Vidéki gazdaságok a közgazdaságtani irányzatok keresztmetszetében=Rural economies in the context of economictheories

A vidéki térség összetett, sajátos jellemzőkkel bíró gazdasági, társadalmi és természeti egység. Ugyanakkor a téregységek heterogenitása rendkívül szembetűnő. A vidéki gazdaságok problémáinak megoldása, nehézségeinek felszámolása gazdasági, társadalmi és környezeti értelemben szükségessé teszi azok elméleti szintű vizsgálatát, teoretikus absztrakcióját is. Új koncepciók kialakítása és a vidéki gazdaságok működésének adekvát elméleti értelmezése egyrészt interdiszciplináris megközelítést igényel, másrészt – a közgazdaságtan keretein belül – a különböző jelenségek analízise és magyarázata feltételezi a tér-, a környezeti és az intézményi közgazdaságtan eszközeinek együttes használatát. Az integrált vidékpolitika keretében megfogalmazott célok, melyek különböző célzott és „személyre szabott” intézkedések végrehajtásával valósítandók meg, általában nem teljesíthetők egyszerre, tekintettel arra, hogy ezek a célok sok esetben egymással többé-kevésbé versenyző célok. Ezért döntést igényel, hogy melyik cél élvez magasabb prioritást: a gazdasági vagy a környezeti célok megvalósítása. A maximalizált eredmény innovatív gondolkodásmódot, innovatív, esetenként kreatív szakpolitikai megközelítést tesz szükségessé annak érdekében, hogy a kompetitív gazdasági teljesítmény és az ökoszisztémák túlélése között megtalálják az arany középutat. A KAP-reform ismeretében a 2. tengely vonatkozásában elmondható, hogy a 2013 utáni időszakban a vidékfejlesztési politika többé-kevésbé hordozza a fent vázolt paradigma jegyeit. Az uniós szintű közös stratégiai keret és a nemzeti szintű partnerségi megállapodások révén a vidékfejlesztési és egyéb politikák jobb összehangolására kerül majd sor. A tagállamok és a régiók az intézkedések uniós szinten meghatározott menüjéből választva saját igényeikhez szabhatják többéves programjaikat, a lehető legjobban kiaknázva ezzel saját vidéki térségeik adottságait és a korábbinál jóval nagyobb mértékben hozzájárulva az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez

Simplification and Better Regulation in EU’s Agricultural Policy

There is existing evidence on the importance of good governance for economic development. Good governance is not subject to universal agreement as it involves value judgment. Six indicators based on the World Bank’s data set are, however, widely used. Among these indicatiors - voice and accountability, government effectiveness, regulatory quality, control of corruption, rule of law, and political stability - this paper focuses on Regulatory quality that is the ability of the government (EU) to formulate and implement sound policies – such as sound agricultural policy - and regulations that permit and promote private sector development and internalization of externalities. From the regulation point of view a general governance challenge for agricultural and rural development policy is the fact that agriculture is subject to a variety of market failures (environmental externalities, income disparities, structural peculiarities, research and development) and thus e.g. to the question: who is responsible for providing and paying public goods (A key aspect in the multifunctional European agricultural model). While trying to solve the high number of problems having emerged over time, the Common Agricultural Policy (CAP) became more and more complex in both the 1. – market policy - and the 2. - rural development - pillar. This complexity has reached such a high level at which simplification is required so that better regulation at local, national, regional and EU level can be guaranteed. The aim of the paper is to focus on the assessment and systematization of different simplification approaches regarding the two pillars of the CAP and the comparison of interests and needs of different stakeholders. A review is made on the ways in which simplification results in better regulation. The analysis of documents and the literature helps me to describe the processes and expected results of the simplification. Besides by means of qualitative analysis future prospects and tendencies are to be foreshown

