Vitrification of cleavage stage mouse embryos by the cryoloop procedure

By decreasing the volume of the cryoprotective solution it is possible to increase dramatically the freezing speed and — at the same time — reduce the toxicity and osmotic side effects of cryoprotectants (CPA). The objective of our study was to vitrify Day-3 cleavage stage mouse embryos (n = 229) with the cryoloop technology using a new composition of vitrification media. Embryos were exposed to a 2-step loading of CPA, ethylene glycol (EG) and propylene glycol (PG), before being placed on the surface of a thin filmy layer formed from the vitrification solution in a small nylon loop, then they were rapidly submerged into liquid nitrogen. After warming, the CPA was diluted out from the embryos by a 3-step procedure. Survival of embryos was based on morphological appearance after thawing and continued development to expanded blastocysts upon subsequent 48-hour culture. Embryos of the two control groups were either treated likewise except that they were not vitrified, or cultured in vitro without any treatment. Our data show that a high percentage of embryos survived (92.7%) vitrification in the mixture of EG and PG combined with cryoloop carrier and developed normally (89.1%) in vitro after thawing. To our knowledge this is the first report of the successful vitrification of cleavage stage mouse embryos using VitroLoop vitrification procedure

Az FDG-PET prognosztikai értéke Hodgkin-lymphomás betegek követésében – hosszú távú eredményeink = Prognostic value of FDG-PET in Hodgkin lymphoma for posttreatment evaluation. Long-term follow-up results

Korszerű kombinált gyógyszeres és sugárkezelés eredményeként a Hodgkin-lymphoma (HL) az egyik legsikeresebben gyógyítható daganatos betegséggé vált. Hagyományos képalkotó eljárásokkal a reziduális masszában az aktív betegség, a nekrózis és a fibrózis elkülönítése nehéz. Célkitűzés: Retrospektív vizsgálatunk célja a restaging FDG-PET vizsgálat prediktív értékének vizsgálata. Módszer: Százhuszonnyolc olyan beteg adatait dolgoztuk fel, akiknél a kezelés utáni CT-vizsgálaton reziduális elváltozás ábrázolódott. Az FDG-PET vizsgálatokat 1995. január és 2005. február között végeztük, a vizsgálattól számított átlagos követési idő 75,5 hónap (20–180 hónap). Eredmények: Nyolcvankilenc beteg (70%) PET-vizsgálata negatív eredményű, 39 betegé (30%) pedig pozitív eredményű volt. A ténylegesen pozitív, ténylegesen negatív, álpozitív, álnegatív betegek száma sorrendben 29, 83, 10, 6. A kezelés utáni FDG-PET szenzitivitása 83%-nak, specificitása 93%-nak, pozitív prediktív értéke 74%-nak, negatív prediktív értéke 93%-nak, pontossága 88%-nak bizonyult. Az FDG-PET-negatív és -pozitív betegek eseménymentes túlélése – Mantel–Cox-analízissel – szignifikánsan (p = 0,0000) különbözött. Következtetések: Eredményeink az irodalmi adatokkal egyezően bizonyítják, hogy negatív FDG-PET vizsgálati eredmény esetén a betegség progressziója, relapszusa hosszú követés során sem valószínű. Az álpozitív eredmény azonban komoly diagnosztikus problémát jelent. Vizsgáltuk, hogy a betegek életkora, a betegség szövettani altípusa, klinikai stádiuma, a kezelés módja befolyásolja-e a vizsgálat pontosságát, de ilyen összefüggést nem tudtunk igazolni. Kimutattuk, hogy a 2000 előtt végzett vizsgálatok között több téves eredmény volt, mint 2000 után, ami a vizsgálók tapasztalatának jelentőségét igazolja. | In the past few decades Hodgkin lymphoma (HL) has become a highly curable malignant disease, as a result of using modern polychemotherapy and irradiation. Differentiation of active tumor from fibrosis or necrosis within residual radiographic masses represents a problem of interpretation. Aims: The aim of this retrospective study is to assess the value of FDG-PET for prediction of remission or relapse in HL. Patients and methods: Data of 128 patients, who had residual masses on CT after completion of their planned treatment, have been analyzed. FDG-PET was performed between January 1995 and February 2005. Results: The median duration of the follow-up from PET was 75.5 months (range: 20–180 months). 89 (70%) patients had negative and 39 (30%) patients had positive FDG-PET results. The numbers of true-positive, true-negative, false-positive and false-negative subjects were 29, 83, 10 and 6, respectively. Sensitivity of post-treatment FDG-PET was 83%, specificity 93%, positive predictive value 74%, negative predictive value 93%, and accuracy 88%. The difference between the event free survival of PET positive and negative cases is highly significant (p = 0.0000), according to the Mantel-Cox test. Conclusion: Our results, in accordance with literature, clearly indicate that patients with negative FDG-PET results are unlikely to progress or relapse during a long follow-up. However, false positive uptake is a problem. We have investigated the effect of age, histological subtype, clinical stage and the type of treatment on the accuracy, but on the basis of these facts we could not find any significant difference. However, the date of the investigation influenced the results: before 2000 the number of false results was significantly higher than after that time, which shows the importance of investigators’ experience