Természeti veszélyek és elhárításuk = Natural hazards and the protection

A pályázat keretében a kutatások a terveknek megfelelően több irányban folytak. 1. Elkészült a kérdéskör alapvető fogalmainak (veszély, katasztrófa, kockázat, sebezhe-tőség) elméleti összefoglalása, a természeti veszélyek genetikus rendszere és a véde-kezési módok tipizálása. 2. Részletes, terepi felmérésekkel is kiegészített vizsgálatok folytak az árvizek, a tö-megmozgások és a szélerózió vonatkozásában. Összeállítás készült a földrengések és a nagy csapadékok alapján kialakuló tömegmozgások földrajzi elterjedéséről, valamint prognózis a tömegmozgások és a szélerózió magyarországi szerepéről a globális ég-hajlatváltozás tükrében. 3. Elkészült Magyarország természeti veszélytérképe kistájak szerinti bontásban hét ve-szélytípus (árvíz, belvíz, aszály, szélerózió, tömegmozgások, földrengések, felhősza-kadások) részlettérképeinek figyelembevételével. 4. Vizsgálatok folytak a természeti veszélyek és a természeti értékek elméleti összefüg-géseiről. Konkrét javaslatok születtek az árvizek, a földcsuszamlások és a szélerózió elleni védekezés és a természeti értékmegőrzés érdekeinek lokális összehangolására | During the study researches took place in several directions in line with original plans. 1. We finalized the theoretical summarization of the main concepts (hazard, disaster, risk, vulnerability), and we also typified the genetic system of natural hazards and control methods. 2. We carried out detailed on sight measurements on floods, mass movements and wind erosion. We summarized the geographical spread of mass movements due to earthquakes and heavy rains. We also prepared a prognosis on the role of mass movements and wind erosion in Hungary in light of global climatic change. 3. We prepared the natural hazard map of Hungary on a small landscape level also taking into account the detailed maps of seven different hazards (flood, undrained runoff, drought, wind erosion, mass movements, earthquakes, rainstorms). 4. We examined the theoretical relationship between natural hazards and natural values. We also prepared concrete recommendations on the local reconciliation between flood, landslide and wind erosion defense and protecting natural values

KÁDÁR LÁSZLÓ FÖLDRAJZ PROFESSZOR, A KOSSUTH LAJOS TUDOMÁNYEGYETEM 1954/55. TANÉVI REKTORA

Kádár László 1947-től nyugdíjba vonulásáig (1978) az egyetem professzoraként működött. Időközben a Bölcsészettudományi Kar prodékánja, 1952–1954 között a Természettudományi Kar dékánja, majd 1954/55-ben az egyetem rektora volt. Egyetemi oktatói karrierjét gazdagodó tudományos eredményei és kiváló tanári talentuma mellett főleg széles látókörű, szaktudományából messze kitekintő szellemiségének és rendkívül energikus, határozott impulzív alkatának, kiváló vitakészségének köszönhette. Jó kapcsolatokat ápolt az intézeti és az egyetemi munkatársakkal

Geomorphological and stratigraphic analyses at the archaeological excavation in the Megapark, Nyíregyháza-Oros

The aim of our morphological and stratigraphic investigations at the archaeological excavation in the area of the Megapark at Nyíregyháza–Oros is to make the reconstruction of the Aeolian development of the study area more accurate. The excavation is located between the rem-nants of two abandoned river beds in a wind-blown sand area near the crossing of main roads 4 and 41 East of Nyíregyháza–Oros. Eight bore-holes were drilled in the site of the excavation. The cores were sampled in order to perform the sedimentological analysis of the penetrated strata. Strata of the sand dune are divided by a fossil soil horizon in which a cemetery from the age of the Hungarian conquest was found. Underneath the cemetery findings from the imperial age and urn graves from the Bronze Age were excavated. This suggests that wind-blown sand covered the soil horizon in a thickness of 1-1.5 m by the age of the conquest. The 3-4 m thick wind-blown sand excavated from the findings indicates sand accumulation following the 10th century

Évaluation du potentiel récréatif des environs d’une ville de la Grande Plaine hongroise : Debrecen

