Osztják mondattani tanulmányok = Studies on Khanty Syntax

A kutatás középpontjában az osztják (hanti) nyelv két nyelvjárása volt, a keleti csoportba tartozó szurguti és az északi csoportba tartozó szinjai. Mivel ezekben a nyelvjárásokban viszonylag kevés szöveg áll a kutatók rendelkezésre, célunk volt a vizsgálható korpusz növelése is, s mindkét nyelvjárásnak megjelentettük egy-egy szöveggyűjteményét. A nyelvészeti kutatás tárgya a szurguti hanti mondattan két területe volt. Az egyik modulban az igenevek (participium, infinitivus, gerundium, tagadó igenév) és az igeneves szerkezetek mondatbeli szerepét vizsgáltuk, a másikban a mondat belső időszerkezetét, ezen belül az aspektus és akcióminőség kifejezési lehetőségeit, az igeképzők és igekötők szerepét. Mind a szövegkiadásban, mind a nyelvészeti kutatásban hanti anyanyelvű adatközlőkkel dolgoztunk együtt, akik a hangfelvételeket értelmezték, az egyes nyelvi jelenségeket pedig az szövegekből kinyert példaanyaghoz képest sokkal gazdagabban árnyalták. A kutatások eredményének egy része megjelent, más része a közeljövőben fog megjelenni. | At the heart of our research are the two dialects of Khanty (Ostyak): the eastern dialect Surgut and the northern dialect Synja. Since relatively few texts in these dialects are available for analysis, our goal was to expand the existing corpus, and so we published an anthology of native texts for each dialect. Our linguistic research focused on two areas in Surgut Khanty syntax. In one module, we analyzed the role of verbals (participles, infinitives, gerunds, negative verbals) and non-finite verbal structures within the sentence. In the other, we looked at the internal temporal structure of the sentence — specifically, the possibilities that can be expressed by aspect and aktionsart — and the role of verbal derivation and preverbs. In the anthologies as well as the linguistic research, we used Khanty native speakers as informants. They interpreted the audio recordings, and they offered much richer examples of the linguistic phenomena than the examples pulled from the texts. Some of the results of our research have already been published, and the rest awaits publication within the near future

A középmagyar kor történeti mondattana = Historical Syntax of Middle Hungarian

A középmagyar kor történeti mondattana az ómagyar kori szintaxis folytatásaként készül (a pályázat lejártával még nem fejeződik be). Az eredeti koncepció szerinti cél egy középmagyar kori (1526?1772) szinkrón metszet létrehozása, az egyes nyelvi jelenségeket strukturális és funkcionális oldalról is vizsgálva. A munkaközösség részeket készített el a pályázati szakaszban a középmagyar kor leírásából: a mondatfajtákról, a mondatszerkezetről, a szórendről és aktuális tagolásról, az igei és névszói csoportról, az összetett mondatokról. Az ómagyar korral való összehasonlíthatóság lehetőséget adott a két korszak közötti nyelvi változások regisztrálására is, ezekről különféle konferenciaelőadásokon számoltak be a projektum tagjai. A pályázati időszak végén megjelentettünk egy tanulmánykötetet ?Tanulmányok a középmagyar kor mondattana köréből? címmel. | The research on Middle Hungarian syntax is a continuation of the studies published in the reference volumes on the syntax of Old Hungarian. However, with the ending of the current research project, this work is not yet concluded. The original aim of the project was to publish a descriptive account of the Hungarian language in the period between 1526-1772. The intention was to provide a structural as well as a functional analysis of all discussed linguistic phenomena. Eventually, the topics that received a detailed analysis are the following: sentence types, sentence structure, word order and the functional sentence perspective, the verb phrase, the nominal phrase, and complex sentences. Historical changes in the language were registered in comparison with the Old Hungarian period, and the results were presented at several conferences. As a summary of the research results, the volume 'Essays on the syntax of Middle Hungarian' was published in 2008

