A komputer által létrehozott virtuális valóság pszichológiai mechanizmusai: téri reprezentációs sajátosságok = Psychological Mechanism in Computer Generated Virtual Reality: Spatial Representation Features

A virtuális valóságban (VR) végzett gyógyászati és oktatási tevékenység iránt megnövekedett érdeklődés szükségessé teszi a VR-re vonatkozó pszichológiai értelmezési keretek egy csoportjának bemutatását. Az összefoglalóban – szakirodalmi ismeretekre hagyatkozva – a belemerülés (immersion), valamint a jelenlét (presence) fogalmak rövid bemutatását követően a virtuális valóság mentális modelljei közül elsősorban a téri reprezentációra vonatkozó komponenseket fogom bemutatni. Az áttekintés a VR-ben megjelenő multiszenzoros koherencia, tudatos jelenlét, kapcsolat és leválás, átmeneti jelenlét és a különböző affordanciák szerepének ismertetésére koncentrál. Az alkalmazások fejezetrészben pedig néhány, az egészségügyben és az oktatásügyben alkalmazott, és várhatóan az eddigi gyakorlathoz viszonyítva szélesebb körben hazánkban is alkalmazandó VR-alapú eljárások ismertetésére kerül sor. A digitális oktatás és a pszichoterápiás ellátás iránti érdeklődés ellentmondásos. Sokan a klienssel vagy a tanulóval való személyes kapcsolat elvesztésének fenyegető veszélyétől féltik az orvosokat és a pedagógusokat. A betegek és a diákok részéről azonban egyre sürgetőbb az igény a VR-hez kötődő módszerek bevezetésére. A bemutatott összefoglaló tovább erősíti az új digitális eszközök alkalmazásával kapcsolatos igényeket, de ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy szükség van olyan technikai és szaktudományi infrastruktúra megteremtésére, amely kritikus elemzést követően képes elősegíteni a jelenlegi, konfliktusokkal terhes ellátási és oktatási formák fejlődését. Az új VR-módszerek bevezetése a tudomány és a gyakorlat közös feladata. The increased interest in health care- and educational activities carried out in virtual reality (VR) brought about the need to discuss certain psychological frameworks of interpretation concerning VR. My summary relies on special literature and partly on our own research work. It aims to defi ne special terms such as immersion and presence that concentrates on presenting those mental models of VR, which comprise components of spatial representation. The overview introduces the concept of multisensory coherence, conscious being there, attachment to and detachment from the digital world, and different forms of affordances. In the Application chapter I primarily present a few of those VR-based processes that may be more widely applied in the future in health care and education in Hungary as well. The interest in digital education and health service has its own contradictions. There are fears that the personal contact between medical practitioners and clients or teachers and students will be lost. On the other hand, there is an increasing demand for the introduction of new methodologies, thus dialogues are inevitable. The more reliable and effi cient application of the new processes may bear considerable mental and financial changes. I hope that my presentation will widen the demands concerning the application of digital technologies, and will draw attention on the need to establish technological and disciplinal infrastructure, which, after critical analysis, is able to alter certain – now contradictional – educational and health care processes. Introducing new VR methodologies should be a joint venture of research and practice

Valóság és fikció: Téri tájékozódás fizikailag valós és computer által létrehozott virtuális környezetben

Az összefoglaló rövid áttekintést ad a téri tájékozódás kognitív idegtudományi kutatásának előzményeiről, bemutatja meghatározó egyéniségeit. A neuropszichológiai szemelvények és a helytanulás tudománytörténeti ismertetése után kitér a helyhez kötött emlékezés többdimenziós természetére. A teret különböző modalitású ingerek alkotják, amelyek mind alkotórészei egy történetnek, amit magunk szövünk mások inspirációi alapján. Megvizsgáljuk az egocentrikus-allocentrikus reprezentációk dinamikai változásait, valamint a figyelmi előtér és háttér klinikai vonzatait, a szorongás és a téri navigáció kölcsönhatásait. A felsorakoztatott adatok felhívják a figyelmet a jövő évtizedeket érintő néhány aktuális kérdésre. Hogyan alkalmazkodjunk a tömegesen megjelenő computer által létrehozott valóságokhoz? A tér általános szemlélete mennyiben segíti az én elhatárolódásra vagy fúzióra törekvő automatizmusait? Mit kínál nekünk, szakembereknek a taktilis, auditív, proprioceptív ingereket is alkalmazó fejlettebb virtuális realitás

