Human Iris Polymorphisms: Computer–based and Genetic Assessments of Human Irises and Possible Applications in Human Identification

During personal identification we can analyse the phenotypic or genotypic complexions of a human. The ancient histories of scientific activities in this field were related to the descriptive or measurable features, called phenotype analyses. In the last decades of the 20th century, during the era of human genetics, numerous polymorphic genetic markers were discovered investigating the human nuclear or mitochondrial DNA (deoxyribonucleic acid). The results of the Human Genome Project revolutionized the applications and opened an era of the investigations for externally visible characteristics (EVCs), the so called DNA based phenotyping (age, hair–, and eye– colour investigations) using informative molecular markers. The polymorphic characteristics of the human eye are well known. This partly originates from the vessel network and the layer order of the retina or the unique construction of the initial section of the optic nerve at the eye-ground. The iris’ individuality resides in its complex textural construction. The iris’ colour and partly its patterns (variations of the Fuchs’ crypts, nevi dots, Wolfflin nodules and contraction furrows) are genetically determined. All of these previously mentioned iris polymorphisms led to the development of a number of automatic phenotypic or genotypic biometric personal identification practical applications. The aim of this study is to briefly summarize the background of this topic condensing those results which are available in this field, and to present our efforts related to a novel approach in the field of iris colour prediction

A presztízs és forrásai – új magyar foglalkozási skálák = Prestige and its sources – New Hungarian Occupational Scales

Arra vállalkoztunk, hogy a Központi Statisztikai Hivatalnak a 2016. évi mikrocenzushoz kapcsolódó, a foglalkozások presztízsét felmérő kiegészítő felvétele alapján létrehozzunk egy átfogó presztízsskálát, amelyben mindegyik foglalkozáshoz pontszámot rendelünk, ami az egyes foglalkozások egymáshoz viszonyított presztízséről nyújt információt. Ezenkívül az általános presztízsskála mellett további öt skálát hoztunk létre, amelyek a foglalkozások kereset, hasznosság, tudás, hatalom, illetve divatosság szerinti rangsorát tartalmazzák. A tanulmányban először röviden összefoglaljuk, hogy melyek az eltérő sajátosságai a foglalkozási presztízsskáláknak a társadalmi pozíció egyéb graduális mérőszámaihoz képest, majd bemutatjuk, hogy miként hoztuk létre az új presztízsskálát. Ezt követőn egyrészt ennek az új mérőeszköznek az alapvető jellemzőit ismertetjük, másrészt illusztrációként néhány példát mutatunk be az alkalmazására. = In our work, we aim to create a comprehensive prestige scale based on the 2016 microcensus supplementary occupational prestige survey of the Hungarian Central Statistical Office, in which each occupation is assigned a score that provides information on the relative prestige of each occupation. Furthermore, we create five additional scales that ranking occupations according to earnings, social utility, knowledge, power and fashionability. In this paper, we first briefly summarise the characteristics of the occupational prestige scales in relation to other gradual measures of social position, and then describe how the new prestige scale was created. We will then present the basic features of this new measure and – as illustrations – some examples of its use

Twenty Years of Airborne Water Vapor and Total Water Measurements of a Diode Laser Based Photoacoustic Instruments

We present relevant issues collected over 20 years of development and operation of an airborne water vapor/total water detector based on photoacoustic spectroscopy. The WaSul-Hygro instrument possesses high selectivity, short response time, and wide dynamic range, which are key requirements against trace gas measurement systems for applications in atmospheric sciences. Besides the major properties of WaSul-Hygro, we discuss our efforts to develop a robust instrument that has proven its long-term reliability over the last 15 years operating onboard a commercial aircraft within the framework of the CARIBIC project

A juxtaglomeruláris apparátus parakrin szabélyozása: Funkcionális és morfológiai összefüggések normál és kóros körülmények között = Paracrine Control of the Juxtaglomerular Apparatus: Functional and Morphological Correlations in Health and Disease