Vidéki gazdaságok a közgazdaságtani irányzatok keresztmetszetében

ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK: A vidéki térség összetett, sajátos jellemzőkkel bíró gazdasági, társadalmi és természeti egység. Ugyanakkor a téregységek heterogenitása rendkívül szembetűnő. A vidéki gazdaságok problémáinak megoldása, nehézségeinek felszámolása gazdasági,társadalmi és környezeti értelemben szükségessé teszi azok elméleti szintű vizsgálatát, teoretikus absztrakcióját is. Új koncepciók kialakítása és a vidéki gazdaságok működésének adekvát elméleti értelmezése egyrészt interdiszciplináris megközelítést igényel, másrészt – a közgazdaságtan keretein belül – a különböző jelenségek analízise és magyarázata feltételezi a tér-, a környezeti és az intézményi közgazdaságtan eszközeinek együttes használatát. Az integrált vidékpolitika keretében megfogalmazott célok, melyek különböző célzott és „személyre szabott” intézkedések végrehajtásával valósítandók meg, általában nem teljesíthetők egyszerre, tekintettel arra, hogy ezek a célok sok esetben egymással többé-kevésbé versenyző célok. Ezért döntést igényel, hogy melyik cél élvez magasabb prioritást: a gazdasági vagy a környezeti célok megvalósítása. A maximalizált eredmény innovatív gondolkodásmódot, innovatív, esetenként kreatív szakpolitikai megközelítést tesz szükségessé annak érdekében, hogy a kompetitív gazdasági teljesítmény és az ökoszisztémák túlélése között megtalálják az arany középutat. A KAP-reform ismeretében a 2. tengely vonatkozásában elmondható, hogy a 2013 utáni időszakban a vidékfejlesztési politika többé-kevésbé hordozza a fent vázolt paradigma jegyeit. Az uniós szintű közös stratégiai keret és a nemzeti szintű partnerségi megállapodások révén a vidékfejlesztési és egyéb politikák jobb összehangolására kerül majd sor. A tagállamok és a régiók az intézkedések uniós szinten meghatározott menüjéből választva saját igényeikhez szabhatják többéves programjaikat, a lehető legjobban kiaknázva ezzel saját vidéki térségeik adottságait és a korábbinál jóval nagyobb mértékben hozzájárulva az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez

Is rural economy sustainable?

Summary, conclusion, proposals The rural area is a very complex unit of economic, social and natural space with special characteristics. At the same time the heterogeneity of the units of space is very striking. Problems and difficulties to be addressed or the most effective exploitation of resources in economic, social and environmental terms in the rural economies require also theoretical analysis of different ongoing practices and theoretical abstractions. The creation of new concepts and adequate theoretical reasoning how rural economies function needs on the one hand interdisciplinary approach and on the other hand – in terms of economics – the explanation and analysis of different phenomena calls for the tools of e.g. spatial economics, ecological economics, and institutional economics. Challenges of rural economies and their sustainable solutions are analysed and synthesized by applying the tools and categories of spatial, ecological and institutional economics

Rural Policy Challenges - Future of the CAP

Rural development in the European Union has to face several challenges such as increasing international competition among agricultural markets; growing needs for rural services (multifunctional agriculture); Eastern enlargement: increase in number and area of distressed regions and growing disparities; ageing, limited Community budget; unsustainability of the Common Agricultural Policy (CAP). Furthermore, among the so-called new challenges the climate change and water management (floods and droughts) need to be dealt with both on sectoral basis and interdisciplinary, in an integrated way. The paper intends to analyze and systematize the challenges facing the rural economy/rural development both from the point of view of sectoral and territorial approach. The question arises: is there any justification for the rural development to remain embedded in the CAP or the future is a separate autonomous common rural policy? As to the latter it is to be underlined that an updated rural development policy that is considered in a broad sense could be in line with the EU2020, too. It is aimed at analyzing and assessing adequate policy instruments and justified financial tools which could strengthen the integrated rural policy. The theory of new rural paradigm, new rural economy, the concept of multifunctional agriculture, European added value and common rural policy are applied by the author

CAP versus Rural Policy Challenges, Paradigm change

Abstract Rural development in the European Union has to face several challenges.Negative effects of old and new challenges (if these challenges are not faced effectively) might enhance and accelerate those processes that are taking place slowly for the present but that are definitely irreversible. On the basis of sector-specific approach problems related to agriculture should be focused on. It has to be, however, highlighted that there is an ongoing paradigm change: there is a shift from the agricultural policy aiming at food self sufficiency and income parity towards a sustainable rural policy with spatial focus. The shift itself is considered a continuous challenge, too. The following questions as objectives of the paper arise: -Are there policy instruments that could accelerate the paradigm change, enhance the spread of ―new rural economies‖? - What is the relation between the priorities of the rural development in the European Union and the spatial (or territorial) approach? - Is there a way to create such an agricultural policy which itself is able to face more effectively the new rural challenges? - At which level should be found the solutions to problems including finding the necessary financial resources –national or Community level? In what way could be reallocated the necessary resources of an integrated rural policy? The paper intends to analyze and systematize the challenges facing the rural economy/rural development both from the point of view of sectoral and territorial approach. It is aimed at analyzing and assessing adequate policy instruments and justified financial tools which could strengthen the integrated rural policy. The authors apply the theory of new rural paradigm, new rural economy, the concept of multifunctional agriculture, European added value and common rural policy. Key worlds: common agricultural policy, new rural paradigm,European added value JEL code: Q01, Q18, Q28, Q5