Civitas dei, civitas diaboli. Temas y topoi en la literatura española

The present article analyses some of the features that characterize the city as theme, especially regarding its expression in Spanish literature. First of all, it focuses on the relations between this theme and textuality, relevant objectives of its configuration, properties along with literary proceedings. Next, it deals with the main topics of description, laudation and vituperation. Finally, two fragments appearing out of its plot context of the medieval Libro de Alexandre and the baroque El burlador de Sevilla are presented with an attempt of their justification and interpretation

"Semeja esti prado egual de paraíso" : Gonzalo de Berceo : Milagros de nuestra señora

The present article analyses some of the features that characterise Mariology. First of all, it focuses on the history of this peculiar area of theology, as a literary and epistemological code. The text itself, designated to illustrate the formation of a new literary and philosophical discourse, is the well known compilation Miracles of Our Lady by Gonzalo de Berceo, with special regard to the allegoric Introduction to the same work. Allegory was the most widespread narrative figure of social cultural texture in the Middle Ages. The Marian cult was an extraordinary literary revelation in the Europe of the 11-13th centuries. The chain of metaphors defining the Introduction to the Miracles implies a universal theological allegory concerning the role of the Virgin in the salvation of humanity. The interpretation of some landscape elements means not only the polysemic allegory for the creation of a cultural home but also signifies the conception of a new symbolical rational order and the combination of cultural registers. What is meant is the embedding of Christian narrative and a serious attempt to create a specific national and culturalpattern

A kukoricamoly (Ostrinia nubilalis Hbn.)

A cikksorozat negyedik tagja a kukorica egyik legelterjedtebb és legfontosabb kártevőjét mutatja be. A szerzők részletesen leírják a kukoricamoly jelentőségét és kártételét. A rendszertani besorolás és a morfológiai jellemzés után ismertetik biológiáját. Ezen belül kitérnek az egy-, ill. két rajzás-típusú kukoricamoly életmenetére. A védekezés kérdései között kitérnek az előrejelzés korlátozott lehetőségeire és az ún. szignalizáció fontosságára. A védekezés sikerét segítik az agrotechnikai eljárások. A biológiai védekezés (természetes ellenségek) terén a gyakorlatban a Bacillus thuringiensis és a Trichogramma preparátumok használata sikeres. A vegyszeres védekezés jelenleg csak a vetőmag-előállításban és a csemegekukorica-termesztésben rentábilis. A választható szereket táblázatban foglalják össze. Az írást színes képek és a fontosabb magyar nyelvű forrásmunkák jegyzéke egészíti ki