The conflict of partisan interests and normative expectations in electoral system change. Hungary in 2014

The expanding literature on electoral reform has proposed a comprehensive approach towards electoral system change arguing that going beyond the simple logic of maximising gains for the dominant political elite allows for assessing normative drivers behind the change (Hazan-Leyenaar, 2014). Indeed, electoral systems tend to fulfil normative expectations like providing fair representation and stable government. More nuanced, practical concerns such as making elections cheaper or more intelligible are also regarded as their assets. At the same time these normative goals are intermingled with the rule makers’ political interests. The delicate balance between normative goals and strategic partisan goals becomes highly visible at the moment of electoral system change. Academic literature is divided on the importance of the normative versus the partisan background of electoral systems change. Rational choice literature argues for the supremacy of partisan interests in the formation (transformation) of electoral system design (Benoit, 2004; Colomer, 2005), claiming that seat maximisation is the parties’ main interest. Others (Shugart, 2001) focus on normative claims: if the electoral system does not bring representative demands to the surface or prospective government formation remains unidentifiable for the voters in the electoral process or the mandate majority counters the voters’ election majority the electoral system is unbalanced and would require modification on this normative ground

Simulated democracy and pseudo-transformational leadership in Hungary

"This paper investigates current Hungarian political developments with the conceptual tools provided by elite and leadership studies. It develops an argument about the institutionalization of simulated democracy, which applies to social situations when democratic institutions exist but where their consolidation is hampered by the norm breaching behaviour of elites and other social groups. The article investigates the responsibility of leaders and elites in two sections. First, the failure of the Hungarian elite settlement is described. Second, the working of simulated democracy is examined with special emphasis on elites' and leaders' behaviour in connection to media law, the new Constitution and other current institutional developments. In the conclusion the authors make an attempt to connect elite and leadership issues to institutional developments and highlight some normative consequences." (author's abstract

Válaszúton: Konszolidált vagy színlelt demokrácia? (At the crossroads: consolidated or simulated democracy)

Az írás az utóbbi néhány év magyarországi válságjelenségeinek magyarázatát keresi. Elméletileg egyrészt a demokratikus elitizmus fogalmi rendszere alkalmazhatóságának kérdőjeleit fogalmazza meg, másrészt a szimulált demokrácia fogalmának megalkotására tesz kísérletet. A színlelt demokrácia feltételei között a társadalom jelentős csoportjai és az elit csak imitálják a szabályok elfogadását, ami kiegészül a demokratikus játékszabályokat illető elitkonszenzus hiányával, valamint a politikai vezetőréteg és a társadalom kapcsolatában a szimbolikus képviselet dominanciájával – a tartalmi képviselet és a felelősség helyett. A populista tendenciák bátorítása, a transzformatív elemek túlsúlya, a politika perszonalizációja, a hétköznapi élet és a szakmai kérdések átpolitizálása, az ellenfelek legitimációjának megkérdőjelezése, eltérő irányú üzenetek küldése a köz és az elit számára, a közpénzek nem transzparens felhasználása, a széles körben elterjedt adóelkerülés és normaszegés, valamint az ígérgetés fatális lehet a demokratikus stabilitás és a politikai rendszer működése szempontjából. ________ The article seeks to identify the causes of the Hungarian crisis phenomena that emerged in the past couple of years. Theoretically, fi rst it asks whether the conceptual framework of democratic elitism can be applied, and then it attempts to outline the concept of simulated democracy. The article argues that in a simulated democracy both the elite and large groups within society only imitate that they accept the rules of the game. Moreover, there is no elite consensus about these rules and instead of substantive representation and responsibility symbolic representation does dominate the linkage between political elite and society. Both democratic stability and the performance of the regime will be seriously undermined because the elite encourage populist tendencies, transformative elements dominate, politics is personalized, everyday life and professional issues are over-politicized. In addition, the legitimacy of the opponents tends to be questioned, different and opposing messages are sent to the public and to the elite, public monies are spent in a nontransparent way, and tax-evasion, norm-breaching and over-bidding prevail