Ösztrogén hormonpótlás hatása a szubjektív jólétre és a kognitív funkciókra = Effect of oestrogen hormone replacement to the subjective well-being and cognitive functions

A szervezet biológiai folyamataiba való gyógyászati beavatkozás célja az életminőség javítása, az egészség helyreállítása. Ebből adódóan kiemelt fontosságú a megfelelő indikációra épített beavatkozás megválasztása, a terápiás effektus többoldalú elemzése és az egészsé­ges életvitelt lehetővé tevő rehabilitáció megtervezése. A bemutatott összefoglaló kritikus áttekintést ad a menopauza időszakában az ösztrogén hormon hiányának következtében jelentkező tünetek kezelésekor alkalmazott hormonterápia szubjektív jólétre és kognitív tevékenységre gyakorolt hatásairól. Részletesen szólunk a hormonterápiát kísérő kognitív változások ellentmondásos természetéről, a nemi hormonok neuroprotektív hatásairól, a hormonális ciklus és a kognitív változások összefüggéseiről, a verbális memória és a téri képességek változásairól, a kontextus tanulás és a nemi hormonok viszonyáról, valamint kiemeljük azokat a alapvető tényezőket, melyeknek ismerete nélkülözhetetlen a hatékony interdiszciplináris team munkával irányított fejlesztő és rehabilitációs programok kialakításában

Elkerülő magatartás és korai tárgykapcsolatokra való visszaemlékezés : az agorafóbiás élményekkel kapcsolatos fokozott érzékenység alakulása egészséges fiatal felnőtteknél = Enhanced sensitivity to fear-related avoidance among healthy young adults: Agoraphobic experiences and early representation of parental rearing behaviour

