Fuzzy logikán alapuló modellezési módszerek gazdálkodástudományi alkalmazásának episztemológiai megközelítése

A klasszikus rendszermodellezési technikák gyakori feltétele a mennyiségi ismérvek alkalmazása. Ám a társadalomtudományok területéről sok esetben nem állnak a kutató rendelkezésére ennyire objektív, mennyiségi ismérvek. Az ilyen esetekben bevett szokás a minőségi ismérvek „transzformálása” mennyiségivé, ám ez nem minden esetben biztosítja az elvárható objektivitást és szisztematikus precizitást, pontosságot és szignifikanciát. Széles körben elfogadott tény, hogy a társadalomtudományok rendszerinformációi szubjektívek, hiszen minden tapasztalatunk elkerülhetetlenül szubjektív. Márpedig ha rendszerinformációink szubjektívek, az alkalmazott módszerek pedig objektivitást igényelnek, akkor kénytelenek vagyunk a szubjektív információkat precízzé kényszeríteni – vagy olyan módszertant választani, amely kezelni tudja a szubjektív értékítéleten alapuló rendszerinformációkat. A cikk témája azoknak a lágy számításokon alapuló szakértői rendszereknek a bemutatása, vizsgálata és tudományelméleti elhelyezése, melyek képesek a kvalitatív rendszerinformációk feldolgozására a statisztikai inferencia során. E módszerek a műszaki és természettudományi területeken már évtizedek óta használatosak, ám a társadalomtudományokba (különösen a gazdálkodás- és szervezéstudományokba1) csak elszigetelten sikerült beszivárogniuk. A cikk egyik célja e módszerek alkalmazhatóságának vizsgálat a gazdálkodás- és szervezéstudományokban a terület modellalkotási kívánalmainak és korlátozó feltételeinek figyelembevételével. A cikkben a szerzők megkísérlik áthidalni a precíz kvantitatív módszerek statikussága és a robusztusságot igénylő, ám sok esetben nehezen verifikálható, plasztikusabb kvalitatív eljárások közötti ontológiai, módszertani szakadékot a pozitivista paradigma elvárásainak megfelelően. Bemutatják a fuzzy logikai rendszereket, melyek alkalmasak lehetnek a szakadék áthidalására, valamint ezek konkrét alkalmazási területeit is, amelyekkel lehetővé válhat az „életlen”, szubjektív, gyakran pontatlan és zajos kvalitatív megfigyelések objektív, szilárd matematikai törvények alapján történő kezelése

Visszatérés az ipszatív skálákhoz: új módszer kidolgozása a szervezeti szubkultúrák azonosítására az OCAI alapján

A szervezeti kultúra témája évtizedek óta nagy népszerűségnek örvend a menedzsment szakirodalomban, szerepe nemcsak a tudományos közlemények szintjén, de az üzleti tanácsadás területén is egyre népszerűbb. A szervezeti kultúra felmérésének, megismerésének számos célja lehet: választ tudunk adni arra, hogy miként képviselhetik a szervezeti tagok a szervezet értékeit, illetve hogyan interpretálhatók ezek az értékek a szervezeti tagokon keresztül, elősegítve ezzel a szervezeteket érintő változtatások, fejlesztések, átalakítások megszilárdulását, egyszersmind a vezetési funkciók hatékonyabb gyakorlását. Ehhez azonban szükséges a homogén szubkultúrák azonosítása és az ezek közötti kölcsönös függőség megismerése, amihez elengedhetetlen egy széles körben validált modellre épülő megbízható eszköz használata. Az egyik ilyen népszerű modell a CVF (competing values framework – versengő értékek modellje), eszköze pedig az OCAI (organizational culture assessment instrument – szervezeti kultúra értékelésének eszköze). A modellt az 1980-as években Quinn és Rohrbaugh, az eszközt az 1990-es évek elejére Cameron és Quinn, az elemzési módszert pedig az 1990-es évek végére Hofstede fejlesztette ki. Ebben a tanulmányban a szerző ez utóbbihoz kíván hozzászólni: ugyanis e módszer nem szolgálja minden tekintetben a CVF-modell eredeti céljait. Jelen írás szerzője az eredeti elemzési technika statisztikai alapvetéseit, előnyeit és legfőbb hátrányait mutatja be, majd az OCAI segítségével felvett minta elemzésének és a szubkultúrák keresésének saját fejlesztésű új megközelítését és módszerét ismerteti, amely az eredetihez képest jobb összhangban van a CVF elveivel. A kifejlesztett ún. „súlypont” módszert és annak teljesítményét két korábbi adatfelvétel adatbázisán teszteli, és összehasonlítja az eredeti elemzési technika eredményeivel

Ügyvezetők és termelésvezetők lean termelési környezetben vezetői képességek és vezetői módszerek

A kutatás a lean termelési paradigma, a menedzsmentképességek és a vezetői módszerek kapcsolatát járja körül. Az irodalomfeldolgozás alapján megalapozott várakozás, hogy a lean termelési környezetben tevékeny vezetők magasabb szinten állnak számos menedzsmentképességben és meghatározóbbnak tekintenek több módszert is (pl. felértékelődik a kommunikáció, a szakmai ismeret, a motiválás, a fejlesztés és önfejlesztés, az iránymutatás, a tervezés, a szabályozás stb. szerepe). A szerzők által vizsgált három időszak (1996, 2004, 2009) mindegyikében van eltérés a képességekben és a módszerekben, illetve azok mintázatában a hagyományos és a lean termelési környezetben tevékeny vezetők (ügyvezető, termelésvezető) között az 50 főnél nagyobb magyarországi feldolgozóipari cégeknél. Az eltérések a termelésvezetőknél jellemzőbbek, ugyanakkor a lean irodalom által sugallt képhez képest kevesebb képességet és módszert érintenek

