Az Orvosi Hetilap bibliográfiai elemzése: visszatekintés és az előrelépés lehetőségei

Introduction: The first step in the process of acquisition of impact factor for a scientific journal is to get registered at Thomson Reuters Web of Science database. Aim: The aim of this article is to evaluate the content and structure of Orvosi Hetilap with regards to selection criteria of Thomson Reuters, in particular to objectives of citation analysis. Methods: Authors evaluated issues of Orvosi Hetilap published in 2011 and calculated the unofficial impact factor of the journal based on systematic search in various citation index databases. Number of citations, quality of citing journals and scientific output of the editorial board members were evaluated. Adherence to guidelines of international publishers was assessed, as well. Results: Unofficial impact factor of Orvosi Hetilap has been continuously rising every year in the past decade (except for 2004 and 2010). The articles of Orvosi Hetilap are widely cited by international authors and high impact factor journals, too. Further, more than half the articles cited are open access. The most frequently cited categories are original and review articles as well as clinical studies. Orvosi Hetilap is a weekly published journal, which is covered by many international databases such as PubMed/Medline, Scopus, Embase, and BIOSIS Previews. As regards to the scientific output of the editorial board members, the truncated mean of the number of their publications was 497, citations 2446, independent citations 2014 and h-index 21. Conclusions: While Orvosi Hetilap fulfils many criteria for getting covered by Thomson Reuters, it is worthwhile to implement a method of online citation system in order to increase the number of citations. In addition, scientific publications of all editorial board members should be made easily accessible. Finally, publications of comparative studies by multiple authors are encouraged as well as papers containing epidemiological data analyses. Orv. Hetil., 2012, 153, 1905-1917

Túl- vagy alulértékeltek? Helyzetkép a magyar kiadású orvos- és élettudományi folyóiratokról

Bevezetés: Jelen közlemény – a 2006-os dolgozat nyomdokain haladva – a hangsúlyt a történeti aspektusról a kurrens orvosi témájú folyóiratok minőségi megfelelőségére helyezi. Célkitűzés: A közlemény célja annak vizsgálata, hogy a magyar kiadású orvos- és élettudományi folyóiratok mennyiben felelnek meg a tudományosság és a nemzetközi jelenlét kívánalmainak. Módszer: A szerzők 93 orvos- és élettudományi folyóiratot vizsgáltak a tudományosság, valamint a nemzetközi jelenlét kritériumának négy-négy kiemelt szempontja alapján. Eredmények: A tudományosság feltételeinek az elemzett folyóiratok 35%-a, a nemzetközi jelenlét feltételeinek 5%-a, valamennyi kritériumnak az összes vizsgált lap 6%-a felel meg. Az elemzett folyóiratok 25%-a van jelen valamilyen nemzetközi adatbázisban. Következtetések: Hat folyóirat, amelyek mindhárom nagy bibliográfiai adatbázisban (Medline, Scopus, Web of Science) megtalálhatóak, minőségi szempontból kiemelkednek a mezőnyből. A szerzők javasolják a kurrens folyóiratoknak a tudományosság és nemzetközi jelenlét feltételeinek javítását. A rendszeres periodicitás, az angol nyelvű cím, összefoglaló, kulcsszavak megjelentetése mellett a szerzői útmutatók megfelelő tartalma és betartatása a minőségi megfelelés alapja. Orv. Hetil., 2013, 154, 1010–1017

Szerzői dömping. Mikor öntünk tiszta vizet a pohárba? – kérdezi az orvosi könyvtáros = Author-overdose. When will we come clean? – asks the medical librarian

