62 research outputs found
Magyar Gyógypedagógiai Tanárok Közlönye 01 (1939) 02-03
A Magyar Gyógypedagógiai Tanárok Országos Egyesületének hivatalos lapja és szakfolyóirata 1. (41.) évfolyam, 2-3. szám, Budapest, 1939. február-március. Előzménye: a "Siketnémák és Vakok Oktatásügye a Siketnémák és Vakok Tanárai Országos Egyesületének hivatalos lapja" című folyóirat, valamint beolvadt a "Magyar Gyógypedagógia a Magyar Gyógypedagógiai Társaság folyóirata"
A COVID–19-járvány alatti betegelégedettség egy sürgősségi betegellátó osztályon
Bevezetés és célkitűzés: A nagy betegszám a sürgősségi osztályokon a dolgozók megterhelését növeli, a betegelége
dettséget csökkenti. Ennek a tendenciának megállítására és javítására több módszert is bevezettünk 2019ben.
A COVID–19járvány során a betegek a sürgősségi osztályt keresték fel azon panaszaikkal, amelyekkel amúgy a házi
orvost vagy a szakambulanciákat keresték volna fel, továbbá a szakdolgozók több mint 15%a a Koronavírus Ellátó
Központban dolgozott 2020. áprilisban és májusban. Célunk volt felmérni a 2019ben bevezetett intézkedéseknek,
valamint a COVID–19járvány okozta pluszmegterhelésnek a betegelégedettségre gyakorolt hatásait.
Módszer: Longitudinális, kvantitatív, leíró jellegű, kérdőíves felmérést és dokumentumelemzést végeztünk a Pécsi
Tudományegyetem Klinikai Központ (PTE KK) Sürgősségi Orvostani Tanszékének Sürgősségi Betegellátó Osztá
lyán 2019. április 1. és 2020. május 31. között (n = 999). A felmérés első részében 354, a második részében 645
kérdőívet elemeztünk, valamint a dokumentumelemzés során a betegszámokat használtuk fel. Az adatelemzéshez
leíró statisztikát, kétmintás tpróbát és Mann–Whitneytesztet végeztünk (p<0,05).
Eredmények: A felmérés első hónapjában a páciensek és hozzátartozók 51%a értékelte pozitívan a PTE KK Sürgős
ségi Orvostani Tanszékének Sürgősségi Betegellátó Osztályát, míg novemberre ez az arány 99%ra emelkedett.
A kommunikációs tréninget és egyéb intézkedéseket követően pozitív irányba változott az ápolókról (Z = –2,25,
p = 0,024), az orvosokról (Z = –2,25, p = 0,024) és az osztályról (Z = –2,24, p = 0,025) alkotott vélemény.
A COVID–19járvány alatt csökkent a betegelégedettség: a dolgozók viselkedését (Z = –4,16, p<0,001) és a szolgál
tatások minőségét (Z = –3,88, p<0,001) is rosszabbnak ítélték.
Következtetés: A bevezetésre került intézkedéseink pozitív hatásait mérhetjük a betegelégedettség növekedésén ke
resztül. Eredményeink rámutatnak arra, hogy a COVID–19járvány miatti dolgozói megterhelés negatívan befolyá
solta a betegelégedettséget
Az ellenoldali csípőtáji törésig eltelt időt befolyásoló prognosztikai tényezők vizsgálata = Analysis of the prognostic factors influencing the time elapsing until the contralateral hip fracture
Absztrakt:
Bevezetés: Az ellenoldali csípőtáji törések előfordulását számos
nemzetközi tanulmány vizsgálta, azonban az ellenoldali törésig eltelt időre
vonatkozóan nem rendelkezünk adattal. Célkitűzés: A tanulmány
célja volt meghatározni az egyes prognosztikai faktoroknak az ellenoldali
csípőtáji törésig eltelt időre kifejtett hatását, illetve a combnyaktörést
követő ellenoldali csípőtáji törések előfordulását. Módszer: A
vizsgálatban 60 éves, illetve idősebb – 2000-ben combnyaktörés miatt operált –
betegek kerültek elemzésre, akik 2008. december 31-ig ellenoldali csípőtáji
törést szenvedtek. A prognosztikai tényezők közül vizsgáltuk a nemnek, a kornak,
a kísérő betegség jelenlétének, a combnyaktörés és a primer műtét típusának, a
lakhelynek, illetve a primer ellátás szintjének a szerepét, melyeket egyutas
varianciaanalízissel értékeltünk az ellenoldali csípőtáji törésig eltelt idő
tekintetében. Eredmények: A kritériumoknak 312 beteg felelt
meg. A combnyaktörést követő ellenoldali csípőtáji törések évenkénti
előfordulása 1,5 és 2,1% között változott, a kumulatív incidencia 8,24% volt az
utánkövetési időben. Az ellenoldali csípőtáji törésig átlagosan 1159,8 nap telt
el. Az ellenoldali csípőtáji törések előfordulása egyik évben sem mutatott
szignifikáns eltérést egymástól. Az idősebb combnyaktörött betegek esetében
szignifikánsan rövidebb idő (p = 0,010) telt el az ellenoldali csípőtáji
törésig. Következtetések: A 60 év feletti combnyaktörötteknél
az ellenoldali csípőtáji törések évenkénti előfordulása szignifikáns különbséget
nem mutat. Az idősebb korcsoportok esetében az ellenoldali csípőtáji törésig
eltelt rövidebb idő felhívja a figyelmet az ellenoldali csípőtáji törések
prevenciós stratégiájának fontosságára. Orv Hetil. 2018; 159(38): 1543–1547.
