School segregation, school choice and educational policies in 100 Hungarian towns

The distribution of Romani and non-Romani students across schools has become considerably more unequal in Hungary since the 1980s. This paper analyzes the effect of school choice and local educational policies on that inequality, known as school segregation, in 100 Hungarian towns.We combine administrative data with data from a survey that we collected from municipality administrations with respect to local educational policies and the ethnic composition of neighborhoods. Our results indicate that in Hungarian towns, free school choice diminishes the role of residential distribution because many students commute to schools of their choice. Towns where such commuting is more pronounced are characterized by stronger inter-school inequalities.We also find that local educational policies have, on average, somewhat segregationist tendencies, though there is substantial heterogeneity across towns. The more segregationist the local policies are, the higher the segregation in the town, thus suggesting that local policies have room to influence school segregation in this system. However, the impact of local educational policies is weaker than the role of school choice

The achievement gap between Roma and non-Roma students in East Central Europe and its potential causes

This study quantifies the achievement gap between Roma and non-Roma students in East Central Europe and assesses the potential causes of the gap. Using the UNDP survey of 2011, the only comparable data on the Roma spanning many countries, we show that the gap in the chances to get secondary education is substantial in all countries. When comparing young adults living with parents of comparable income and educational attainment, the gap drops by more than a half in most countries. Using unique data from Hungary, we assess the gap in standardized test scores and show that it is comparable to the size of the Black-White test score gap in the U.S.A. in the 1980’s. The test score gap in Hungary is almost entirely explained by social differences in income, wealth and parental education, and ethnic factors do not play a significant role. We identify two major mechanisms by which the social disadvantages of Roma students lead to lower skills. Their home environment is less favorable for their cognitive development, and their schools are characterized by a lower quality educational environment. Ethnic differences in the home environment are, again, explained by social differences, and ethnicity seems to play no additional role. On the other hand, while access to higher quality schools is strongly related to social differences, Roma students seem to face additional disadvantages. The results suggest that besides policies that aim at alleviating poverty, well-designed interventions influencing the mechanisms can also improve the skill development of Roma and other disadvantaged children

On the test score gap between Roma and non-Roma students in Hungary and its potential causes

Using un ique data from Hungary, we assess the gap in standardized test scores between Roma and non - Roma students and show that this gap is comparable to the size of the Black - White test score gap in the United States in the 1980s. The ethnic test score gap in Hungary is nearly entirely explained by social differences in income, wealth and parental education, while ethnic factors do not play an important role. Using reduced - form regressions, we identify two major mediating mechanisms: first, the home environment of Roma children is less favorable for their cognitive development; second, Roma children face a lower quality educational environment. Comparing children with similar home environments from the same school and class, we find that the ethnic gap in test score s is insignificant. Ethnic differences in the home environment are explained by social differences, and ethnicity seems to play no additional role. While their disadvantage in accessing high - quality education is also strongly related to social differences, Roma students seem to face additional disadvantages as subjects of ethnic segregation. The results suggest that in addition to policies designed to alleviate poverty, well - designed interventions influencing these mechanisms can also improve the skill deve lopment of Roma and other disadvantaged children

Iskolai szegregáció, szabad iskolaválasztás és helyi oktatáspolitika 100 magyar városban

A roma és nem roma tanulók iskolai elkülönülése igen nagy mértékben megnövekedett a nyolcvanas évek eleje óta a magyar iskolarendszerben. Jelen tanulmány 100 város adatain vizsgálja a szabad iskolaválasztás és a helyi oktatáspolitika szerepét ebben a folyamatban. Adminisztratív adatokat kombinálunk egy általunk tervezett kérdőíves felmérés adataival, melyet az érintett városok oktatáspolitikájának és lakóhelyi szegregációjának a feltárása érdekében folytattunk. Eredményeink azt mutatják, hogy a szabad iskolaválasztás csökkenti a lakóhelyi elkülönülés szerepét az iskolák közötti szegregációban azáltal, hogy a magasabb társadalmi státusú tanulók közül sokan járnak lakóhelyüktől távolabbi iskolákba. Azokban a városokban, ahol több tanuló jár lakóhelyétől távolabbi iskolákba, az iskolák közötti szegregáció is erősebb. A helyi oktatáspolitikai gyakorlat szintén növeli az iskolai szegregációt, e tekintetben jelentős különbségek vannak az egyes városok között. Azokban a városokban, ahol inkább szegregációs irányultságú a helyi oktatáspolitika, az iskolák közötti etnikai elkülönülés is nagyobb. A szabad iskolaválasztás hatása azonban jóval erősebb, mint a helyi oktatáspolitikáé

