Governance in the European Union - Applying the "trilemma of global politics"

The European Union with its sophisticated institutional system is the most important regional integration on Earth. This tight form of economic integration converges to the level that Dani Rodrik calls hyperglobalization in his model, the political trilemma of globalisation. In our paper we develop the mentioned model and then we apply it to the case of the European Integration. We argue that if we want to maintain the deep integration among member states in the EU we have to pass more and more functions of the nation states to the federation level. In case of the EMU that means that federal fiscal policy is needed which could lead to multi-speed Europe considering new member states’ reluctance to give up their specific institutions

Nemzetgazdasági versenyképesség: elmélet, mérés, esettanulmányok = Competitiveness of National Economies: Theory, Measurement, Case Studies

Műhelytanulmányunk a nemzeti versenyképesség vállaltokon túli dimenziójával kíván foglalkozni. A felgyorsult globalizáció korának világgazdasági környezetében, ahol a nemzetköziesedett nagyvállalatok rendelkeznek az erőforrások és a közvetlen beruházások jelentős része felett és az egyes regionális piacok folyamatai gyorsan áttevődnek más régiókra, a gazdaságpolitika és tágabb értelemben az állam mozgástere és feladata megváltozott. Ez az országokra nézve azt jelenti, hogy a stabil üzleti környezet megteremtésével és az emberi erőforrás illetve a technológiai infrastruktúra, mint háttérerőforrások fejlesztésével képesek hosszútávon megalapozni a gazdasági növekedést és felzárkózást, függetlenül attól, hogy az európai gazdasági integrációs környezetben valósítják-e meg mindezt. _____ The working paper examines the dimensions of competitiveness over the corporate level. The regional positions are changing quickly and the room for manoeuvre of the economic policy in national level is narrowed for attraction of business activities in the era of quickened globalisation. The countries compete for direct investments with the level of stability in business environment, the quality of human resource, the development of technological infrastructure. The development of background factors determines the economic growth

A gazdasági kormányzás válsága a Gazdasági és Monetáris Unióban – a globális politika lehetetlen szentháromsága szemszögéből

Az Európai Unió a világgazdaság egyik legfontosabb integrációja. A benne megvalósuló gazdasági integráció szorossága megfelel annak a szintnek, amit Rodrik hiperglobalizációnak nevez. Az elmélet szerint a politika szintjén egyszerre nem valósítható meg a demokratikus politikai döntéshozatal, a teljes világgazdasági integráció, illetve a nemzetállam. A trilemma feloldása három módon lehetséges: a demokrácia kiiktatásával a megoldás az arany kényszerzubbony, ahol a piaci mechanizmusok veszik át az állami gazdaságpolitika szerepét; a globális kormányzás megvalósulása esetén a szuverén nemzetállamok tűnnek el a nemzetközi rendszerből; végül a Bretton Woods kompromisszum esetében a globalizáció útjába állítanak akadályokat. A szerző a modellt az európai integrációra, ezen belül a Gazdasági és Monetáris Unióra alkalmazza. Érvelése szerint, ha fent kívánjuk tartani az integráció szorosságát, erősíteni kell az integráció szintjén a gazdasági kormányzást, ami pedig csak a tagállami szuverenitás rovására mehet. Ez – ami a GMU esetében leginkább a fiskális föderáció erősítését jelenti, megnövelve az integráció költségeit –, egy többsebességes Európa kialakulása irányába hathat

Tanulságok a gazdasági és monetáris unió számára a 2008-as világgazdasági válság kapcsán (Lessons for the Economic and Monetary Union from the 2008 global economic crisis)

Írásunkban a 2008-ban kitört világgazdasági válságnak a Gazdasági és Monetáris Unióra gyakorolt hatásait elemezzük. Tanulmányunkban rávilágítunk a Gazdasági és Monetáris Unió két olyan problémájára, amelyek a válság után váltak igazán nyilvánvalóvá. Egyrészt a görög államcsődveszély, illetve egyes, korábban jól teljesítő országok botladozása jelzi, hogy a Monetáris Unió intézményrendszere legalábbis hiányos. A másik kérdés összefügg az előzővel, és azon országok szemszögéből érdekes, amelyek csatlakozni kívánnak a GMU-hoz: felerősödtek azok a vélemények, amelyek a csatlakozás elhalasztása mellett foglalnak állást. Tanulmányunk második részében ezt a kérdést járjuk körbe. / === / In our paper we are analyze the effects of the economic crisis of 2008 on the Economic and Monetary Union. We are focusing on two core problems of the EMU which came to surface only after the outbreak of the crisis. First, we address the fiscal problems of Greece and other member states which performed well before the crisis. These problems show that there are major institutional shortcomings in the Monetary Union. The second question is connected to the first one and concerns the new member states of the European Union and their strategies to join the Euro zone. After the crisis more and more voices in the new member states suggest postponing EMU membership