Speciális technika kifejlesztésével és a két foton lézermikroszkóp segítségével elsőként tettük láthatóvá in vivo a patkány vese afferens arteriola disztális szakaszán található endotheliális fenesztrációt. Kimértük a fenesztrált terület nagyságát és bizonyítottuk annak életkortól, illetve a szervezet aktuális állapotától függő változását. Real time formában nyomon követtük a renin granulumok ezen keresztüli keringésbe jutását. Igazoltuk, hogy a filtráció már a glomerulust megelőző disztális afferens arteriola szakaszban megkezdődik. Vizualizáltuk a juxtaglomeruláris apparátus intersticiális folyadék mozgását és kimutattuk, hogy a juxtaglomeruláris apparátusba folyadék filtrálódik az afferens arteriolából, a mesangiumon keresztül a glomerulusból, illetve a glomerulusból a macula densan keresztül a disztális tubulusba. Ezek az eredmények alapvetően megkérdőjelezik a juxtaglomeruláris apparátus működésére és jelentőségére vonatkozó eddigi elképzeléseinket. A fenesztráció kialakulását, illetve a hozzátartozó nanocsatornák morfológiáját atomerőmikroszkópiával analizáltuk sejttenyészetben. Az angiotenzin II és a vaszkuláris endotheliális növekedési faktor (VEGF) fokozta a fenesztrumok képződését az AT1, illetve a VEGFR-2 receptoron keresztül. E folyamat függ a p38 aktiválódásától. A fenesztráció fokozódása együtt járt a 40kD-os dextran áteresztőképesség növekedésével és a sejtréteg elektromos impedancia csökkenésével. | With a special technical development and the use of two photon laser microscopy, for the first time, in vivo, we managed to visualize the endothelial fenestration at the distal section of the afferent arteriole in rat kidney. The area of the fenestrated section was measured and its change depending on age and actual condition was demonstrated. The passage of the renin granules into the circulation via these fenestrations were followed in real time. We documented that filtration already starts at the distal part of the afferent arteriole before glomerulus. The interstitial fluid movement in the juxtaglomerular apparatus was visualized. It was also shown that in JGA, fluid is filtered via afferent arteriole, mesangium, glomerulus and macula densa into the distal tubule. These findings basically question our understanding about the function and importance of JGA. The development of fenestration and the morphology of the related nanochannels were analyzed in the cell culture with the help of AFM. Angiotensin II and Vascular Endothelial Growth Factor (VEGF) increased fenestrates via AT1 and VEGFR-2 receptors. This process is p38 dependent. Increase in fenestration was accompanied by increase in permeability to 40kD dextran and decrease in cell layer electrical impedance

A vidékiesség vonzásában: a nagyvárosi agglomerációk láthatatlan turizmusa Magyarországon

A nagyvárosi agglomerációk turisztikai szerepkörének értékelésére vállalkozó tanulmány a vizsgálatba vont térségek üdülőfunkcióját és szálláshelyigényes vendégforgalmát elemezve tárja fel az úgynevezett láthatatlan turizmusban érintett települések körét. Egyrészt a 2001. évi népszámlálás és a TeIR (2002–2014) adataiból kiindulva lehatárolja a különböző mértékű üdülőfunkcióval rendelkező településállományt, majd megvizsgálja az egyes agglomerációk turisztikai keresletében és kínálatában jelentkező disszonanciákat. Az üdülőállományra és a turisztikai piacra vonatkozó adatbázisok összevetése alapján megállapítható, hogy a pécsi és a miskolci agglomerációban szoros összefüggés van az üdülésben és a turizmusban érintett települések vonatkozásában, előbbiben Orfű, utóbbiban Bükkszentkereszt képviseli a konvencionális (regisztrált szálláshelyeket igénybe vevő) és a láthatatlan (a szálláshelystatisztikai adatgyűjtés körén kívül eső) turizmus szimbiózisának színterét. Amíg sem a győri, sem a budapesti agglomerációban nem találkozhatunk ilyen markánsan szembeötlő átfedéssel, addig a fővárost övező térségben Szentendrét a láthatatlan turizmus archetípusaként sikerült azonosítani. Szentendre esetében a regisztrált szálláshelyek mértéke, valamint az üdülőingatlanok számának jelentős volumene pedig együttesen felveti a szálláshely-statisztikai adatgyűjtés körén kívüli forgalom jelenlétét. Amíg a jelentős, 24 óránál rövidebb idejű kirándulóforgalmat generáló vonzerők elvétve befolyásolják az üdülőövezetek létrejöttét, addig a nagyvárosi agglomerációk természetközeli, különösen vízparti élményeket kínáló térszínei válnak a vidékies miliőre építő második otthonok melegágyaivá