Jelen tanulmány a szerzői etika fontosságára szeretné felhívni a figyelmet. Ennek szükségszerűségét az mutatja, hogy napjainkban egyre inkább elterjedőben vannak a többszerzős, akár 10–12 szerzős közlemények is. A cikk első fele a szerzői szám változását vizsgálja négy folyóiratban – JAMA, Nature, Lancet és a Science – 1975-től 2009-ig, főbb dokumentumtípusonként: tudományos cikk (article), szerkesztőségi anyag (editorial material), levél (letter) és összefoglaló cikk (review). Ezek a változások igen hasonlók mind a 4 lapban. A tudományos cikk szerzői száma változott a legjelentősebben, a 34 év alatt a 4-szeresére emelkedett. Az esetleges összefüggés a várható idézettség és a szerzői szám változása között nem igazolható az elemzés alapján. A cikkenkénti szerzői szám növekedése több visszaélést is magában rejthet. Jelen közlemény az International Committee of Medical Journal Editors iránymutatása szerzőségi etikára vonatkozó részét emeli ki, amely segíthet az anomáliák visszaszorításában. Néhány külföldi, illetve hazai élet- és orvostudományi folyóiratot elemezve kiderül, hogy míg előbbiek igyekeznek a fő iránymutatókat követni, a 16 vizsgált magyar folyóirat közül csupán 4 hívja fel a figyelmet a szerzőségi etikával kapcsolatos kérdésekre. Ennek a témának a gyakorlati megoldása még várat magára. | The present study would like to draw attention to the importance of authorship ethics. It is necessary since nowadays papers whose have more authors – even 10-12 authors – become increasingly general. In the first part of this study the change of author-number in four journals – JAMA, Nature, Lancet and Science – was analyzed based on the main document types – article, editorial material, letter and review – from 1975 till 2009. These changes were similar in all journals. The author number of ‘articles’ changed the most significant, during 34 years increased fourfold. The possible relationship between the citation to be expected and the change of author-number was undemonstrable based on the analysis. The increasing of multi-author articles can include more abuses. This study emphasizes the guideline of International Committee of Medical Journal Editors regarding to the part of the authorship ethics which could help to force back the misconducts. Analyzing some foreign and Hungarian biomedical periodicals it emerges that the foreign journals try to follow the main guidelines, but only 4 Hungarian journals of the analyzed 16 ones point out the matters of the authorship ethics. The practical solution has been still waiting in this topic

Az Orvosi Hetilap idézetelemzése mutatószámok alapján 2012 és 2016 között

Abstract: Introduction: After getting indexed by scientific databases - Web of Science, Journal Citation Reports - the obtained scientific performance of the journal needs to be kept up. Aim: The aim of this article is to analyse citation numbers based on different bibliometric indicators between 2012 and 2016 comparing data with an article published in 2012. Method: Authors evaluated issues of Orvosi Hetilap published in 2013?2015 and searched data in various international databases. Number of citations, quality of citing journals were analysed based on the official 2015?2016 impact factor of Orvosi Hetilap. Scientific performance of the journal was evaluated according to data of SCImago webpage and Scopus database as well. Results: The official 2016 impact factor of Orvosi Hetilap is 0,349 which is the highest value compared with the previous factors. The articles of Orvosi Hetilap are cited by international authors and high impact factor journals, too. Further, more than half of the publications cited are open access. The most frequently cited categories are original and review articles, and case reports. Scientific performance of Orvosi Hetilap is promising according to indicators of SCImago webpage and Scopus database. Mean self-citation rate of the journal is about 30%. Its h-index is 7 in Web of Science Core Collection, and 19 in Scopus database. Conclusions: Citation analysis of this article shows that citation numbers and various bibliometric indicators can increase in a short period, but drastic changes can only happen in a long period with keeping and pushing the obtained values, and focusing on the further development of the journal. Orv Hetil. 2018; 159(30): 1226-1234

A tudományos közlés etikája

A tudományos közlés etikája széles kört ölel fel. A Magyar Bioetikai Társaság 19. Nemzetközi Konferenciáján elhangzott előadásunk azonban ennek csak egy szűkebb területére összpontosított, a folyóiratokban való közlésre, illetve a folyóiratcikkekre való idézés esetére. Megközelítésünk két csoportra osztotta tehát a tudományos folyóiratokra vonatkozó közlés etikáját. A közlési etikánál a leglényegesebb pont a szerzői kérdés, míg az idézési etikánál az ön- és független hivatkozások köre vet fel etikai kérdéseket. Az előadás ezt a két fő problémakört járta körül