Globalizáció és fejlesztő állam. A nemzetközi rezsimek változásának hatása a fejlesztő államra = Globalization and the developmental state. The effects of changing international regimes on the developmental state

Dolgozatunk kiindulópontja a fejlesztő állam modellje, mely a kelet-ázsiai államok sikeres fejlesztéspolitikájának elméleti magyarázatát nyújtja. Ezen országok sikeres fejlesztéspolitikáját sokan, sokféleképpen értelmezték. Jelen esetben a klasszikus fejlesztő államot feldolgozó irodalomból indulunk ki, mely egy államközpontú, a fejlődésgazdaságtan internalista ágához tartozó koncepciót jelent. Eszerint a kelet-ázsiai államok fejlődési sikereiket két tényezőnek köszönhetik. Egyfelől sikerül kiválasztani a megfelelő szelektív iparpolitikai megoldásokat, melyek segítségével egy sikeres importhelyettesítést, majd egy egyre építő exportorientációs politikát tudtak folytatni. Mit sem ért ez azonban a másik összetevő nélkül. Szükség volt ugyanis egy kellően erős államra, mely sajátos intézményrendszerén keresztül sikeresen tudta beépíteni iparpolitikájába a piac jelzéseit, miközben független is tudott maradni attól. Ezt nevezi Evans a beágyazott autonómia koncepciójának. Dolgozatunk fő célja annak bemutatása, vajon tényleg kizárólag csak belső okoknak köszönhető-e a fejlesztő állam sikere, vagy esetleg kell keresnünk külső okokat a siker mögött? Dolgozatunk központi állítása az, hogy a fejlesztő állam modelljének sikeressége mögött elengedhetetlen tényező a kedvező világgazdasági környezet, illetve az, hogy ezen világgazdasági környezet megváltozásával a fejlesztő államnak is szükségszerűen át kell alakulnia

Gazdasági kormányzás a gazdasági és monetáris unióban - a globális politika lehetetlen szentháromsága szemszögéből (Economic governance in the economic and monetary union – applying the trilemma of global politics)

Az Európai Unió a világgazdaság egyik legfontosabb integrációja. A benne megvalósuló gazdasági integráció szorossága megfelel annak a szintnek, amit Rodrik hiperglobalizációnak nevez. Az elmélet szerint a politika szintjén egyszerre nem megvalósítható a demokratikus politikai döntéshozatal, a teljes világgazdasági integráció, illetve a nemzetállam. A trilemma a globalizáció útjában álló intézményi különbségeken alapszik. Megoldása három módon lehetséges: a demokrácia kiiktatásával a megoldás az arany kényszerzubbony, ahol a piaci mechanizmusok veszik át az állami gazdaságpolitika szerepét; a globális kormányzás megvalósulása esetén a szuverén nemzetállamok tűnnek el a nemzetközi rendszerből; végül a Bretton Woods kompromisszum esetében a globalizáció útjába állítunk akadályokat. Írásunkban a modellt az európai integrációra, egészen pontosan a Gazdasági és Monetáris Unióra alkalmazzuk. Érvelésünk szerint, ha fent kívánjuk tartani az integráció szorosságát, erősíteni kell az integráció szintjén a gazdasági kormányzást, ami pedig csak a tagállami szuverenitás rovására mehet. Ez, mely a GMU esetében leginkább a fiskális föderáció erősítését jelenti ugyanakkor, megnövelve az integráció költségeit, egy többsebességes Európa kialakulása irányába hathat. _____ The European Union with its sophisticated institutional system is the most important regional integration on Earth. This tight form of economic integration converges to the level that Dani Rodrik calls hyperglobalization in his model, the political trilemma of globalisation. In this model Rodrik assumes that from the three desired element of world politics (deep economic integration, the nation state, and democratic politics) only two can be chosen. We can either choose deep integration and the nation state but then we have to abandon democracy; or we can choose deep integration and democracy, but then we have to forfeit the nation state; or we have to circumscribe globalisation to maintain democracy and the nation state. In our paper we develop the mentioned model and then we apply it to the case of the European integration. We argue that if we want to maintain the deep integration among member states in the EU we have to pass more and more functions of the nation states to the federation level. In case of the EMU that means that federal fiscal policy is needed which could lead to multi-speed Europe considering new member states reluctance to give up their specific institutions