Avec le développement de la vie citadine moderne, les besoins récréatifs de la population augmentent à un rythme accéléré. Pour les satisfaire, l’environnement naturel joue un rôle croissant, justement à cause du caractère urbain du mode de vie. Les villes entourées de reliefs accidentés, de nombreux plans d’eau et d’une végétation abondante sont favorisées dans ce domaine. De ce point de vue, les villes de la Grande Plaine hongroise, au relief monotone et à l’aridité prononcée, ne sont pas dans une situation avantageuse. Debrecen, devenue la deuxième ville du pays au cours de la dernière décennie, dispose ainsi de possibilités plus restreintes que la moyenne. L’étude recense les dispositions naturelles en matière de loisirs des environs de cette ville, située au contact de deux parties différentes de la plaine. Elle démontre d’abord la dualité géomorphologique des alentours de la ville (à l’est, un espace constitué de dunes de sables éoliens sous couvert forestier dominant — le Nyírség ; à l’ouest une dorsale de lœss — Hajdúhát), puis met l’accent sur les conséquences négatives de la pauvreté en eaux superficielles de la ville et de ses périphéries. Elle s’attache ensuite aux tentatives et projets de lutter contre l’aridité en introduisant l’eau du Grand Canal de l’Est sur des espaces au potentiel récréatif certain, avant d’analyser l’importance récréative et le dépérissement de la Grande Forêt du nord de la ville. Enfin, elle examine le déclin des étangs de loisirs artificiels de l’Erdıspuszta, crées dans les dunes du Nyírség, avant d’évoquer, dans la dernière partie, le modeste potentiel récréatif de la dorsale de lœss de l’ouest de la ville. En conclusion, les auteurs soulignent que le manque d’eau nécessaire au développement des loisirs dans les environs de la ville pourrait être résolu en dérivant une partie de l’eau du Grand Canal de l’Est destinée actuellement à la ville seule.With the spread of modern urban life, the recreational demands of the population are growing at an accelerating rate. In satisfying these demands, the natural environment assumes an ever-increasing role, due to the character of urban life. Cities surrounded by hilly relief, abundant vegetation and rich natural waters are therefore advantaged. The cities of the Great Hungarian Plain, with its monotonous relief and pronounced aridity, are not favourably placed. The opportunities for Debrecen, which has grown into the second largest city in the country in the last decade, are even more restricted. This study reviews the natural resources of this city, situated between two different parts of the plain, with respect to leisure activities. It describes the dual geomorphological character of the city’s environs (to the east, an area of mostly forested sand dunes — Nyírség ; to the west a loess plain — Hajdúhát), laying emphasis on the negative consequences of a shortage of surface water in the city and its outskirts. It presents and evaluates efforts to counter the aridity by introducing the water of the East Main Canal into the areas with definite recreational potential, before analysing the recreational importance and decay of the Great Forest in the northern part of the city. Lastly, the study examines the decline of the artificial leisure lakes of the Erdıspuszta, created in the dunes of the Nyírség, before mentioning, in the last part, the modest recreational potential of the loess plain west of the city. In conclusion, the authors emphasise that the lack of necessary water for the development of recreation in the environs of the city can be resolved by diverting part of the water of the East Main Canal presently destined for the city itself.Mit der Entwicklung des modern städtischen Lebens vergrößern sich die Erholungsbedürfnisse der Bevölkerung in beschleunigtem Rhythmus. Um sie zu befriedigen, spielt die natürliche Umwelt eine zunehmende Rolle, gerade wegen der städtischen Lebensweise. Die Städte mit reliefreicher Umgebung, zahlreichen Wasserflächen und reicher Vegetation sind in dieser Hinsicht begünstigt. Diesbezüglich sind die Städte der Grossen Ebene Ungarns mit monotonem Relief und ausgeprägter Aridität in keiner vorteilhaften Lage. Debrecen, im letzten Jahrzehnt zur zweiten Stadt des Landes geworden, verfügt so über beschränktere Möglichkeiten als der Durchschnitt des Städte. Die Studie erfasst die natürlichen Voraussetzungen für die Freizeit im Umland dieser Stadt, die am Kontakt zweier verschiedener Teile der Ebene liegt. Die Arbeit zeigt zuerst die Dualität der Umgebung der Stadt auf (im Osten ein Raum mit äolischen Sanddünen unter vorherrschender Walbedeckung — der Nyírség ; im Westen ein Lössrücken — Hajdúhát) und setzt dann den Akzent auf die negativen Folgen der Oberflächigen Wasserarmut der Stadt und ihres Umlands. Die Studie widmet sich dann den Versuchen und Projekten zur Bekämpfung der Aridität durch Einleiten des Wassers des Grossen Ostkanals auf Flächen mit sicherem Erholungspotential und analysiert dann den Erholungswert und das Waldsterben des Großen Waldes in Norden der Stadt. Schließlich wird er Verfall der künstlichen Freizeitseen von Erdıspuszta, die in den Dünen von Nyírség angelegt wurden, überprüft und im letzten Teil auf das bescheidene Erholungspotential des Lössrückens im Westen der Stadt hingewiesen. Zusammenfassend unterstreichen die Autoren, dass der Mangel des für die Entwicklung der Freizeit im umland des Stadt notwendigen Wassers behoben werden könnte, wenn ein Teil des Wassers des Grossen Ostkanals, das derzeit nur für die Stadt bestimmt ist, abgeleitet würde