|
Abstract:
Introduction: Although several national studies reported on the
risk factors for contralateral hip fracture, there are no data about the
prognostic factors of the time until contralateral hip fractures.
Aim: The aim of the study was to analyse the impact of
different prognostic factors on the time until the development of contralateral
fracture and to determine the incidence of contralateral hip fractures after
femoral neck fractures. Method: Patients aged 60 years and over
with contralateral hip fracture between 01 Jan 2000 and 31 Dec 2008 were
identified among those who suffered their femoral neck fracture in Hungary in
2000. Risk factors as age, sex, comorbidities, type of fracture and surgery,
place of living and hospitals providing treatment for primary fracture were
analysed by one way ANOVA focusing on the time until the development of
contralateral hip fracture. Results: 312 patients met the
inclusion criteria. The incidence of contralateral hip fracture after femoral
neck fracture ranged between 1.5% and 2.1%, the cumulative incidence was 8.24%.
The mean time until the development of contralateral hip fracture was 1159.8
days. The incidence of contralateral hip fracture showed no significant
deviation. Significantly shorter time (p = 0.010) was detected until the
contralateral hip fracture in older patients with femoral neck fracture.
Conclusions: The yearly incidence of contralateral hip
fracture showed no significant difference by patients with femoral neck fracture
over 60 years. The shorter time until the contralateral hip fracture by the
older age groups highlights the need of elaboration of prevention strategies.
Orv Hetil. 2018; 159(38): 1543–1547
Égető kérdések. Merre tartunk az e-cigarettázással összefüggésbe hozható tüdőbetegséggel?
The electronic cigarette and vaping associated lung injury (EVALI) syndrome was first described in the United States (US) and was presumably strongly associated with cannabinoid vaping and exposure to vitamin E acetate, an oily additive used to dilute/cut cannabinoids vape liquids. As the case numbers were relatively low (epidemiologically) and the available data was inconsistent, several assumptions were made to explain the phenomenon. The lack of standardization of sampling, the self-reported, inhomogeneous user habits, the huge number of potential etiologies, and certain trade/legal loopholes (such as online distribution, black market penetration, or the inefficient regulatory control regarding the quantity and/or quality of ingredients/cutting agents) might question the validity of the data and the consequent conclusions. Furthermore, an interesting but by no means negligible question is the fact why no EVALI cases have been registered outside the US when electronic cigarettes and vapes have become increasingly popular worldwide. The present review seeks to answer whether vitamin E acetate is indeed the cause of this complex syndrome, what potentially non-healthcare related factors might have contributed to the rapid increase and decline in EVALI cases, and last but not least the minimum standards of safe vaping (as potential for drug delivery route for cannbinoids). Orv Hetil. 2020; 161(31): 1281-1285
Ágy melletti ultrahangvizsgálat az alapellátásban. Irodalmi áttekintés
Mobil ultrahangvizsgálati lehetőség nélkül nehezen képzelhető el ma már modern kórházi osztály, az ágy melletti
szonográfia („point-of-care ultrasonography”, POCUS) a 21. század technikája, amely például a sürgősségi ellátás-