Cél: A félelmet keltő helyzetek iránti fogékonyságot vizsgáljuk a szülői magatartásra való visszaemlékezés tükrében egészséges, fiatal felnőtt, egyetemi hallgatók körében. Célunk az elkerülő magatartással kísért félénkség családi szocializációs folyamatainak részleges feltérképezése. Esősorban a szülők nevelési attitűdjéről őrzött reprezentációk és az elkerülő magatartás kapcsolatát elemeztük. Módszerek: 305 egyetemi hallgató (140 nő és 165 férfi, átlagéletkor 22,0 ± 2,0) vett részt a vizsgálatban. Két önkitöltős kérdőívet használtunk: 1. Félelem Felmérő Kérdőív (Fear Survey Schedule – FSS) Agorafóbia-faktorának 13 állítása; 2. „Szülőkkel kapcsolatos gyermekkori emlékek” (Egna Minnen Betraffende Uppfostran – EMBU) kérdőíves értékelő lista, melynek célja, hogy a szülői nevelésre való visszaemlékezést értékelje. Eredmények: Az eredmények alapján elmondható, hogy van összefüggés a félénkségre épülő elkerülés, agorafóbiás helyzetekkel kapcsolatos fokozott szenzitivitás és a szülői magatartással kapcsolatos emlékek között. Nemek tekintetében a szorongásos zavarok epidemiológiai adatainak megfelelően az agorafóbiás félelmek a lányok esetében statisztikailag szignifikánsan gyakrabban fordulnak elő (β = –0,176; p = 0,005). A szülői magatartásmódok tekintetében az apa szerető magatartásának hiánya (β = 0,207; p = 0,011), illetve a túlvédő magatartás megléte érzékenyítő tényező (β = 0,214; p = 0,002); az anyai magatartás esetében az anya érzelmi elfogadó magatartása (β = 1,298; p<0,001) állt pozitív kapcsolatban a felnőttkori elkerülő magatartás kialakulásával az agorafóbiás aggodalmakat tartalmazó helyzetekben. Következtetések: Típusos agorafóbiás elkerülési mintázatok tehát nemcsak klinikai szintű szorongás esetében, de sajátos nevelési körülmények következtében egészséges személyeknél is megjelenhetnek. A nevelési körülményekkel kapcsolatos emlékezeti sémák befolyásolják a személyek élményfeldolgozási módjait. Számos érzékenyítő tényezőt azonban nem vizsgáltunk, és a normál személyek vizsgálata is határt szab az eredmények értelmezésének. A felvázolt elméleti modellek az elkerülő magatartás további vizsgálati alapját képezhetik. | Background: This study examined the sensitivity to agoraphobic fears influenced by perceived parental rearing behavior using a sample of healthy, young university students. Our goal was the partial mapping of the development of avoidance behavior, which can play an important role in the emergence of psychosomatic illnesses. In the first place, we analyzed the relationship between the memory representations of the parents’ rearing style and the avoidance behavior. Methods: 305 students (140 women and 165 men, mean age 22.0 ± 2.0) participated in the study. Self-reported questionnaires were used: the Fear Survey Schedule (FSS) and the EMBU evaluation list questionnaire (Egna Minne Betraffende Uppfostran; “On My Memories of Upbringing”), which is responsible to assess the recall of the parental rearing style. Results: The results show that there is a link between agoraphobic fear and the representations of parents’ rearing behavior. With respect to gender differences and in accordance with the anxiety disorder epidemiological data, agoraphobic fears were found to be more frequent among girls than boys, and the difference was statistically significant (β = –0.176; p = 0.005). With respect to the parents’ rearing attitudes, the data show that the lack of an emotionally warm father (β = 0.207; p = 0.011), and paternal overprotection (β = 0.214; p = 0.002) are sensitizing factors. Further, both the mothers’ attitude of acceptance and their emotional warmth was positively related to agoraphobic fears (β = 1.298; p<0.001). Conclusions: The results suggest that agoraphobic avoidance behavior can occur not only among individuals with clinical levels of anxiety, but also among healthy individuals as a result of unique upbringing conditions. The representations of parents’ rearing behavior adversely affect a person’s process of experience. Several sensitizing factors were not examined, and the investigation of normal people limits the interpretation of the results. The outlined theoretical model, however, could serve as a basis of further investigations on avoidance behavior

A temperamentum alapdimenziójának egyik mérőeszközével, a büntetés- és jutalomérzékenység kérdőívvel (SPSRQ) szerzett hazai tapasztalatok = A temperament dependent dimension: psychometric properties of the Sensitivity to Punishment and Sensitivity to Reward Questionnaire (SPSRQ) on Hungarian sample

