Interpretáció, diskurzusszerkezet és intonáció = Interpretation, discourse structure, and intonation

A kutatás a mondatok jelentése, a diskurzusok szerkezete és az intonáció általános összefüggéseinek feltárásához kívánt hozzájárulni a magyarra vonatkozó adatok új szempontok szerinti gyűjtése, azok formális leírása, és a leírásokra támaszkodó elméleti magyarázatok kidolgozása révén. A fenti általános problémakörből a kutatás három részproblémára fókuszált. Egyrészt, percepciós kísérletek eredményeire alapozva új, és a szakirodalomban eddig szereplő megfigyelésekkel részben ellentétes megállapításokat tettünk arról, hogy a mondatok igazságfeltételes jelentésére milyen hatással van a default hangsúlymintától való eltérés, amelyek a magyar kvantoros kifejezéseket tartalmazó mondatok interpretációjára vonatkozó korábbi nézetek revízióját teszik szükségessé. Másrészt, vizsgáltuk azt a kérdést, hogy egyes mondatösszetevők azonos információs szerkezeti szerepe ugyanolyan prozódiai tulajdonságokban nyilvánul-e meg. Ennek során a magyar mondat úgynevezett topik pozíciójában elhelyezkedő különböző szintaktikai kategóriájú, de a diskurzusban ugyanannyira ismertnek tekintett összetevők prozódiai tulajdonságainak explicit, eszközfonetikai méréseken alapuló leírását adtuk meg. Harmadrészt, áttekintettük, hogy milyen paraméterek segítségével írhatók le a diskurzuspartikulák jelentéstani tulajdonságai, és több partikula (hangsúlyos csak, ugye, -e, vajon, hát) esetében elsőként adtunk a magyarra formális szemantikai/pragmatikai alapokon nyugvó jelentésleírásokat. | The aim of the project was to contribute to the study of the interrelations between the meaning of sentences, discourse structure, and intonation, by collecting Hungarian data according to new principles, formally describing them, and developing new theoretical explanations based on these. The research concentrated on three subproblems within this general area. First, on the basis of the results of perception experiments, we made new observations partly contradicting those in the literature on how non-default stress patterns influence the truth-conditional meaning of sentences, which require the revision of previous views on the interpretation of Hungarian sentences with quantifiers. Second, we investigated the question of whether similar information structural roles of constituents are manifested in similar prosodic properties. In the course of this, we provided an explicit description of the prosodic properties of constituents situated in the so-called topic position of the Hungarian sentence that belong to different syntactic categories but represent similar degrees of givenness. Third, we investigated what parameters can be used for the description of the meaning of discourse particles, and provided formal semantic/pragmatic descriptions of some Hungarian particles (csak, ugye, -e, vajon, hát) for the first time