Üvegplafonok. Pártok lent és fent

Az írás az országos és a helyi politika szintjén diagnosztizálja a nők alacsony szintű jelenlétét Magyarországon, ami mind kelet-közép-európai összehasonlításban, mind a rendszerváltás óta eltelt időszak során tapasztalt változatlanság okán magyarázatra szorul. A szerzők a gender-szakirodalom aktuális kérdésfeltevését alkalmazva a kialakult helyzetben kritikus szereplőként a pártokat jelölik meg. Mind a pártok jelöltállítási stratégiái, mind a nők magasabb szintű politikai szerepvállalására vonatkozó javaslatok elutasítása legalábbis részben magyarázzák a nők alacsony szintű részvételét. Az üvegplafon, vagyis a nők jelentősebb politikai részvétele és előrelépése előtt álló „felső korlát” megmutatkozik mind az országos, mind pedig a helyi politikában, és az egyes szinteken belül a genderhierarchia érvényesülésében

A kormányzati elit Magyarországon 1867-2006: zártság és mobilitás, modernizálás és európai folyamatok = Government ministers in Hungary 1867-2006: inertia and mobility, modernization and Europeanization

A kormányzati elit társadalmi és politikai jellemzőinek feltárására 35 fő kérdés, három téma köré építettük fel az adatbázist. A társadalmi háttérre vonatkozó kérdések (nem, társadalmi státusz, születési adatok, végzettség, a kormányzati poszt előtti foglalkozás, apa foglalkozása, család politikai szerepe), politika karrierre vonatkozó általános kérdések (párttagság és pártvezetői szerep, parlamenti, helyi politikai, érdekszervezeti háttér, politikai üldöztetés), majd magára a kormányzati szerepre vonatkozó kérdések (első kinevezés helye és kormánya, a minisztériumok közötti és a kormányzati hierarchiában való mozgás, szolgálati idő hossza) következtek. Összességben 668 személy töltött be miniszteri posztot Magyarországon 1848 és 2008 között. Az adatbázis elemzése során három területre koncentráltunk: az egyes politikai rendszerek közötti folytonosságra, a miniszterek kiválasztódásának módozataira és végül a szakértelem és a politika kapcsolatára a miniszteri karrier-utakban. Az eredmények szerény, de mégis változó mértékű folytonosságot mutattak az egyes korszakok között, a szelekciós utakat tekintve részben megerősítették (pártok kiemelt szerepe), részben módosították (a parlamenti háttér alacsonyabb szintje), részben kiegészítették (a helyi politika változó tartalma) az összehasonlító politikatudományi kutatásokat, végül a szakértelem és a politika nem dichotóm kapcsolatára, illetve a szakértő miniszterek relatíve magas számára hívták fel a figyelmet. | The research aimed to explore the features of cabinet ministers in Hungary in the 1848-2008 period. A database has been created around 35 questions that covered data on the social background (gender, social status, date and place of birth, education, profession, father's profession, family's political role), on the political career (party membership and leadership, parliamentary, local, and interest group background) and on the executive career (first appointment, length of service, portfolio etc,) of the ministers. Altogether 668 persons occupied cabinet ministerial positions in the given period. In the analysis we have concentrated on three main topics: continuity patterns between different political periods, the selection routes of ministers, and the connection between political loyalty and expertise in their career. In terms of research results we have identified modest but varied continuity levels between regimes. The selection routes of the Hungarian ministers partially confirmed (concerning the elevated role of parties), partially modified (concerning the low level of parliamentary background among them) and partially complemented (a particularly changing function of local politics) of the findings of comparative political science in this field. Lastly, we have found a relatively high proportion of ""expert"" ministers (again in comparative perspective) although clearly the connection between political loyalty and expertise cannot be conceptualized in a dichotomy