Bevezetés: A negatív vagy pozitív affektivitás a személyiség egyik kiemelkedő temperamentumfaktora, melynek összetevői kérdőíves eljárásokon keresztül is mérhetők. A temperamentumfaktorok megbízható mérésének fokozódó igényét elsősorban a depresszió, a szorongás, valamint a pszichoszomatikus kórképek etiológiájának tisztázása táplálja. Módszerek: Vizsgálatunk a Gray-féle megerősítéssel kapcsolatos érzékenységkoncepció szorongás- és impulzivitásfaktorát felmérő nemzetközileg hitelesített kérdőívével, a Büntetés- és Jutalomérzékenység (Sensitivity to Punishment and Sensitivity to Reward (SPSRQ) Kérdőívvel szerzett hazai tapasztalatainkat mutatja be. Személyek: 363 egyetemi hallgató vett részt a vizsgálatban. Eredmények: Az SPSRQ validitását hazai mintán is igazolják az alkalmazott temperamentum- (TCI-R), szorongásérzékenység (Anxiety Sensitivity Index, ASI), a szorongásosság (STAI), a félénkség (Albany Pánik és Fóbia Kérdőív), valamint az elkerülő magatartás intenzitását mérő félelem (Fear Survey Schedule, FSS) kérdőívekkel való korrelációk. Megbeszélés: Eredményeink ugyanakkor olyan kérdéseket is felvetnek, melyek megvitatása a büntetés- és jutalomérzékenységgel kapcsolatos elképzelések részletesebb felülvizsgálatát és a hazai mérőeszközök további finomítását igénylik. | Aim: The negative and positive affectivity is one of the most important temperament factors of personality, some of them can be assessed by questionnaires. Gradually growing of exact measurement of the compositions of temperament is stimulated by the demand of a deeper looking into of etiology of depression, anxiety and psychosomatic diseases. Methods: The present study was designed to demonstrate the first data from the adaptation of Sensitivity to Punishment and Sensitivity to Reward Questionnaire (SPSRQ) on a Hungarian sample. The SPSRQ was constructed by Torrubia et al. (2001) and originated from Gray’s Reinforcement Sensitivity Theory to measure the temperament components of anxiety and impulsivity. Subjects: 363 students were recruited from a university sample. Results: The SPSRQ was validated by Temperament and Character Inventory Revised (TCI-R), Anxiety Sensitivity Profile (ASP), Albany Panic and Phobia Questionnaire, Spielberger State-Trait Anxiety Questionnaire (STAI), and Fear Survey Schedule (FSS) self-rated questionnaires. The results obtained in this study clearly indicate that the validity of SPSRQ is supported by anxiousness, anxiety, fear and temperament factor scores but the factor analyses points to some open question of the cultural stability of sensitivity to reward (SR) and sensitivity to punishment (SP) factors and the measurement of sensitivity to reinforcement theory. Discussion: The results obtaining on the Hungarian sample are controversial so need of further well controlled research to revise the factor structure of SPSRQ before clinical utilization

A temperamentum alapdimenziójának egyik mérőeszközével, a büntetés- és jutalomérzékenység kérdőívvel (SPSRQ) szerzett hazai tapasztalatok = A temperament dependent dimension: psychometric properties of the Sensitivity to Punishment and Sensitivity to Reward Questionnaire (SPSRQ) on Hungarian sample

Bevezetés: A negatív vagy pozitív affektivitás a személyiség egyik kiemelkedő temperamentumfaktora, melynek összetevői kérdőíves eljárásokon keresztül is mérhetők. A temperamentumfaktorok megbízható mérésének fokozódó igényét elsősorban a depresszió, a szorongás, valamint a pszichoszomatikus kórképek etiológiájának tisztázása táplálja. Módszerek: Vizsgálatunk a Gray-féle megerősítéssel kapcsolatos érzékenységkoncepció szorongás- és impulzivitásfaktorát felmérő nemzetközileg hitelesített kérdőívével, a Büntetés- és Jutalomérzékenység (Sensitivity to Punishment and Sensitivity to Reward (SPSRQ) Kérdőívvel szerzett hazai tapasztalatainkat mutatja be. Személyek: 363 egyetemi hallgató vett részt a vizsgálatban. Eredmények: Az SPSRQ validitását hazai mintán is igazolják az alkalmazott temperamentum- (TCI-R), szorongásérzékenység (Anxiety Sensitivity Index, ASI), a szorongásosság (STAI), a félénkség (Albany Pánik és Fóbia Kérdőív), valamint az elkerülő magatartás intenzitását mérő félelem (Fear Survey Schedule, FSS) kérdőívekkel való korrelációk. Megbeszélés: Eredményeink ugyanakkor olyan kérdéseket is felvetnek, melyek megvitatása a büntetés- és jutalomérzékenységgel kapcsolatos elképzelések részletesebb felülvizsgálatát és a hazai mérőeszközök további finomítását igénylik. | Aim: The negative and positive affectivity is one of the most important temperament factors of personality, some of them can be assessed by questionnaires. Gradually growing of exact measurement of the compositions of temperament is stimulated by the demand of a deeper looking into of etiology of depression, anxiety and psychosomatic diseases. Methods: The present study was designed to demonstrate the first data from the adaptation of Sensitivity to Punishment and Sensitivity to Reward Questionnaire (SPSRQ) on a Hungarian sample. The SPSRQ was constructed by Torrubia et al. (2001) and originated from Gray’s Reinforcement Sensitivity Theory to measure the temperament components of anxiety and impulsivity. Subjects: 363 students were recruited from a university sample. Results: The SPSRQ was validated by Temperament and Character Inventory Revised (TCI-R), Anxiety Sensitivity Profile (ASP), Albany Panic and Phobia Questionnaire, Spielberger State-Trait Anxiety Questionnaire (STAI), and Fear Survey Schedule (FSS) self-rated questionnaires. The results obtained in this study clearly indicate that the validity of SPSRQ is supported by anxiousness, anxiety, fear and temperament factor scores but the factor analyses points to some open question of the cultural stability of sensitivity to reward (SR) and sensitivity to punishment (SP) factors and the measurement of sensitivity to reinforcement theory. Discussion: The results obtaining on the Hungarian sample are controversial so need of further well controlled research to revise the factor structure of SPSRQ before clinical utilization

