Book reviews

N. Turner, P. Welches and S. Conti Mindfulness-based sobriety: A clinician’s treatment guide for addiction recovery using relapse prevention therapy, acceptance and commitment therapy, and motivational interviewing New Harbinger, Oakland, 2013, 256 pp. ISBN 978-1-60882-853-1 ; S. Gainsbury Internet Gambling: Current Research Findings and Implications Springer, New York, 2012, 151 pp. ISBN 978-1-4614-3390-

Smartphone use can be addictive? A case report

L

Smartphone use can be addictive? A case report

Background and aims The use of mobile phones has become an integral part of everyday life. Young people in particular can be observed using their smartphones constantly, and they not only make or receive calls but also use different applications or just tap touch screens for several minutes at a time. The opportunities provided by smartphones are attractive, and the cumulative time of using smartphones per day is very high for many people, so the question arises whether we can really speak of a mobile phone addiction? In this study, our aim is to describe and analyze a possible case of smartphone addiction. Methods We present the case of Anette, an 18-year-old girl, who is characterized by excessive smartphone use. We compare Anette’s symptoms to Griffiths’s conception of technological addictions, Goodman’s criteria of behavioral addictions, and the DSM-5 criteria of gambling disorder. Results Anette fulfills almost all the criteria of Griffiths, Goodman, and the DSM-5, and she spends about 8 hr in a day using her smartphone. Discussion Anette’s excessive mobile phone usage includes different types of addictive behaviors: making selfies and editing them for hours, watching movies, surfing on the Internet, and, above all, visiting social sites. The cumulative time of these activities results in a very high level of smartphone use. The device in her case is a tool that provides these activities for her whole day. Most of Anette’s activities with a mobile phone are connected to community sites, so her main problem may be a community site addiction

