Államosítás, privatizáció és gazdaságpolitika – a főirány széttöredezése

Az állami tulajdon kiterjedésének módosítása a gazdasági válságok kezelésének mindig fontos – de nem kizárólagos – eszköze volt az elmúlt évszázad európai és egyesült államokbeli történetében. Az utóbbi évek ebből a szempontból nem kivételesek. Csakhogy míg korábban vagy a közkézbe vétel, vagy az eladás irányzata volt meghatározó, a közelmúlt folyamatai furcsa együttmozgást mutatnak. A tanulmány a nagy léptékű államosítási és privatizációs hullámok alapvonásainak fényében elemzi az elmúlt évek új fejleményét, a változási irányok széttöredezését. Bemutatja azokat az indokokat, amelyek alapján az állami tulajdon kiterjesztése és szűkítése egyaránt alkalmasnak látszott a válság enyhítésére, szoros kapcsolatban más válságkezelő intézkedésekkel. Amellett érvel, hogy a köztulajdonra vonatkozó felfogás elbizonytalanodása részben a korábbi hullámok tapasztalataival és ennek nyomán a közvélekedés változásával függ össze, részben az elméleti és gazdaságpolitikai paradigma elbizonytalanodására vezethető vissza: most sem az államosítás, sem a privatizáció mögött nem áll egységes, határozott nézetrendszer.* Journal of Economics Literature (JEL) kód: H82, L32, P26

Európai versenyszabályozás - átmeneti vagy tartós változások? : az elvek és a gyakorlat módosulásai a válság éveiben = Competition policy in Europe - temporary or long lasting changes? : changes of principles and practice of competition regulation during the crisis

A globális válság által kiélezett versenypolitikai dilemmák feloldására az Európai Unió az elvi szilárdság fenntartását, ugyanakkor a szabályozás módosítását és rugalmas eljárásrend alkalmazását hirdette meg. A cikk bemutatja, hogy a versenyszabályozás klasszikus területei kisebb mértékben változtak, miközben az állami támogatások soha nem látott mértékben megugrottak. Bár paradigmaváltásról, a versenyszabályozás alapértékeinek feladásáról Európában mindmáig nincs szó, de a visszatérés az eredeti rendszerhez lassan, inkább csak a reálgazdaság támogatásánál indult meg. Vagyis az Európai Bizottság elég erősnek bizonyult ahhoz, hogy a források elosztásának módszereit szabályozott keretek között tartsa, de a támogatások áradatát nem tudta megfékezni. Ezzel hozzájárult a pénzügyi piacok ismételt destabilizálásához, az európai válság 2011 tavaszától eszkalálódó második szakaszának kibontakozásához. Magyarországon az eleve magas támogatási szint a pénzügyi kényszerhelyzet miatt a válság alatt alig emelkedett. A versenyt nálunk nem annyira az állami támogatások, mint az elvonások (különadók), valamint a rejtett piacteremtési módszerek fenyegetik. A magyar eset egyik tanulsága az, hogy versenytorzítás lehetséges a versenyszabályok formális kereteinek fenntartása mellett is.Global crisis has demonstrated that competition as general public interest may be challenged by other, actually more important general interests. The European Commission solved the dilemma of the competition policy by declaring to stick to the original principles but to be flexible in decisions. The paper analyses the formulation of the new rules, their implementation and consequences. It argues that in antitrust policy frameworks and practice have changed only slightly, while state aid jumped up unprecedentedly and the return to the pre-crisis rules, especially in financial sector, seems to be rather slow. That is, European Commission proved to be strong enough to keep the regulation methods under control, but it was unable to prevent the swelling of huge aid amounts from national budgets. By doing so, it contributed to the accumulation of state deficits and sovereign debts, thus to the escalation of the second wave of financial crisis in Europe in 2011. In Hungary the high level of state aid practically did not increase during the crisis, because of the taut fiscal position of the country. Competition is threatened more here by extra taxes and hidden state interventions, intending to create market chances for certain firms. One of the lessons drawn from the Hungarian case is that distortion of competition by the state might be possible even if formal competition rules are not violated

