Sustainable development macro indicators

Few concepts appear to have captured the public and political imagination more than that of ‘sustainable development’. The concept is intended to embrace the idea of ensuring that future generations inherit an Earth which will support their livelihoods in such a way that they are no worse off than generations today. GDP shortcomings, as an index for measuring socio-economic progress, feature again prominently in the public debate, following years of benign neglect. Such criticisms are almost as old as the concept itself and national accountants have repeatedly warned about limitations of GDP as a welfare indicator. The list of alternative indicators is long; the focus of the article is on six widely known measures. The main dimensions of these measures are different (economic, social and environmental), but only a measure that is balanced in the three dimension can satisfy the requirements about an ideal index. Even, the famous Stiglitz-commission could not solve the problem, but to conceive 12 recommendations that may transform thinking

Washington, Brussels, and Beijing consensus

In the new world financial, economic and nowadays debt crisis, the role of international organizations is in focus again. The financial crisis opens the way for IMF credits and for thinking in the European Union. After the second millenary, a scientific dispute started about the credibility of the Washington Consensus in many parts of the world. A new school emerged around Bruno S. Sergi, Roberto Tamborini, and William T. Bagatelas, who has been speaking about a transition from Washington consensus towards Brussels consensus in the case of Eastern European countries. Sergi carefully and precisely calls for specific and active state directed policy that puts economic transition in Europe in a new dimension. By Bagatelas, specifically, under the EU dimension, development under the new "Brussels Consensus” consists of activist state policies based upon assumptions given the world by Keynes, Schumpeter and supply side beliefs. Empirical studies also proved this structural break in macroeconomic policy. Now, the debate on appropriate economic policy is very active again. As in times of recession, Keynes and Keynesian economics has become popular, but the role of the state (and the international organizations) is sorely ambiguous. Our paper is to compare the Washington and the Brussels consensus from a heterodox point of view, and to find the differences of the two conceptions. Finally, we sketch the controversial concept of Beijing Consensus

Local economic impact of universities

The local economic impact of a large tertiary education institution such as a university is an issue which has attracted considerable attention in literature. Beck et al (1995, 246) define economic impact as „the difference between existing economic activity in a region given the presence of the institution and the level that would have been present if the institution did not exist.” Generally, there are three substantial problems. First, the definition of impact, second, measuring and estimating first-round expenditures and avoiding double-counting, third, estimating the correct value of the multiplicator. The economic impact study has become a standard tool used by Western universities to persuade state legislatures of the importance of expenditures on higher education. If this tool is to be used effectively, it must be applied with a methodological rigor that promotes integrity of the process. As economic impact studies become a political tool in the review of education, conservative assumptions and methods should be used to promote objectivity in the research process

Felzárkózás és/vagy távolságtartó követés? A visegrádi országok térségeinek fejlődéséről = Catching up and/or following at a distance? On the prospect of the regions of the Visegrad countries

Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott a négy visegrádi ország (V4), Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia. Az itt élők nagy reményeket fűztek a csatlakozáshoz, a vérmesebb elvárások szerint pár éven belül életszínvonaluk felzárkózhat a fejlett nyugati tagállamokéhoz. A „felzárkózás”, „közeledés”, „utolérés”, egy bizonyos felfogásban „konvergencia” sokrétű és sokféle értelmezésben használt fogalmak, vágyott célként egy-másfél évszázada fogalmazódnak meg a kevésbé fejlett országokban, térségekben. Az Európai Unió regionális politikájának is egyik fő célja a kevésbé fejlett régiók fejlődésének felgyorsítása és felzárkóztatásuk a tagállamok átlagához. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy e négy, közepesen fejlett, hasonló történelmi múlttal és társadalmi-gazdasági szerkezettel rendelkező posztszocialista ország térségeinek mennyire volt sikeres a felzárkózása az Európai Unió korábbi tagállamainak átlagához 2000 és 2014 között. A felzárkózás főbb jellemzőinek vizsgálatához a NUTS3-as területi szintet vesszük alapul. Alapvető kérdésünk, hogy megfigyelhető-e felzárkózás, ha igen, akkor e területi szinten hasonló vagy nagyon eltérő mértékű volt? Az egy lakosra jutó, vásárlóerő-paritáson számolt bruttó hazai termék (GDP) alakulását elemezzük, a felzárkózás mértékében megfigyelhető egyenlőtlenségeket pedig az entrópián alapuló Theil-indexek segítségével vizsgáljuk. A megyék felzárkózását befolyásoló tényezők közül kettőt elemzünk részletesen: az országos folyamatok hatását, illetve a megye legnagyobb városának – mint potenciális agglomerációs előnnyel rendelkező településnek – lehetséges szerepét