Az alacsony iskolázottság reprodukciója Magyarországon = Reproduction of low education in Hungary

A mai Magyarországra jellemző rendkívül alacsony foglalkoztatás legfontosabb oka az, hogy a népesség jelentős részének alacsony az iskolázottsága, illetve adott iskolai szinten is gyengék a készségei. A magyar iskolarendszer folyamatosan újratermeli az alacsony szintű foglalkoztatást. A kutatási projekt annak a megértéséhez járult hozzá, hogy kikből és milyen mechanizmusokon keresztül képződik ez az alacsony iskolázottságú tömeg. Négy konkrét probléma vizsgálatát végeztük el. (1) Megmértük, hogy a rendszerváltás idején bekövetkezett hatalmas foglalkoztatási visszaesés és elszegényedés milyen hatással volt a következő generáció középiskolai továbbtanulási esélyeire. 2. Az ország valamennyi általános iskolájára kiterjedő képet adtunk az iskolai szegregációra jelenségére, továbbá megvizsgáltuk, hogy a szegregáció milyen hatással van az alacsony státusú tanulók iskolai teljesítményére. 3. Megvizsgáltuk, hogy milyen társadalmi tényezőknek tulajdonítható a roma tanulók igen jelentős teljesítménybeli lemaradása a nem roma tanulók teljesítményéhez képest (teszteredményben mérve). 4. Képet adtunk egy teljes évjárat (a 2006 májusában 8. évfolyamosok) középiskolai pályafutásának minden fontos eseményéről: a lemorzsolódásról, az évismétlésekről, a középiskola-típusok közti pályamódosításokról, valamint arról, hogy ezeket az eseményeket milyen mértékben szabályozzák a 8. évfolyamos kompetenciaeredmények. | Employment rate in Hungary is very low. Its major cause is the fact that a large part of the population has not only low education but also low skills for the education level. Hungarian schools, it seems, have been continuously reproducing the low employment rate. The aim of this project was to help understand who becomes part of this low skilled group and how. We analyzed four specific problems. (1) How did parents’ job loss affect the dropout probability of their children during the post-communist transition? (2) How does school segregation (teachers and peers) affect the achievement of low status schoolchildren? (3) How does family background affect achievement of schoolchildren? What type of social mechanisms explain the large test score gap between Roma and non Roma pupils? (4) Finally, how does family background (low education and ethnic background of parents), plus 8th grade test scores affect dropout rate, grade repetition, and school-type corrections during the entire secondary school career of a cohort

Roma fiatalok a középiskolában

Tanulmányunk a magyarországi roma és nem roma tanul ók egy teljes középiskolai kohorszának középiskolai pályafutását és egyetemi t ovábbtanulási esélyeit vizsgálja az Életpálya felmérés 2006 és 2012 közötti adatainak s egítségével. A 2006+ban középiskolába beiratkozott évfolyam nem roma tanulóinak közel 10 százaléka nem szerzett középfokú végzettséget 2012 nyarára, míg a roma tanulóknál ez az aránya közel 50 százalék. Az érettségit szerzők aránya a nem romák között 75 szá zalék, a romák között 24 százalék. Egyetemi tanulmányait pedig a romák csupán 5 százal éka kezdi meg, szemben a nem romák 35 százalékos arányával. A középiskolai sikerességb en és továbbtanulásban mutatkozó nagymértékű etnikai különbségek erősen összefüggene k a középiskolát megelőző időszakban felhalmozódott lemaradásokkal. Ugyanakkor a középis kolai lemorzsolódás esélykülönbségének közel felét nem tudjuk a számítá sba vett tényezőkkel megmagyarázni. Ennek a reziduális különbségnek a megmagyarázása a további kutatások feladata lesz