ban (például az úgynevezett „primary survey” során) esetenként akár kiválthatja a fonendoszkópot is. A sürgősségi orvoslásban – mely az alapellátáshoz legközelebb álló kórházi diszciplína – az ágy melletti ultrahangvizsgálat a napi rutinellátás része, használata magas szintű tapasztalaton alapul. Tekintettel arra, hogy a sürgősségi ambuláns populáció egyre közelebb kerül az alapellátás beteganyagához, elképzelhető, hogy a jelenlegi POCUS-evidenciák nagy valószínűséggel jól alkalmazhatók/vonatkoztathatók a felnőtt háziorvosi ellátásra is. A sürgősségi tapasztalatok alapján
feltételezhető ugyanis, hogy az ágy melletti ultrahangvizsgálat a háziorvosi gyakorlatban is segíthet egyes, potenciálisan életet veszélyeztető kórképek diagnózisának felállításában, csökkentheti a definitív ellátásig eltelt időt, növelheti egyes beavatkozások sikerét, javíthatja a betegek ellátási élményét, valamint nem elhanyagolható módon hozzájárulhat az ellátószemélyzet kiégésének mérsékléséhez. A jelen áttekintés összefoglalja a külföldi alapellátásbeli tapasztalatokat, és igyekszik hazai perspektívába helyezni azokat
Időskori anorexia, sarcopenia: orexigén és anorexigén peptidek energetikai hatásainak változása az életkorral rágcsálókban = Anorexia of aging, sarcopenia: age-dependent changes in the effects of orexigenic and anorexigenic peptides on energy homeostasis in rodents
Az alpha-MSH, a melanocortin rendszer endogén agonistája intracerebroventricularisan (ICV) adva katabolikus hatású: gátolja a spontán és a 24-h éheztetéssel kiváltott táplálékfelvételt (FI-t) (anorexigén) és biotelemetriás mérések szerint fokozza az anyagcserét és a testhőmérsékletet (Tc-t). Hőszabályozási hatásai nem koordináltak, mert az anyagcserével együtt a hőleadást is fokozza, ami a Tc emelkedését limitálja, ill. az LPS-lázat csökkenti. Anorexigén hatása korfüggő: a fiatal felnőtt (3-4 hó) patkányban kimutatott erős hatás 6-12-hónapos (középkorú) állatokban fokozatosan gyengül, majd öregekben (18-24 hó) maximális lesz. A 7-napos ICV infúzió eredményei ezt megerősítik, viszont azt is igazolják, hogy a peptid metabolikus hatásai nem párhuzamosan változnak az anorexigén hatásokkal. Kimutattuk, hogy az alpha-MSH anorexigén hatása normálisan táplált, kalóriarestrikciós és high-fat-diet által elhizlalt 6-hónapos állatokban hasonló volt, tehát az előzőekben leírt érzékenység-változások valóban a kortól és nem a testösszetételtől függtek. A CRF-el eddig elért eredményeink nagymértékben hasonlítanak az alpha-MSH-val elértekhez. Az orexigén NPY 12-hónapos állatokban hatásosabb, mint a 3 hónaposakban, viszont a 24 hónaposakban sokkal kisebb FI-t indukál. Mindezek elősegíthetik a középkorúak elhízását és az öregek anorexiáját és sarcopeniáját. | The intracerebroventricular (ICV) injection of alpha-MSH, the endogenous agonist of the melanocortin system has catabolic effects: it inhibits the spontaneous and fasting-induced food intake (anorexic) and elevates metabolic rate and body temperature (Tc). Its thermoregulatory effects are uncoordinated: heat loss is enhanced together with the rise in metabolic rate, thereby limiting the rise in Tc or inhibiting LPS-fever. The anorexic effects are age-dependent: the strong effect seen in young adult (3-4 months) rats gradually decreases by the age of 6-12 months ('middle-age'), then it becomes very pronounced in old (18-24 months) rats. Results of a 7 day-long ICV infusion confirm these data, but also demonstrate that the changes in metabolic and anorexic effects are not parallel. The anorexic effect was similar in normally fed, calorie-restricted and high fat diet-induced obese 6 month-old rats, proving that the previously seen changes in the anorexic effects of the peptide are due to aging and not to body composition. Results of studies with CRF greatly resemble those gained with alpha-MSH. The orexigenic NPY is more effective in 12 than in 3 month-old rats, but its efficacy significantly decreases by the age of 24 months. All these may contribute to the development of obesity in middle-aged and anorexia/sarcopenia in old rats
- …