Egészségmagatartás-modell tesztelése többváltozós technikákkal

A tanulmány az egészség szociálpszichológiai leképezésével kapcsolatos modellt és többváltozós statisztikai módszerek segítségével végzett tesztelést mutat be. A konfirmatív faktorelemzés eredményeképpen belátható, hogy a vizsgált sokaságban nem azonosítható egyértelműen az elméleti irodalomban szereplő négy dimenzió, azonban alacsonyabb mérési szintet feltételezve, a várt összefüggések kirajzolódnak

Területi koncentráció és bolyongás Lengyel Imre publikációs tevékenységében

Az MTMT adattárában Lengyel Imre publikációs jegyzéke 219 bejegyzésből áll. A tanulmányban azt vizsgáltuk, hogy ezek megjelenési helyének területi megoszlása milyen jellegzetességekkel bír. Mivel a 219 tanulmány közül 197 Magyarországon jelent meg, több területi szinten elvégeztük a számításokat, illetve a területi egyenlőtlenségek mérésére használatos mutatószámok közül háromfélét kalkuláltunk. Az eredmények egybehangzóan azt mutatják, hogy jelentős koncentráció figyelhető meg a területi eloszlásban. A publikációk 47%-a a Dél-Alföld régióhoz köthető, ami minden területi szinten legalább közepes mérték koncentrációt eredményez. Megállapítható az is, hogy az országos szinten végzett elemzés magasabb koncentrációt jelez, mint a regionális és a megyei. Végezetül – kitekintésként – a publikációk számának idősorát is górcső alá vettük, és megállapítottuk, hogy a publikációs tevékenység intenzitása egy 2000-2001 körül bekövetkezett töréssel véletlen bolyongást követ, lényegében előrejelezhetetlen

Horvátország európai integrációja a makroökonómiai mutatók tükrében

The collapse of communist economies in Eastern Europe and former Soviet Union, as well as their subsequent transition towards market economies, was arguably one of the most far-reaching economic events of the 20lh century. Pain accom panied the economic transition process; all countries experienced a major fall in output after the start of reforms. The growth performance in transition economies was widely different by countries. The paper is looking for the reasons of the growth differences. Even if the initial conditions did not give the same possibilities to governments, early reforms has opened the way to market processes, which seems to be more efficient than state owned institutions in transition economies. In this context, the lower is the state participation, the highest is growth. Empirical analyses justify that GDP growth is higher in countries where state reallocation is decreasing and where tight fiscal policy has been kept.

Sustainable development macro indicators

Few concepts appear to have captured the public and political imagination more than that of ‘sustainable development’. The concept is intended to embrace the idea of ensuring that future generations inherit an Earth which will support their livelihoods in such a way that they are no worse off than generations today. GDP shortcomings, as an index for measuring socio-economic progress, feature again prominently in the public debate, following years of benign neglect. Such criticisms are almost as old as the concept itself and national accountants have repeatedly warned about limitations of GDP as a welfare indicator. The list of alternative indicators is long; the focus of the article is on six widely known measures. The main dimensions of these measures are different (economic, social and environmental), but only a measure that is balanced in the three dimension can satisfy the requirements about an ideal index. Even, the famous Stiglitz-commission could not solve the problem, but to conceive 12 recommendations that may transform thinking