Teljes körű minőségmenedzsment és lean menedzsment - a vezetők szerepe = Total quality management and lean management - the role of leadership

Both of the modern production paradigms total quality management (TQM) and lean management promise considerable performance improvements. So, the number of organizations adapting these paradigms have increased significantly in the last decades. However, many of these efforts do not necessarily result in better performing organizations. There are many viable reasons for the failures of adaption efforts, eg., lack of supporting culture, inadequate human resource management, lack of leaders. Our study focuses on leadership and management issues of lean and TQM. We concluded that there are only a few studies about these topics, and the number of those studies is even scarcer that combine the management/leadership and operations management literature. Our work gives a systematic review of these conceptual and empirical works and suggest fertile research topics and directions for future research, eg., lean studies should focus on leadership styles and apply quantitative methods; TQM works should emphasize performance, self-development and goal setting related tasks and rely on qualitative methods to a greater extent

Teljes körű minőségmenedzsment és lean menedzsment - a vezetők szerepe = Total quality management and lean management - the role of leadership

Both of the modern production paradigms total quality management (TQM) and lean management promise considerable performance improvements. So, the number of organizations adapting these paradigms have increased significantly in the last decades. However, many of these efforts do not necessarily result in better performing organizations. There are many viable reasons for the failures of adaption efforts, eg., lack of supporting culture, inadequate human resource management, lack of leaders. Our study focuses on leadership and management issues of lean and TQM. We concluded that there are only a few studies about these topics, and the number of those studies is even scarcer that combine the management/leadership and operations management literature. Our work gives a systematic review of these conceptual and empirical works and suggest fertile research topics and directions for future research, eg., lean studies should focus on leadership styles and apply quantitative methods; TQM works should emphasize performance, self-development and goal setting related tasks and rely on qualitative methods to a greater extent

Termelésvezetők lean termelési környezetben - vezetői képességek és módszerek = Production managers in lean plants - management capabilities and methods

Lean production has become one of the most influencing paradigms in Operations Management. It is highlighted that beyond adaption of production techniques complete transformation of management and leadership is also essential part of lean journey. Our empirical study compares competences (11 items) and methods (12 items) of production managers in lean and non-lean production environment using the dataset of Hungarian Competitiveness Research Center from the year 2009. The analyses of about 70 manufacturing units have revealed that there are only minor differences in competences (communication, IT knowledge) and methods (planning, motivating, accountability). Our results clearly contradict our expectations assuming major differences in the patterns of competencies and methods and make us think about the real embeddedness of lean thinking in these organizations

Termelésvezetők lean termelési környezetben - vezetői képességek és módszerek = Production managers in lean plants - management capabilities and methods

Lean production has become one of the most influencing paradigms in Operations Management. It is highlighted that beyond adaption of production techniques complete transformation of management and leadership is also essential part of lean journey. Our empirical study compares competences (11 items) and methods (12 items) of production managers in lean and non-lean production environment using the dataset of Hungarian Competitiveness Research Center from the year 2009. The analyses of about 70 manufacturing units have revealed that there are only minor differences in competences (communication, IT knowledge) and methods (planning, motivating, accountability). Our results clearly contradict our expectations assuming major differences in the patterns of competencies and methods and make us think about the real embeddedness of lean thinking in these organizations

Az innovációmenedzsment-kutatások térbeli és időbeli szerkezetének változása 1975 és 2021 között

Az innováció mára a gazdaság minden területén és az üzleti élet minden vonatkozásában megkerülhetetlenné vált. A termék- és folyamatfejlesztés, a piacbővítés és a fogyasztók hatékonyabb kielégítése mellett innovációnak tekinthető az új szabályoknak és előírásoknak való megfelelés, továbbá azok az operatív és stratégiai változtatások és fejlesztések, amelyek a szervezet és érintettjei számára bármilyen pozíciójavulással járnak. Jelen cikk témája bizonyítékok gyűjtése az innováció fogalmi bővülésére a szakirodalom minél szélesebb körű feltérképezésével és adatbányászati módszeren alapuló áttekintésével, illetve e fogalmi bővülés folyamatának a leírása. Ehhez a tudományos szakirodalomban 1975 és 2021 között megjelent mintegy 75 ezer cikket vetettek alá a szerzők az általuk kifejlesztett algoritmusnak, hogy a címekben és absztraktokban szereplő szavak, szókapcsolatok kinyerésével egyrészt időbeli tendenciákat lehessen azonosítani, másrészt a szerzők kutatóhelyi adataiból a térbeli átrendeződés trendjeit is láthatóvá lehessen tenni. A kutatás egyik fő következtetése, hogy az innováció értelmezésében egyre inkább a holisztikus megközelítések kerülnek előtérbe: az innováció mára már nem csupán egy funkcionális vállalati területen végrehajtott fejlesztés, hanem a vállalat határain messze túlnyúló komplex megközelítés a fenntarthatóbb jólét irányába

Szolgáltatáslogisztika: szolgáltatási folyamatok logisztizálása

The demand for improving business processes has a very wide literature and even very popular not only in academic life, but also among business experts. The topic is very actual even today as there is a lot of debate and confusion regarding to the boundaries and scope of techniques and methods. The concept of restructuring dysfunctional processes and process elements still exist and evolve, though with more and more sophisticated tools than before, but on the old, proven principles. The narrowing markets, the increased competition and the economic crisis all forcing companies to gain a comparative advantage through increasing eíFiciency. This constraint provides a basis for the development of methods, which have two directions: specialization and generalization. In this recent paper we are to show this two conception: the universality of methods on the one hand, and the opportunities of specialization on the other hand