Magyar generatív történeti mondattan = Hungarian generative diachronic syntax

Elkészítettük a kéziratos ómagyar és korai középmagyar szövegek, köztük 47 kódex digitális adatbázisát, egy kétmillió szavas korpuszt. 11 kódexszöveghez normalizált helyesírású változatot is illesztettünk. Négy kódexet morfológiailag is annotáltunk. Az adatbázishoz felhasználóbarát keresőt készítettünk. Elemeztük az ómagyar szövegek mondattanát, olykor az ősmagyar korig visszanyúlva. Egyes változásokat a középmagyar koron át az újmagyar korig követtük. Amellett érveltünk, hogy az ősmagyar mondat SOV szórendű volt, és az ősmagyar/ómagyar kor fordulóján változott SVO-vé. Hipotézist állítottunk fel a változás okáról és lefolyásáról. Végigkísértük a határozott névelő kialakulását és a birtokos szerkezet változásait. Kimutattuk , hogy míg az ősmagyart az adverbiális kvantifikáció jellemezte, az ómagyar kor közepére a determinánsi kvantifikáció vált általánossá. A névutós szerkezeteket a relációs főnevet tartalmazó birtokos szerkezetektől a határozóragokig vezető grammatikalizációs út állomásaként elemeztük. Vizsgáltuk az ősmagyar SOV örökségeként továbbélő sokféle korai ómagyar igeneves szerkezetet, és megmutattuk, hogyan szorította ki őket a véges alárendelés. A változásokban kimutattuk a nyelvi változások univerzális válfajait: az újraelemzést, a grammatikalizációt, és megmutattunk a változások ciklikus voltát. Eredményeinket egy magyar és egy angol kötetben foglaltuk össze; előbbi az Akadémiai Kiadónál, utóbbi az Oxford University Pressnél áll megjelenés alatt. | We compiled a 2-million-word corpus of Old and Early Middle Hungarian manuscripts, among them 47 codices. In the case of 11 codices, we also prepared a paleographically normalized version. 4 codices were morphologically parsed and annotated. We prepared a user-friendly corpus query tool. We analyzed the syntax of Old Hungarian texts, often also reconstructing the Proto-Hungarian antecedents. We have followed some of the changes up to the present. We concluded that the Proto-Hungarian sentence was SOV, which changed into SOV at the turn of the Proto-Hungarian/Old Hungarian periods. We have set up a hypothesis about the causes and the process of this change. We analyzed the stages of the emergence of the definite article and the changes of the possessive construction. We pointed out a shift from adverbial quantification to determiner quantification. We analyzed postpositional constructions as intermediate steps on the grammaticalization path leading from possessive constructions with a relational head noun to adverbial suffixes. We investigated the rich system of non-finite subordination surviving from the SOV Proto-Hungarian era, and its gradual replacement by finite subordination. We pointed out the universal mechanisms of change, among them reanalysis and grammaticalization, and we showed the cyclic nature of changes. We summarized our results in a Hungarian and in an English book. The former is being published by Akadémiai Kiadó, the latter, by Oxford University Press

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVII. - Diakrón mondattani kutatások

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok jelen kötetében közreadott tanulmányok a „Magyar generatív történeti mondattan" elnevezésű kutatássorozat keretében készültek. Ennek az immár hatodik éve futó kutatási programnak a célja a magyar nyelv korábbi változatainak szerkezeti elemzése, a dokumentált vagy rekonstruálható mondattani változások feltárása és magyarázata, a leszűrhető elméleti tanulságok megfogalmazása. A kutatás eredményeképpen 2014-ben az Akadémiai Kiadónál megjelent Magyar generatív történeti mondattan átfogó képet igyekszik adni az ómagyar kori szintaktikai szerkezetek kialakulásához vezető alapvető mondattani változásokról, az ómagyar nyelv mondattanáról és a középmagyar korra átnyúló újabb mondattani fejleményekről. A 2015-ben az Oxford University Pressnél megjelent The evolution of functional left peripheries in Hungarian syntax tanulmányai a magyar nyelvtörténet elméleti tanulságait keresik. A jelen kötet pedig további olyan írásokból áll, amelyek empirikus vizsgálatokból általánosítható tanulságokat vonnak le, a magyar nyelvtörténeti kérdéseket elméleti keretbe helyezik, és a feltárt tényeket az elméleti keret egyes elemeinek alátámasztására, módosítására vagy megcáfolására használják fel