Légzőszervi környezet-epidemiológiai vizsgálat Nyergesújfalun és Komáromban : Összehasonlító tanulmány = Envitonmental epidemiological study on respiratory diseases in two Hungarian towns

A szerzők korábban beszámoltak egyrészt a Nyergesújfalun, az azbesztcementgyár környezetében, másrészt az iparral jóval kevésbé terhelt Komáromban élő felnőtt lakosság körében végzett, alapvetően légzőszervi, standardizált kérdőíves keresztmetszeti epidemiológiai vizsgálat eredményeiről. Nyergesújfalun (a továbbiakban is: az azbeszttel foglalkozásilag nem exponáltak között) a légzőszervi tünetek, egyéb betegségek és daganatok nem voltak szignifikánsan gyakoribbak az azbesztcementgyár sem 500 m-es, sem 1 km-es körzetén belül az azon kívül élőkhöz viszonyítva, nyers összehasonlítás és logisztikus regressziós modellek szerint. A két várost összehasonlítva megállapítható, hogy krónikus aspecifikus (obstruktív) légzőszervi betegségre (KALB) jellemző tünetek Nyergesújfalun körülbelül másfélszer-két és félszer nagyobb eséllyel fordultak elő (p < 0,001), mint Komáromban. Az ezekkel összefüggő kockázati tényezők közül is több szignifikánsan gyakoribb volt Nyergesújfalun, mint Komáromban. A szerzők ezután a két város logisztikus regressziós modelljeiben alkalmazott korrekciós tényezőket csoportonként összevonták, és az összehasonlítást az összevont korrekciós tényezők alkalmazásával is elvégezték. A legtöbb KALB-tünet esélye ez esetben is szignifikánsan nagyobb volt Nyergesújfalun, mint Komáromban. Mindezekből következik, hogy a környezeti azbesztexpozíció szerepe továbbra sem zárható ki a foglalkozásilag azbeszttel nem exponáltak KALB-tüneteinek kialakulásában. (Megjegyzendő, hogy ez a tanulmány is támogatja a nem, kor, dohányzás, alkoholfogyasztás, elhízás, foglalkozási expozícó, a penészes lakás és az öröklődés etiológiai szerepét a vizsgált végpontok esetében.) Analitikus vizsgálatok igénye felvethető annak tisztázására, hogy mekkora és különbözik-e a két város levegőjében az aktuális azbesztrost-koncentráció (ez utalhat a korábbi koncentrációk alakulására), illetve hogy mekkora és különbözik-e a két városban vett autopsziás tüdőmintákban az akkumulálódott azbesztrost-koncentráció. Főként e kérdések tisztázása esetén átgondolandó, hogy javasolt-e döntéshozói szinten, akár most is, megfelelő intervenció. Ezenfelül, az azonosított egyéb kockázati tényezők eliminálása egészségnevelési lépéseket sürget. | Authors performed standardized, respiratory and risk factor questionnaire surveys among the adult population of two towns of Hungary: the first in Nyergesújfalu, according to the distance of the flat from asbestos cement factory, and the second in Komárom, a settlement of a smaller burden of industry. They excluded the data of former asbestos industry workers from the calculations. By the analysis of the Nyergesújfalu data they concluded that odds of chronic obstructive pulmonary disease (COPD) symptoms, other illnesses and tumors were not significantly higher among the inhabitants living in the vicinity of the asbestos factory than those living farther from there, based on raw and adjusted comparisons. However, the odds of these health endpoints were significantly and approximately one and a half to two and a half times greater in Nyergesújfalu than in Komárom. Indeed, more of the odds of the investigated risk factors were also greater in Nyergesújfalu than in Komárom. So the aim of this analysis was to compare the odds of COPD and other illnesses’ burdens in the two towns adjusted to the checked lifestyle, household and workplace factors. Logistic regression models were used. The adjusted odds of the most COPD symptoms were also significantly greater in Nyergesújfalu than in Komárom. The conclusion is that the role of the environmental asbestos exposure should furthermore not be excluded, influencing the odds of the COPD symptoms of adults who were not exposed to asbestos occupationally. (However, even this study confirms the significant associations between the health endpoints and gender, age, smoking, alcohol consumption, obesity, occupational exposure, indoor mould and heredity.) The need for performing analytic studies, e.g. by transmission electron microscopy, can be put, for how great are, and, how different are the asbestos concentrations in the air of the two towns (this can allude to the former asbestos concentrations in the air), moreover, how great are, and, how different are the asbestos concentrations in autopsy lung samples in the two towns. Mainly after seeing clearly in these questions, it is to consider suggesting the right intervention steps. Moreover, the elimination of the identified risk factors claims for effective health education activity

A nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorításának hatása budapesti vendéglátóhelyek beltéri levegőminőségére

A vizsgálatunk célja a zárt légterű közösségi helyek belső téri levegőminőségében bekövetkező változás monitorozása volt a nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorítása kapcsán. A vizsgálatban a 2,5 pm alatti aeroszol részecskék (PM2,5) tömegkoncentrációját TSI SidePak AM510 személyi aeroszol monitorral mértük a főváros VIII. és IX. kerületében található, öt különböző típusú vendéglátó ipari egységében. Dohányzás esetén az átlag (G) aeroszol koncentráció az összes vizsgált helyszínt tekintve 393 mikrogram/m3 (347-444) volt, közel 9-szer magasabbnak bizonyult, mint amikor már nem lehetett dohányozni (G=44 mikrogram/m3 (43-45)) ugyanazokon a helyeken. A végzett felmérés eredményei egyértelműen igazolták azt a felvetésünket, hogy a dohányzást tiltó rendelkezések hatására a beltéri légszennyezettségben jelentős javulás várható. Az átlag PM2,5 koncentrációban (G) 89%-os csökkenést figyeltünk meg összes vizsgált helyszínt tekintve a dohányzást tiltó törvény szigorítása után

A gyermekkori asztma prevalenciájának növekedése Budapesten 1995 és 2003 között a (változatlan) légszennyezettségi és pollen adatok tükrében = Increase in prevalence of childhood asthma in Budapest between 1995 and 2003: is there a connection with the air pollution data or the total pollen count?

