Anarchia és hierarchia az új selyemutakon : Kína partnerkapcsolati stratégiái

Kína gigantikus méretű „egy övezet, egy út” kezdeményezése (Belt and Road Initiative – BRI) – finoman szólva is – mozgó kutatási célpont. Ennek ódiumát vállalva teszi fel a cikk a kérdést, hogy azonosíthatók-e az „új selyemutakon” olyan országcsoportok, amelyekkel szemben Kína hasonló stratégiai magatartást tanúsít. Az egyszerű (4 országváltozó z értékei alapján történt) csoportképzéssel is megerősített válasz az, hogy a partnerországok geopolitikai és makrogazdasági potenciálját, illetve és elsősorban a BRI mögöttes indítékainak való megfelelést ötvöző ismérvek alapján viszonylag jól elkülöníthető, „ideáltipikus” országcsoportok rajzolódnak ki, miközben rendkívül tanulságosak az önálló csoportba kívánkozó egyedi, „deviáns” esetek is. Kína a kisebb geoökonómiai és -politikai potenciállal bíró országok esetében a már hagyományos (neo)merkantilizmusával lép fel, ami persze kiegészülhet (energia)szállítási és katonai logisztikai prioritásokkal. Egy másik partnercsoport esetében egyfajta puha hegemón magatartás nyomai, míg egy továbbinál a hegemónia és a (neo)institucionalizmus között ingadozó stratégia jelei fedezhetők fel.Egy kis létszámú, de nagy erőforrás-, illetve geopolitikai potenciállal rendelkező országcsoport kapcsán a hagyományos, bilaterális diplomácia eszközei kiegészülnek a nemzetközi gazdasági szervezetekben való szoros együttműködéssel. A nemzetközi, illetve regionális keretfeltételek változása könnyen elmossa e stratégiai magatartásformák határait: a konfrontatív merkantilizmus átbillenhet költségesebb hegemóniába, a puha hegemónia keményedhet, vagy éppen neoimperializmusba fordulhat. Az írás multidiszciplináris és holisztikus megközelítést alkalmaz, és megkísérel egészséges egyensúlyt elérni a transzparens adatok hiánya (és valójában a vizsgálat tárgyának komplexitása) által nehezített statisztikai modellezés és a kizárólag elméleti modellekre építő „szómágia” között

A Nagy Európai Káosz - újragondolva

Egy 1991-ben született vitairatát gondolja át újra a szerző. A centrum és periféria kérdése mind a világ, mind Európa politikai-gazdasági életében és fejlődésében a mai napig fontos kérdés. A mai viszonyok e kérdésben nem sokat változtak

Az őrbottyáni 50 éves örök rozs és egyéb műtrágyázási tartamkísérletek tanulságai

A homoktalajok védelme, javítása, termékenységük megőrzése hazánkban kiemelt figyelmet érdemel,mert a hasznosított mezőgazdasági területünk 1-5-ét homokos területek képviselik. Itt terem a zöldség, a gyümölcs, dohány és egyéb növényeink jelentős hányada, mely döntően befolyásolja a hazai lakosság ellátását, valamint a mezőgazdaság exportképességét. másrészről a falusi népesség megélhetésének szinte egyedüli forrását helyenként az e talajon folyó gazdálkodás jelenti munkaalkalmat teremtve. A homok talajok javításával, trágyázásával nyert évtizedes eredményeket és javaslatokat fogalmaz meg a termékenység megőrzését szolgáló egyszerű és környezetkímélő eljárásokra a Duna-Tisza közi őrbottyányi örökrozs és egyéb kísérletek félévszázados eredményeire támaszkodva. a könyv egyaránt ajánlható a kutatás, az oktatás, szaktanácsadás számára

Digitális Pareto

A digitális információk mennyisége robbanásszerű növekszik. A digitális lábnyomok eddig megfigyelhetetlen viszonyokat, hálózatokat tesznek láthatóvá és kutathatóvá. Ennek nyomán az online közösségek szerkezetére vonatkozóan két elméleti pozíció kristályosodik ki skála független megoszlások és a long tail elmélet. Cikkünkben amellett érvelünk, hogy ez egy empirikusan eldöntendő kérdés, és a következő időszak egy fontos kutatási iránya, kezdő lépése lesz az egyes közösségek estében