A társadalmi nem összefüggései a krónikus testi betegségek kialakulásával és lefolyásával

Tanulmányunkban a gender-medicina egyik központi témájával kapcsolatos kutatásokat tekintjük át: a nemi szerepek és az egészség kapcsolatát, valamint a nemi szerephez kapcsolódó személyiségvonások hatását a krónikus betegségekhez történő alkalmazkodásra. Áttekintjük továbbá az alkalmazkodásban szerepet játszó megküzdési módok és társas támogatás nemi különbségeit is. A nemi szerepek és az egészség kapcsolatában közvetlen módon az egészségmagatartás, s az énképre gyakorolt hatás révén – közvetetten – a szocializációs folyamatoknak van szerepe. A krónikus betegséghez történő alkalmazkodásban jelentős nemi különbségek tapasztalhatók, amelyeket kevésbé a biológiai nem, mint inkább a nemi szerephez kötött személyiségvonások magyaráznak. A tevékenységorientáltság (agency) és a kapcsolatorientáltság (communion), valamint ezek szélsőséges formái, a túlzott tevékenységorientáltság (unmitigated agency) és túlzott kapcsolatorientáltság (unmitigated communion) jelentősen eltérő hatással van az egészségmagatartásra, a társas kapcsolatokra és a betegségekhez történő alkalmazkodásra. Míg a tevékenységorientáltság (T) összefügg a kedvező egészségmagatartással, a kapcsolatorientáltság (K) a támogató kapcsolatokkal, addig e két személyiségvonás túlzott formái kedvezőtlen gyógyulási esélyekkel, rosszabb mentális és fizikai alkalmazkodással és a betegséget követő distresszel mutatnak kapcsolatot

Egészségpszichológiai kutatások és az alkalmazott egészségpszichológiai ellátás fejlődése az elmúlt 30 évben Magyarországon

A tanulmány az egészségpszichológia elmúlt évtizedekben Magyarországon lezajlott szakmai fejlődését tekinti át. A programadó személyek felsorolása mellett részletesen tárgyalja a kutatási irányokat és az ellátási gyakorlat meghatározó eredményeit. Kiemelt figyelmet fordít a szakma specifikus fogalmainak bemutatására, a beavatkozások kompetenciaterületeire, valamint az egészségpszichológiai, a magatartás-orvoslás, a pszichoszomatika, a klinikai pszichológia területekkel való kapcsolatának értelmezésére. Bemutatja az új szakmai mentalitás és ellátási lehetőségek kialakulását, és ráirányítja a figyelmet az alkalmazott egészségpszichológiai ellátás és az egészségfejlesztés kiemelt fontosságú területeire, a társadalmi és mentális fejlődésben betöltött szerepükre. Továbbá szemelvényeket sorol fel a nemzetközi trendekhez való kapcsolódás kiemelkedő hazai eredményeiről. Az egészségügyi finanszírozást és ellátást tervező országos döntéshozók számára a testi, lelki és szociális egészség növelése érdekében javaslatokat fogalmaz meg az egészségpszichológiai ellátás fejlesztéséhez