Bevezetés: A magyarországi asztma prevalencia a legutóbbi 15 évben egyenletesen nőtt, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet nyilvántartása szerint 2004-ben elérte az 1,8%-ot. A gyermekkori asztma hazai gyakoriságára vonatkozóan csak szórványos felmérésekből származó adatok vannak. Célok: Szerzők célul tűzték ki a területet ellátó gyermekorvosoktól nyert adatok segítségével a budapesti gyermekek asztma prevalenciájának a felmérését 1995-ben, 1999-ben és 2003-ban. Megkísérelték az esetleges változás okát is felderíteni. Módszerek: Ennek érdekében kérdőíveket küldtek a 23 kerületi szakfelügyelő gyermekgyógyász főorvosnak, melyet ők a területet ellátó kollégáknak továbbítottak. Ebben csupán azt kérdezték, hány gyermek tartozik a körzetükbe és közülük hányról tudják biztosan, hogy asztmában szenved. Emellett Budapest 8 pontján folyamatosan mérték a levegő CO, NO2, SO2, O3 és szálló por koncentrációját, valamint külön Pesten és Budán a pollenszámot. Eredmények: 1995-ben 11 kerületből 108 gyermekorvos válaszolt. Az általuk kezelt 104.060 gyermek közül 1962-ről tudták, hogy asztmában szenved, ami 1,88±0,87%-os prevalenciát jelent. 1999-ben 22 kerületből, 153 kollégától kaptak választ. A gondozásuk alatt álló 142.679 (0–18 év közötti) gyermek 2,26±0,94%-át asztmásként tartották nyilván (összesen 3228-at). 2003-ban már mind a 23 budapesti kerületből sikerült válaszhoz jutniuk. A 204 kolléga által ellátott 176.049 gyermek között minden eddiginél több (4712) az asztmában szenvedő, ami a prevalencia 2,68±1,31%-ra történő emelkedését jelenti. A növekedés üteme mind 1995 és 1999, mind 1999 és 2003 között szignifikáns (p < 0.0001). Ez a szignifikáns növekedés akkor is igazolható, ha csak azt a 11 kerületet hasonlítjuk össze a vizsgált években, amelyekből már 1995-ben is érkezett válasz. A mért légszennyező anyagok koncentrációja nem nőtt a vizsgált évek alatt és a leginkább allergizáló növények pollenszáma sem emelkedett. Következtetések: Jóval több mint 100 ezer gyermek vizsgálati adata alapján megállapítható, hogy 1995 és 2003 között az asztmás gyermekek aránya másfélszeresére nőtt Budapesten, miközben a légszennyezettség nem romlott és a pollenszám sem emelkedett. Introduction: According to the data of the Hungarian pulmonological network, the prevalence of asthma in the last 15 years has increased (almost linearly) in Hungary. In 2004 it was 1.8%. There are only a few data about the prevalence of childhood asthma. Aims: The aim of the authors was to measure the prevalence of bronchial asthma in childhood in Budapest in 1995, 1999 and 2003, using questionnaires directed to district pediatricians. Methods: There were only two questions in these questionnaires: how many children are in their districts, and how many are suffering from asthma? Besides of this survey the dust, CO, NO2 and SO2 concentrations in the air were measured on-line at 8 points in Budapest, while ozone level measurements were also made at 2 stations. The counts of pollen and of fungal elements in the air were calculated separately for Buda and for Pest. Results: In 1995, replies were received from 118 pediatricians in 11 districts, who were responsible for the supervision of 104 060 children, out of these 1.88±0.87% had been diagnosed as having asthma. In 1999 replies were sent by 153 physicians in 22 of the 23 districts, who had a total of 142 679 children under their care. These included 3228 asthmatics, i.e. a prevalence of 2.26±0.95%. In 2003 the authors received answers from all of the 23 districts of Budapest. The 204 pediatricians were responsible for the supervision of 176 049 children. The number of patients with the diagnosis of asthma was 4712 (corresponding for a prevalence of 2.68±1.3%). The increase between 1995 and 1999, and between 1999 and 2003 was highly significant (p < 0.0001). This significant increase was valid even when the authors analysed only those 11 districts, which answered already in 1995. The level of air pollution in Budapest did not deteriorate in the period in question, and the concentration of pollen grains of plants causing allergy did not increase compared to previous years. Conclusions: On the basis of the results of more than 100 thousand children, the authors conclude that between 1995 and 2003 the proportion of asthmatic children increased by 50% in Budapest, while the air pollution did not deteriorate and the pollen concentration from sensitizing plants did not increase

Pre-excitation studies for rubidium-plasma generation

The key element in the Proton-Driven-Plasma-Wake-Field-Accelerator (AWAKE) project is the generation of highly uniform plasma from Rubidium vapor. The standard way to achieve full ionization is to use high power laser which can assure the over-barrier-ionization (OBI) along the 10 meters long active region. The Wigner-team in Budapest is investigating an alternative way of uniform plasma generation. The proposed Resonance Enhanced Multi Photon Ionization (REMPI) scheme probably can be realized by much less laser power. In the following the resonant pre-excitations of the Rb atoms are investigated, theoretically and the status report about the preparatory work on the experiment are presented

Pre-excitation studies for rubidium-plasma generation

a b s t r a c t The key element in the Proton-Driven-Plasma-Wake-Field-Accelerator (PWFA) project is the generation of highly uniform plasma from Rubidium vapor. A scientifically straightforward, yet highly challenging way to achieve full ionization is to use high power laser which can assure the barrier suppression ionization (BSI) along the 10 m long active region. The Wigner-team in Budapest is investigating an alternative way of uniform plasma generation. The proposed Resonance Enhanced Multi-Photon Ionization (REMPI) scheme can be probably realized by much less laser power. In the following we plan to investigate the resonant pre-excitations of the Rb atoms, both theoretically and experimentally. In the following our theoretical framework is presented together with the status report about the preparatory work of the planned experiment