Transzformáció és a populizmus a visegrádi országokban

Az elmúlt évtized során számos országban, így a kelet-közép-európai régióban is fontos politikai és gazdaságpolitikai változások zajlottak le. A politikai közbeszédben megjelentek a korábbi főáramtól eltérő demokrácia- és kapitalizmusfelfogások, protekcionista tendenciák, elitellenes szólamok, amelyeket a szakirodalom gyakran populistának nevez. Ez különösen igaz a 2008-as válság óta. Ugyanakkor sok szerző ezt a fajta változást sokkal korábbra, a rendszerváltás utáni évekre várta: szerintük az átmenet folyamatának potenciális vesztesei olyan politikai pártokat juttatnának hatalomra, amelyek visszafordítanák a többpártrendszerbe és kapitalizmusba való átmenet folyamatát. Ez a folyamat – Polányi Károlyt idézve – egy, a piacosodás elleni ellenmozgalom lehetőségeként értelmezhető. Ez az írás arra keresi a választ, vajon milyen társadalmi-gazdasági hatással járt a rendszerváltás a visegrádi országokban, és hogyan hatott mindez a társadalmi attitűdökre, vajon köszönhető-e a rendszerváltás és a 2008-as recesszió együttes hatásának az ezen politikai irányzatok iránti fogékonyság megerősödése

Újabb ellenmozgás? Megérthető-e a populizmus térnyerése Polányi szemüvegén keresztül? = Another counter movement? Can we understand emerging populism using Polányi’s analytical framework?

Tanulmányunk a nemzetközi rendszer átalakulásával foglalkozik, azt Polányi kettős mozgásának a nemzetközi politikai gazdaságtan három vizsgálati szintjére (rendszer szintje, nemzetállam szintje, ideák szintje) való kiterjesztésével mutatja be. A cél annak az ingamozgásnak a bemutatása, mely az önszabályozó piac és a Bretton Woodsi „beágyazott liberalizmus” között írható le. Bemutatjuk azt is, hogy a populista pártok napjainkban megfigyelhető növekvő népszerűsége a piacosító folyamatokkal szembeni ellenmozgásként értelmezhető. = Our paper examines the transformation of the international economic system. We examine the process of Polanyi’s double movement on the three levels of analysis of the international political economy: systemic, domestic and cognitive. Our aim is to show that during the development of the international system a certain pendulum is present which swings between the idea of the self-regulating market and ’the embedded liberalism’ of the Bretton Woods System. We will also show, that the increasing popularity of populist political parties might be also understood as a countermovement against forces of marketization

Measuring Benefits of Technology Spillovers from Foreign Direct Investment in Central and Eastern Europe

In this paper, we construct a composite indicator to estimate the potential of four Central and Eastern European countries (the Czech Republic, Hungary, Poland and Slovakia) to benefit from productivity spillovers from foreign direct investment (FDI) in the manufacturing sector. Such transfers of technology are one of the main benefits of FDI for the host country, and should also be one of the main determinants of FDI incentives offered to investing multinationals by governments, but they are difficult to assess ex ante. For our composite index, we use six components to proxy the main channels and determinants of these spillovers. We have tried several weighting and aggregation methods, and we consider our results robust. According to the analysis of our results, between 2003 and 2007 all four countries were able to increase their potential to benefit from such spillovers, although there are large differences between them. The Czech Republic clearly has the most potential to benefit from productivity spillovers, while Poland has the least. The relative positions of Hungary and Slovakia depend to some extent on the exact weighting and aggregation method of the individual components of the index, but the differences are not large. These conclusions have important implications both for the investment strategies of multinationals and government FDI policies