A szó teste: artikuláció, alkotás és befogadás

Amennyire hangsúlyozott figyelemmel fordul a posztmodern elméletírás a testiség problematikájának felvázolásakor Maurice Merleau-Ponty elméleti munkássága felé, olyannyira nélkülözi kortársának, a némelyek által „első orosz posztmodernistának” nevezett Mihail Bahtyinnak a tárgykörben tett alapvetéseit. Holott az orosz szerző alapvető korrekciókat visz a tapasztalat testi konstitúciójának fenomenológiájába: a testiséget mindenekelőtt nem az észleléssel, hanem a megtestesülés és az esemény fogalmával, valamint a cselekvés szubjektumával kapcsolja össze. Emellett a létesemény történeti fakticitásának feltételeként a másik embert, és annak testet öltött világát ismeri fel, aki tehát nem csupán egy általam konstituált, az egóm átviteléből származó „másik” (a husserli interszubjektivitás értelmében), hanem velem együtt van jelen: egyfelől szuverén világként és pszichofizikai valóságként (testben), másfelől a létesemény elidegeníthetetlen résztvevőjeként

Fiktív vallomás és szövegműködés. Dosztojevszkij: ,Ördögök’

A vallomásos elbeszélés különös világossággal mutat rá a nyelvi működés ama sajátosságára, hogy nem vonható éles határ a reprezentációs (leíró, megjelenítő) nyelvi funkció és a fikcióteremtő potencialitás között

A novel cryptosystem based on Gluškov product of automata

The concept of Gluškov product was introduced by V. M. Gluškov in 1961. It was intensively studied by several scientists (first of all, by Ferenc Gécseg and the automata-theory school centred around him in Szeged, Hungary) since the middle of 60’s. In spite of the large number of excellent publications, no application of Gluškov-type products of automata in cryptography has arisen so far. This paper is the first attempt in this direction

Az épség és alternatívái. Testtudati fókuszok terápiás és színházpedagógiai kontextusokban

Testtudati- és színházterápiás tréningeken, színház-pedagógiai programokon gyakran tapasztaljuk, hogy eltérő módszertannal dolgozunk nagyon hasonló célok elérésének érdekében. Mind előadásunk, mind írásunk célja, hogy az olvasók betekintést nyerjenek az említett terápiák és egy színházpedagógiai participatív kutatás módszertanába. Szeretnénk ily módon is érzékeltetni, hogy jóllehet elméleti szinten más és más módszerekkel dolgozunk, kiindulási pontunk közös: a test