Inter folio fructus: Találjuk meg a Magyar Belorvosi Archívumot

A szerzők bemutatják a Magyar Belorvosi Archívum indulásának körülményeit, és áttekintik a MBA jelenlétét a különböző hazai és nemzetközi adatbázisokban. A MBA legszélesebb jelenlétének vizsgálata érdekében felhasználják az adatbázisok által kínált keresési opciókat, amelyeket a találatok tételes ellen-rzésével egészítenek ki. Eredményeikkel igazolják, hogy bár a Magyar Belorvosi Archívum teljes szövege elektronikusan ma még nehézkesen elérhető, azonban közleményei iránt megvan a kellő tudományos érdeklődés. A Magyar Belorvosi Archívum jelenléte a hazai és a jelentősebb nemzetközi adatbázisokban is alulreprezentált, de ennek ellenére kimutathatók a MBA-közleményekre történő hivatkozások. Bemutatják a DOI és ORCID azonosítók használatának előnyeit, rávilágítanak az OJS nyílt forráskódú elektronikus szerkesztő és teljes szövegű elérést biztosító rendszer alkalmazásának fontosságára. Úgy vélik, hogy a MBA egyedisége alkalmassá teszi a lapot a jobb nemzetközi megítélésre, amelyhez megfelelő tartalékokkal és elszántsággal rendelkezik a Magyar Belgyógyász Társaság elnöksége és a Magyar Belorvosi Archívum szerkesztősége. | The authors describe the circumstances of the launch of the Hungarian Archives of Internal Medicine and review the presence of the MBA in various national and international databases. To examine the broadest presence of the MBA, they use the search options offered by the databases, integrated by a one-by-one checking of the results. Their results demonstrate that, although the full text of the Hungarian Archives of Internal Medicine is still difficult to access electronically, there is sufficient scholarly interest in its publicati- ons. The presence of the Hungarian Archives of Internal Medicine is underrepresented in both national and major international databases but references to MBA publications can nevertheless be detected. The benefits of using DOI and ORCID identifiers are demonstrated, highlighting the importance of using OJS as an open- source electronic editing and full text access system. They believe that the uniqueness of the MBA makes the journal suitable for a better international recognition, for which the Presidency of the Hungarian Society of Internal Medicine and the editorial board of the Hungarian Archives of Internal Medicine have the reserves and determination

Online folyóiratok – Ez a jövő? = Journals online – it is for future?

Az online irodalomhasználat jelentős növekedése, valamint a szembetűnően eltérő kiadói, megrendelői és felhasználói érdekek felvetik a kérdést, vajon az elektronikus vagy papírkiadású folyóiratok lesznek-e a jövő elsődleges információforrásai. A XX. század második felében hihetetlenül elszabadult a szakirodalom ára. Ennek az állapotnak vethet véget az a körülmény, hogy egyes kiadók szabad hozzáférést biztosítanak, s ezzel változtatásra kényszerítik a piac többi szereplőit. Az eddigi, profitorientált, szerzőknek kedvező stratégia helyett az egyéni felhasználói igényekhez kell alkalmazkodni. Bár adottak a feltételek, hogy az online szolgáltatások kerüljenek előtérbe, még mindig igény van a papír folyóiratokra, aminek egyik oka a könnyebb kezelhetőség. Az elektronikus verzió ugyanakkor háromdimenziós képekkel, videofelvételekkel, az információk összefűzésével, a kapcsolatok kialakításával (link) és más értéknövelő szolgáltatásokkal segítheti a felhasználókat. A szerzők véleménye szerint nem az a fontos, hogy melyik információhordozóé lesz a jövő, hanem az, hogy eltérő sajátosságaikat mennyire tudják a hatékony kutatás szolgálatába állítani. The significant growth of the online literature usage, and the conspicuously differing interest of publishers, procurers and users raise the question whether the electronic or the paper journals will be the primary information sources in the future. The price of the scientific literature has gotten out of control in the last two decades. At the same time websites showed up providing open access, and this may make all participants of the market to change their marketing policy. Instead of the extra-profit accumulation strategy, publishers should take individual users’ interests into consideration. Although the technical conditions of value-added option-enriched online services are given already to surpass the paper journals, there is still a demand for the latter ones, due to the ingrained source-user habit. The formal and content enhancement of the customer attracting/keeping e-versions – 3D images, video records, sound, hypertext, content and relation analysis – are limited by fantasy only. According to the authors, the development of information media is unstoppable, and the main challenge in the future will be still to find the most effective way of processing information, make them available for professional research and preserve them for the scientific heritage

Library Consortia in Hungary

During the last two decades many Hungarian libraries have developed considerably, beyond what was considered possible prior to 1989 and the beginning of events signaling the end of Communism in the country. Some of the modernization of library services has been realized through participation in cooperative agreements. Many smaller and larger consortia have been organized in Hungary since 1991. There are some consortia based around specific vendors, e.g. EBSCO and ProQuest, but the most important consortia were four state supported programs: FEFA (Orientation towards European Development Fund), OTKA (Hungarian Scientific Research Fund), EISZ (Electronic Information Service), and TÁMOP (Social Renewal Operative Program). Through these programs, access to the most important scientific and multidisciplinary databases was provided for the Hungarian academic and research community. They assisted libraries to create a well-functioning Information Technology (IT) infrastructure in addition to a rich collection of electronic sources. What has been achieved so far has been beneficial; however, an extension to the number of accessible databases would be advantageous. This might be possible if more government ministries were involved in the financing of a library consortium based on a national license. © 2012 Elsevier Inc