Examination of Cognitive Distorsions and Personality Traits Among Gamblers

Háttér Disszertációnk elsőként áttekint a játékfüggőséggel kapcsolatos szakirodalmat az elérhető könyvekre és publikációkra támaszkodva. Az összefoglalóban kiemelten foglalkozunk a kognitív torzítások és a személyiségvonások témaköreivel, melyek jelen disszertáció fő témáját képezik. A szerencsejátékkal kapcsolatos kevésbé ismert témák (család és szerencsejáték, struktúrális és szituációs jellemzők) is helyet kaptak az összefoglalóban. Nyolc hipotézist fogalmaztunk meg az összefoglalóra alapján, melyek közül az első négy a kognitív torzítások, a második négy a személyiségvonások témakörével foglalkozik. Módszer Mintánk 117 szerencsejátékost tartalmazott, akik még nem kerestek professzionális segítséget. Cloninger Temperamentum és Karakter kérdőívét használtuk a személyiségvonások vizsgálatára, a kognitív torzítások vizsgálatára pedig saját kérdőívet készítettünk. A szerencsejátékos viselkedés súlyosságát a Névtelen Szerencsejátékosok Kérdőívével mértük. Hipotézisek, eredmények Az első hipotézis eredményei szerint mérsékelt korrelációt van a kognitív torzítások és a játékszenvedély súlyossága között. A játékgyakoriság erősen korrelál a kognitív torzításokkal, ami korábbi tanulmányok alapján elvárható volt. A második hipotézis eredményei szerint a szerencsejátékokkal és a valószínűséggel kapcsolatos racionális hiedelmek mellett is jelen vannak a kognitív torzítások. A játékgéppel játszók magasabb pontszámot értek el a Kontroll illúziója skálán, mint a más típusú szerencsejátékokkal játszók. Az eredmény a játékgépek struktúrális jellemzőivel magyarázható. A negyedik hipotézis szerint a játékgyakoriság és a kognitív torzítások között pozitív kapcsolat van. A Babonás viselkedések és a Magnifikációk alskálák esetében azonban negatív kapcsolatot találtunk. Ezen összefüggések további vizsgálata szükséges, mivel a hipotézis eredményei alapján bizonyos időszakokban a fent említett két alskálán elért pontszám csökken, ezek az időszakok pedig hatékony terápiás támadáspontot jelenthetnek. A preferált játéktípus és a személyiségvonások tekintetében nem találtunk szignifikáns összefüggéseket. A minta 29%-nál éretlen karaktert találtunk és az éretlen karakterrel jellemezhetők jelentős hányadánál az Újdonságkeresés értéke emelkedett volt. Cloninger temperamentumkockája alapján az éretlen karakter jelenléte és az Újdonságkeresés emelkedett értéke a B kluszter személyiségzavarainak jelenlétét valószínűsíti (antiszociális, nárcisztikus, borderline). A következő hipotézisünk szerint a temperamentum és karakterdimenziók alapján el lehet különíteni a kóros játékszenvedéllyel diagnosztizálhatóakat a kóros játékszenvedéllyel nem diagnosztizálhatóaktól. Az eredmények szerint a két csoport az Önirányítottság vonás alapján különíthető el. Az Önirányítottság fontos szerepet játszhat a szerencsejátékkal kapcsolatos problémák kialakulásában és fennmaradásában. Cloninger biopszichológiai rendszere szerint a környezeti tényezők befolyásolhatják az Önirányítottság értékét, így az Önirányítottság vonást megcélzó terápiás eljárások csökkenthetik a játékfüggőség súlyosságát. Az utolsó hipotézis szerint a szerencsejátékosok az átlagos tartománytól magasabb értéket érnek el az Újdonságkeresés és az Impulzivitás tekintetében, valamint a hipotézis pozitív kapcsolatot feltételez az Impulzivitás és a szerencse üldözése között. Eredményeink mindkét feltételezést alátámasztották. A minta TCI profilja a következő volt: átlagos tartománytól magasabb Újdonságkeresés, átlagos tartománytól alacsonyabb Önirányítottság és Együttműködés. Megbeszélés Az eredményekből levonható a következtetés, hogy a kognitív torzítások és személyiségvonások fontos szerepet játszanak a kóros játékszenvedély kialakulásában és fennmaradásában. A kockázatot jelentő személyiségvonások azonosításának preventív értéke lehet, előrejelezhetik a szerencsejátékos karrier kimenetelét és terápiás támadáspontot jelenthetnek. A kognitív torzítások jelenléte a szerencsével és valószínűséggel kapcsolatos irracionális gondolatokat eredményez. Fontos feladat csökkenteni a szerencsejáték kontrollálására és az eredmény bejóslására irányuló hiedelmek erősségét. Context Our dissertation first review the gambling literature based on available books and publications. We put more emphasis on the role of cognitive distorsions and personality traits which are the main issues of this work. Several rare gambling topics (family and gambling, structural and situational characteristics) are also discussed. Eight hypothesis were examined based on this comprehensive review, the first four dealed with cognitive distorsions and the second four with personality traits. Method Our sample consisted of 117 gamblers who have not seek professional treatment yet. We used Cloninger’s Temperament and Character Inventory to assess personality traits and an own questionnare to measure gambling related cognitive distorsions. Gambling severity was evaluated with Twenty Questions. Results First hypothesis showed only moderate correlations between cognitive distorsions and gambling severity. Gambling frequency strongly correlated with cognitive distorsions which was expected regarding previous studies. Results of second hypothesis recommend that rational beliefs about gambling and probability coexist with irrational cognitive distorsions. Slot machine players reached significantly higher score on Illusion of control scale than other type of gamblers. This result can be explained with structural characteristics of slot machines. According to the forth hypothesis there is a positive relationship between gambling frequency and cognitive distorsions. On the subscale of Superstitious behavior and Magnification we found negative relationships with gambling frequency. This unexpected result beg further examination because in these intervals beliefs about cognitive distorsions are decreasing and therapies could be more effective. There was not significant relationship regarding prefered type of gambling and personality traits. 29% of the whole sample was characterized with immature character and a high proportion of this subgroup showed elevated novelty seeking. According to Cloninger’s Temperamental Cube immature character and elevated novelty seeking indicates the presence of B cluster personality disorders (antisocial, narcisstic, borderline. Furthermore we hypothetised that temperamental and character dimensions would differentiate probably pathological gamblers from probably non-pathological gamblers. Probably pathological gamblers can be differentiate from probably non-pathological gamblers with self- directedness. Self-directedness appear to be an important traits in the development and maintanance of gambling problems. In Cloninger’s biopsychological system enviromental changes may alter the level of self-directedness so interventions targeting self directedness may affect on the severity of gambling behavior. Last hypothesis claim that gamblers show higher than average on novelty seeking and impulsivity furthermore it suppose a positive relationship between impulsivity and chasing behavior. Both assumption were supported by our results. Regarding general TCI profile the novelty seeking value was higher, self-directedness and cooperativeness values were lower than average in our sample. Discussion Consequencly both cognitive distorsions and personality traits play an important role in the development and maintanance of pathological gambling. The identification of a personality profile at risk for problem gambling may have a preventive value as an important predictor of the outcome of gambling career and constitute a possible target for specific treatment approaches. Presence of cognitive distorsions result irrational thinking about gambling, chance and probability. Important goal is to weaken the belief in the ability to control or predict gambling outcomes

A kóros játékszenvedély kognitív megközelítése

F

A testépítés sportpszichológiai szempontú elemzése

Szakdolgozatom célja a testépítés sportpszichológiai szempontú elemzése, ezt a sportágat magam is több mint 20 éve űzöm rendszeresen. Bemutatom a sportágat, a jellemző edzésmódszereket, a testépítés jelenlegi társadalmi helyzetét, a szteroidhasználat jellegzetességeit, a testépítők személyiségét, a sporthoz kapcsolódó kórképeket, és végül esettanulmányt is prezentálok.szakirányú továbbképzésSport-pszichodiagnosztika és tanácsadá

Személyiséglélektan I

F