Antimicrobial susceptibility of Riemerella anatipestifer strains isolated from geese and ducks in Hungary

Riemerella anatipestifer causes anatipestifer disease in many avian species. A total of 185 R. anatipestifer strains isolated in Hungary between 2000 and 2014 from geese and ducks were tested against 13 antibiotics (ampicillin, doxycycline, enrofloxacin, erythromycin, florfenicol, flumequine, gentamicin, penicillin, spectinomycin, streptomycin, sulphamethoxazole—trimethoprim, sulphonamide compounds, and tetracycline) by the Kirby-Bauer disk diffusion method. The majority of the strains were susceptible to florfenicol (97.9%), ampicillin (95.1%), penicillin (93%), sulphamethoxazole—trimethoprim (92.4%), and spectinomycin (86.5%). The highest resistance rates were observed for flumequine, tetracycline, erythromycin and streptomycin (94%, 91.4%, 75.1% and 71.4% resistance, respectively). The resistance patterns showed some variation depending on the geographical origin of the strains. The average rate of extensive drug resistance was 30.3%, and its proportion tended to increase in the period examined

Összehasonlító környezet mikrobiológiai vizsgálatok a Böddi-szék egy alga tömegprodukció idején

A kiskunsági Böddi-szék vizében előforduló baktériumközösségek összetételének, változásaik évszakos dinamikájának megismerésére a 2000-es évek elejétől folynak mikrobiális ökológiai kutatások. 2008 júniusában, a nyári kiszáradás előtt különös jelenséget lehetett megfigyelni: a rendkívül sekély víz biotikus eredetű elszíneződést mutatott. A víz felszíne sárgászöld színű volt, míg az üledékfelszínnel határos vízrétegben vöröses-bíbor színű fonalas morfológiájú szervezetek szaporodtak el tömegesen (1. ábra). Ez a vízvirágzásnak (vagy alga tömegprodukciónak) nevezett jelenség a különleges időjárásnak köszönhetően alakulhatott ki. A többhetes szárazság miatt a tó vízszintje jelentősen lecsökkent. A kora nyári időszakra jellemző magas napsütéses órák száma kedvezett a fototróf szervezetek elszaporodásának, a szélcsend pedig megakadályozta, hogy a tóvíz keveredjen. Mindezen külső körülményeknek köszönhetően az igen sekély vízben jól elkülönülő és eltérő környezeti paraméterekkel jellemezhető élőhelyek alakulhattak ki. Vizsgálatunk célja a víz vöröses-bíbor elszíneződését előidéző szervezetek megismerése és az alga tömegprodukció hátterében álló mikrobiális diverzitás feltárása volt. Választ kerestünk arra is, hogy a filogenetikailag és anyagcsere sajátságaikat tekintve különböző mikroorganizmusok a sajátos körülmények között hogyan szerveződhettek közösséggé. Kutatásunkhoz a mikrobiális diverzitás vizsgálatokhoz alkalmazott módszerek eltérő szelektivitása és torzító hatása miatt komplex megközelítést választottunk, vagyis egymással párhuzamosan alkalmaztunk tenyésztésen alapuló és tenyésztéstől független molekuláris biológiai eljárásokat