Százezer vagy tízmillió? A rászorultak körei

A szociális támogatások elosztásának egyik alapvető döntése a jogosultság kritériumainak kijelölése, ami egyben meghatározza az érintettek körének nagyságát és ezzel együtt a közösségi ráfordítások mértékét is. Ezek az ismérvek nemcsak elméletileg sokfélék, hanem a magyar gyakorlat is változatos módszereket használ egymással párhuzamosan. A tanulmány e megközelítések fontosabb, elvileg lehetséges és ma alkalmazott típusait tekinti át elsősorban a Központi Statiszikai Hivatal és a Tárki publikus adatai alapján. A szűk területre korlátozott elemzés fő kérdése az, hogy hány ember (háztartás) támogatási igényével kell számolni az egyes kritériumok alkalmazásakor, vagyis milyen szorzószámok rendelhetők a makrogazdasági kiadásokat megszabó különféle politikai elhatározásokhoz. Igyekszik ugyan több szempontból is mérlegelni az egyes megközelítések előnyeit és hátrányait, de nem vállalkozik sem a felmérésekben szereplő fogalmak ütköztetésére, sem meghatározott eljárások hatékonyságának vagy igazságosságának, társadalmi vagy politikai hatásának megítélésére

Honesty and trust in the light of post-socialist transition – Establishing social trust in the period of post-socialist transition

János Kornai – Bo Rothstein – Susan Rose-Ackerman Honesty and trust in the light of post-socialist transition – Establishing social trust in the period of post-socialist transition NATIONAL TEXTBOOK (NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ) PUBLISHING HOUSE, 200

Competition Policy in Europe – Temporary or Long-Lasting Changes? : Changes of the principles and the practice of state aid during the crisis

During the first phase of the global crisis, the scale and scope of state aid increased at an unprecedented rate all over the world. Although their approval is – uniquely – part of competition policy in the European Union, the Commission and DG Competition did not oppose the unprecedented expansion of state aid. On the contrary, they played an active role in the modifi-cation and enforcement of frameworks. The paper analyses how EU regulation, prohibiting state aid for distorting competition, might be compatible with recent developments in this field. It comes to the conclusion that the European Commission proved to be strong enough to keep the regulation of distribution methods under control and to try to enforce the basic principles, but was unable to stem the tide of aid. By doing so, it contributed to the accumulation and growth of state deficits, the repeated desta-bilisation of financial markets and sovereign debts, and thus to the escalation of the second wave of the financial crisis in Europe in 2011

Állami vagy magántulajdon? : Adalékok egy dichotómia értelmezéséhez

Az elmúlt évtizedek nagy privatizációs hullámának részleges visszafordulása, a 2008-as válságot követő államosítások ismét felvetik a kérdést: fontos-e, hogy a vállalatok állami vagy magánkézben vannak? Ez az írás amellett érvel, hogy a problémát érdemes két metszetben vizsgálni: az egyik a tulajdonnak a társadalmi-­gazdasági rendszerek meghatározásában játszott szerepe, a másik a cégek működésére gyakorolt hatás. Néhány elméleti megközelítés és a közelmúlt tapasztalatainak felelevenítése ahhoz a következtetéshez vezet, hogy a rendszerek meghatározásában számít a domináns tulajdonforma állami vagy magánjellege. Ennek változása ugyanis a 20. századi Európában mindig a rendszerváltozásoknak vagy a kapitalizmus formaváltásainak egyik jele és lényeges eleme volt. A vállalatok működése szempontjából azonban megfontolandó az a feltételezés, hogy az állami és magántulajdon dichotómiája elhalványul, ezen a szinten a tulajdon már nem alapvető fontosságú. A nagy hullámok elcsendesedése idején nem annyira az állami és magántulajdon arányainak, mint inkább a tartalmuknak a módosulását érdemes figyelni. Ez a megközelítés hozzásegíthet a jelenlegi magyar gazdasági rendszer sajátosságainak jobb megértéséhez is

Encouragement of Competition – with Negotiation

The dissertation examines the process and characteristics of establishment of the basic institutions of Hungarian market economy, focusing on the state’s role in encouraging as well as restricting competition during the period of transition. The description analyzes two areas of this complex subject, the market structure from among the topics of encouraging competition, and state redistribution from the means of restricting competition