Önszociológiák? Új kihívások a kvalitatív módszereket alkalmazó kutatásokban és archiválásukban

Az elmúlt évtizedekben történelmi léptékű változásokra figyelhettünk fel a társadalomkutatási mód-szerek világában. Igazán látványos a kvantitatív technikák és szemléletmód átalakulása volt, de forra-dalmi változások zajlottak a kvalitatív szociológia területén is. Ma már közhelynek számít, hogy nincs objektív és semleges társadalomkutatói tudás, mert kutató és kutatott, intézmények és közösségek mind társadalmi, hatalmi viszonyokba ágyazott, érdekek és értékek vezérelte szereplők. E felismerés újra és újra meglegyinti a társadalomtudományt, és a nyomában támadt termékenyítő kételyekből sorra szü-letnek az objektivitás látszatát és a szubjektivitás kísértését egyaránt elkerülni próbáló, újszerű kutatási irányok, módszerek, elméletek. E tudásszociológiai fordulatot a tanulmány a kutatáshoz való jog fogal-mának segítségével ragadja meg. A kvalitatív társadalomkutatás három dilemmáját vázoljuk: a narratív és a részvételi módszerek határait, valamint a szociológiai tudástermelés új forrásaiban rejlő kérdéseket.Kulcsszavak: kvalitatív módszerek a társadalomtudományban, életrajzi módszer, részvételi kutatás, „önszociológia”, tudásszociológi

Identification of social scientifically relevant topics in an interview repository. A natural language processing experiment

Purpose: The present study is about generating metadata to enhance thematic transparency and to facilitate research of interview collections at the Research Documentation Centre, Centre for Social Sciences (TK KDK) in Budapest. It explores the use of artificial intelligence in producing, managing and processing social science data and its potential to generate useful metadata to describe the contents of such archives on a large scale. Study design/methodology/approach: We combined manual and automated/semi-automated methods of metadata development and curation. We developed a suitable domain-oriented taxonomy to classify a large text corpus of semi-structured interviews. To this end, we adapted the European Language Social Science Thesaurus (ELSST) to produce a concise, hierarchical structure of topics relevant in social sciences. We identified and tested the most promising NLP tools supporting the Hungarian language. The results of manual and machine coding will be presented in a user interface. Findings: The study describes how an international social scientific taxonomy can be adapted to a specific local setting and tailored to be used by automated NLP tools. We show the potentials and limitations of existing and new NLP methods for thematic assignment. Current possibilities of multi-label classification in social scientific metadata assignment are discussed, i.e. the problem of automated selection of relevant labels from a large pool. Originality/value: Interview materials have not yet been used for building manually annotated training datasets for automated indexing of scientifically relevant topics in a data repository. Comparing various automated indexing methods this study shows a possible implementation of a researcher tool supporting custom visualizations and the faceted search of interview collections