Sérülékeny identitás a kollektív áldozati tudat pszichológiai hatásai

Tanulmányunkban a kollektív áldozati tudat nevű jelenség magyar nyelvű összefoglalóját kívánjuk nyújtani. Kollektív áldozati tudatról akkor beszélünk, ha egy csoport tagjai között nagyjából egybehangzóan osztott az a vélekedés, hogy a saját csoport egyszeri vagy akár sorozatos támadásoknak volt kitéve más csoportok által. Ezeket a támadásokat, amellett, hogy nem megérdemeltnek és igazságtalannak ítélik meg, olyan, a moralitás szabályait figyelmen kívül hagyó szándékos károkozásnak tartják, melyek bekövetkeztét a csoport nem volt képes megakadályozni, ezért kiszolgáltatottnak érzi magát. Ez a fajta identitáskonstruálás nemcsak a saját csoport belső működésére és jövőjére, hanem más csoportokkal való kapcsolataira nézve is jelentős hatással van. A jelenség ismertetése során kitérünk a fogalom meghatározásával és operacionalizálásával kapcsolatos problémákra. Bemutatásra kerülnek a csoportszintű áldozattá válás tapasztalatát meghatározó dimenziók, a történelmi viktimizáció eredményeképpen létrejött kollektív áldozati identitás fenntartásának és továbbadásának módjai; emellett az áldozati identitáskonstruálás jelenségének funkciói, valamint destruktív és — lehetséges — konstruktív következményei is. Végezetül, a magyar történelmi pálya sajátosságaiból eredeztethető áldozati identitásállapot jellemzőit tárgyaljuk az elmúlt évek/évtizedek magyar társadalomtudományi kutatásai és elmélkedései alapján

Olaparib: A Clinically Applied PARP Inhibitor Protects from Experimental Crohn’s Disease and Maintains Barrier Integrity by Improving Bioenergetics through Rescuing Glycolysis in Colonic Epithelial Cells

Crohn's disease (CD) is an inflammatory disorder of the intestines characterized by epithelial barrier dysfunction and mucosal damage. The activity of poly(ADP-ribose) polymerase-1 (PARP-1) is deeply involved in the pathomechanism of inflammation since it leads to energy depletion and mitochondrial failure in cells. Focusing on the epithelial barrier integrity and bioenergetics of epithelial cells, we investigated whether the clinically applied PARP inhibitor olaparib might improve experimental CD. We used the oral PARP inhibitor olaparib in the 2,4,6-trinitrobenzene sulfonic acid- (TNBS-) induced mouse colitis model. Inflammatory scoring, cytokine levels, colon histology, hematological analysis, and intestinal permeability were studied. Caco-2 monolayer culture was utilized as an epithelial barrier model, on which we used qPCR and light microscopy imaging, and measured impedance-based barrier integrity, FITC-dextran permeability, apoptosis, mitochondrial oxygen consumption rate, and extracellular acidification rate. Olaparib reduced the inflammation score, the concentration of IL-1β and IL-6, enhanced the level of IL-10, and decreased the intestinal permeability in TNBS-colitis. Blood cell ratios, such as lymphocyte to monocyte ratio, platelet to lymphocyte ratio, and neutrophil to lymphocyte ratio were improved. In H(2)O(2)-treated Caco-2 monolayer, olaparib decreased morphological changes, barrier permeability, and preserved barrier integrity. In oxidative stress, olaparib enhanced glycolysis (extracellular acidification rate), and it improved mitochondrial function (mitochondrial coupling efficiency, maximal respiration, and spare respiratory capacity) in epithelial cells. Olaparib, a PARP inhibitor used in human cancer therapy, improved experimental CD and protected intestinal barrier integrity by preventing its energetic collapse; therefore, it could be repurposed for the therapy of Crohn's disease

Distinct Uptake Routes Participate in Silver Nanoparticle Engulfment by Earthworm and Human Immune Cells

The consequences of engineered silver nanoparticle (AgNP) exposure and cellular interaction with the immune system are poorly understood. The immunocytes of the Eisenia andrei earthworm are frequently applied in ecotoxicological studies and possess functional similarity to vertebrate macrophages. Hence, we characterized and compared the endocytosis mechanisms for the uptake of 75 nm AgNPs by earthworm coelomocytes, human THP-1 monocytes, and differentiated THP-1 (macrophage-like) cells. Our results indicate that microtubule-dependent, scavenger–receptor, and PI3K signaling-mediated macropinocytosis are utilized during AgNP engulfment by human THP-1 and differentiated THP-1 cells. However, earthworm coelomocytes employ actin-dependent phagocytosis during AgNPs uptake. In both human and earthworm immunocytes, AgNPs were located in the cytoplasm, within the endo-/lysosomes. We detected that the internalization of AgNPs is TLR/MyD88-dependent, also involving the bactericidal/permeability-increasing protein (BPI) in the case of human immunocytes. The exposure led to decreased mitochondrial respiration in human immunocytes; however, in coelomocytes, it enhanced respiratory parameters. Our findings provide more data about NP trafficking as nano-carriers in the nanomedicine field, as well as contribute to an understanding of the ecotoxicological consequences of nanoparticle exposure

