Posztszocialista jóllét és területi egyenlőtlenség a Kárpát-medencében = Post-socialist well-being and spatial inequalities in the Carpathian Basin

A tanulmány a Kárpát-medence térségeinek a társadalmi jólléttel összefüggő problémáit és területi egyenlőtlenségeit elemzi, részben társadalomstatisztikai módszerekkel, részben a kapcsolódó szakirodalom segítségével: országos és regionális léptékben, mégpedig hét magyar, négy szlovák, három román, egy szerb, egy ukrán, valamint a nyugati modellekkel való összehasonlítás szempontjának a biztosítása miatt egy osztrák NUTS 2 szintű régió eseteiben. A megalapozó kutatás a társadalmi jóllét stiglitzi dimenzióiból kiindulva néhány lényeges társadalmi jellegű mutatót vizsgál: a jövedelmet, az anyagi deprivációs szinteket, a szegénységi kockázatokat, az iskolázottságot, a munkanélküliséget, az egészséget, emellett a GDP és néhány társadalmi mutató kapcsolatát, valamint a térbeli társadalmi egyenlőtlenségeket. Az eredményeket rangsorolja, tipizálja, egyszersmind keresi a különböző régiók közötti hasonlóságokat és a különbségeket is

Az emigráns magyarok életkörülményei és -stratégiái a legfontosabb európai migrációs célországokban

A magyarok emigrációja – 1989 óta nem tapasztalt dinamikus növekedésének, univerzális életstratégiává válásának köszönhetően – napjainkban a multi- és interdiszciplináris társadalomtudományi kutatások homlokterébe került. A Legújabb trendek a magyarországi kivándorlásban című kutatás – amelyet 2013 és 2017 között folytattunk – empirikus eredményei több szemszögből vizsgálják a magyar társadalmat és gazdaságot sújtó kivándorlás jellegzetességeit. A kutatás egyrészt a magyarok migrációs hajlandóságára, a kiköltözéssel kapcsolatos attitűdökre fókuszál, másrészt a már kivándorolt magyar állampolgárok külföldi élettapasztalatait, a kiköltözésre ösztönzés okait, a külföldi lét előnyeit és hátrányait részletezi. A tanulmány bemutatja a kivándorlás hullámzó trendjeit, a célországok integrációs jellegzetességeit, a külföldi életvitel eltérő stratégiáit, az emigráns magyarok szubjektív jóllétének különbözőségeit, végül a migrációra és a visszatérésre (remigráció) ösztönző tényezőket

A magyar fiatalok erősödő kivándorlási szándékának kiváltó okai és jellemzői

A magyar fiatalok egyre általánosabb életstratégiaként tekintenek a kivándorlásra, ami az országot továbbtanulás vagy munkavégzés céljából rövidebb, hosszabb időtávra elhagyók arányának drasztikus növekedésében követhető nyomon. Az írás az elmúlt évtized legfontosabb emigrációs jellegzetességeit taglalja, az országot elhagyó 18 és 40 év közöttiek fő emigrációs indokait keresi. Nemzetközi és hazai szinten a migrációs folyamatok, azok meghatározó mechanizmusai a tudományos érdeklődés középpontjába kerültek, a kivándorlást magyarázó objektív és szubjektív adatokra egyre nagyobb igény mutatkozik. Ennek érdekében a 2013 és 2016 között közel 10 000 fő megkérdezésén alapuló kérdőíves adatgyűjtés eredményeinek feldolgozásával bemutatjuk a kivándorló fiatalok legfontosabb demográfiai jellemzőit, azok évtizedes arányeltolódásait, az emigráció trendjének változásait, a kivándorláshoz vezető taszító és vonzó tényezőket, a migrációs potenciál országon belüli (város-vidék dualitás) és intraregionális egyenlőtlenségeit

Egy új városfejlődési modell szerveződése? Átmenet és globalizáció a magyarországi ún. új városokban és térségeikben = Creation of a New Urban Development Model? Transition and Globalization in Hungarian New Town Areas

1) Az empirikus vizsgálatok (150 személyes mélyinterjú) és a megalapozó háttérelemzések alapján esettanulmányok készültek: Dunaújváros és térsége, Kazincbarcika és térsége, Baja és térsége, Gyöngyös és térsége címekkel. 2) Nemzetközi konferencia szervezésére került sor 2012. december 13-án. A magyar kutatók mellett két külföldi vendégelőadó részvételére is sor került. Az előadások absztraktjait tartalmazó CD címe: „New towns in Europe and Hungary at the Beginning of the 21st Century. International Conference” 3) Az eredményeket Belgrádban, 2013. május 22-25. között a „Regional Development, Spatial Planning and Strategic Governance” című nemzetközi konferencián is bemutattuk. A két előadás: Szirmai, V.: „Emergence of a New Urban Development Model? Impacts of the Transition and Globalisation in Hungarian New Town Regions”; Váradi, Zs.–Halász, L. “Potentials, Constraints and Conflicts between Kazincbarcika and Gyöngyös, a Hungarian New and Historical Town and their Surroundings.” Az előadások „Conference Proceedings” CD és „Book of Abstracts formájában is megjelentek (Maric, I.–Petric, J. (eds) (2013): Regional Development, Spatial Planning and Strategic Governance, Belgrade.) 4) Lektorált kötet jelent meg/készült: Szirmai V. (szerk.) (2013): „Csinált városok” a XXI. század elején. MTA TK – Art Webber Kiadó. A kötetben a problémakör, az esettanulmányok, a történeti elemzés, az új és a régi városok összehasonlító vizsgálatai találhatók. | 1) Based on the empirical research (150 in-depth interviews) and the comparative analysis, case studies were elaborated: Dunaújváros and Surroundings, Kazincbarcika and Surroundings, Baja and Surroundings, Gyöngyös and Surroundings. 2) International conference was organised on 13th December, 2012. Hungarian researchers and foreign lecturers presented the research results. Title of edited abstracts CD: „New Towns in Europe and Hungary at the Beginning of the 21st Century. International Conference” 3) The scientific results were presented at „Regional Development, Spatial Planning and Strategic Governance”International Conference in Belgrade, Serbia (22-25th May, 2013), with two presentations: Szirmai, V.: „Emergence of a New Urban Development Model? Impacts of the Transition and Globalisation in Hungarian New Town Regions”; Váradi, Zs.–Halász, L. “Potentials, Constraints and Conflicts between Kazincbarcika and Gyöngyös, a Hungarian New and Historical Town and their Surroundings.” The conference studies can be found in Conference Proceedings (CD) and in the Book of Abstracts. (Maric, I.–Petric, J. (eds) (2013): Regional Development, Spatial Planning and Strategic Governance, Belgrade.) 4) Reviewed book was published: Szirmai, V. (ed.) (2013): ’Artificial Towns’ at the Beginning of the 21st Century. MTA TK – Art Webber. Research results, case studies, historical analysis and comparative analysis of the new and historical towns can be found in the book