Cytostatic Effect of a Novel Mitochondria-Targeted Pyrroline Nitroxide in Human Breast Cancer Lines

Mitochondria have emerged as a prospective target to overcome drug resistance that limits triple-negative breast cancer therapy. A novel mitochondria-targeted compound, HO-5114, demonstrated higher cytotoxicity against human breast cancer lines than its component-derivative, Mito-CP. In this study, we examined HO-5114′s anti-neoplastic properties and its effects on mitochondrial functions in MCF7 and MDA-MB-231 human breast cancer cell lines. At a 10 µM concentration and within 24 h, the drug markedly reduced viability and elevated apoptosis in both cell lines. After seven days of exposure, even at a 75 nM concentration, HO-5114 significantly reduced invasive growth and colony formation. A 4 h treatment with 2.5 µM HO-5114 caused a massive loss of mitochondrial membrane potential, a decrease in basal and maximal respiration, and mitochondrial and glycolytic ATP production. However, reactive oxygen species production was only moderately elevated by HO-5114, indicating that oxidative stress did not significantly contribute to the drug’s anti-neoplastic effect. These data indicate that HO-5114 may have potential for use in the therapy of triple-negative breast cancer; however, the in vivo toxicity and anti-neoplastic effectiveness of the drug must be determined to confirm its potential

Distinct Uptake Routes Participate in Silver Nanoparticle Engulfment by Earthworm and Human Immune Cells

The consequences of engineered silver nanoparticle (AgNP) exposure and cellular interaction with the immune system are poorly understood. The immunocytes of the Eisenia andrei earthworm are frequently applied in ecotoxicological studies and possess functional similarity to vertebrate macrophages. Hence, we characterized and compared the endocytosis mechanisms for the uptake of 75 nm AgNPs by earthworm coelomocytes, human THP-1 monocytes, and differentiated THP-1 (macrophage-like) cells. Our results indicate that microtubule-dependent, scavenger–receptor, and PI3K signaling-mediated macropinocytosis are utilized during AgNP engulfment by human THP-1 and differentiated THP-1 cells. However, earthworm coelomocytes employ actin-dependent phagocytosis during AgNPs uptake. In both human and earthworm immunocytes, AgNPs were located in the cytoplasm, within the endo-/lysosomes. We detected that the internalization of AgNPs is TLR/MyD88-dependent, also involving the bactericidal/permeability-increasing protein (BPI) in the case of human immunocytes. The exposure led to decreased mitochondrial respiration in human immunocytes; however, in coelomocytes, it enhanced respiratory parameters. Our findings provide more data about NP trafficking as nano-carriers in the nanomedicine field, as well as contribute to an understanding of the ecotoxicological consequences of nanoparticle exposure

Tetralone derivatives are MIF tautomerase inhibitors and attenuate macrophage activation and amplify the hypothermic response in endotoxemic mice

Macrophage migration inhibitory factor (MIF) is a pro-inflammatory cytokine playing crucial role in immunity. MIF exerts a unique tautomerase enzymatic activity that has relevance concerning its multiple functions and its small molecule inhibitors have been proven to block its pro-inflammatory effects. Here we demonstrate that some of the E-2-arylmethylene-1-tetralones and their heteroanalogues efficiently bind to MIF’s active site and inhibit MIF tautomeric (enolase, ketolase activity) functions. A small set of the synthesised derivatives, namely compounds (4), (23), (24), (26) and (32), reduced inflammatory macrophage activation. Two of the selected compounds (24) and (26), however, markedly inhibited ROS and nitrite production, NF-κB activation, TNF-α, IL-6 and CCL-2 cytokine expression. Pre-treatment of mice with compound (24) exaggerated the hypothermic response to high dose of bacterial endotoxin. Our experiments suggest that tetralones and their derivatives inhibit MIF’s tautomeric functions and regulate macrophage activation and thermal changes in severe forms of systemic inflammation

A magyar tüdőtranszplantációs program indulása és első eredményei

Absztrakt: Magyarországon az első tüdőtranszplantációt 2015. 12. 12-én végeztük el az Országos Onkológiai Intézet és a Semmelweis Egyetem együttműködésével. Cikkünkben az elmúlt két és fél év eredményeit összegezzük. 2018 augusztusáig 55 tüdőtranszplantációra került sor. Az adatfeldolgozást retrospektív módszerrel végeztük. A várólistára helyezés a Tüdő Transzplantációs Bizottság javaslatára történt. A donortüdők agyhalott donorokból származtak. A posztoperatív gondozás a Semmelweis Egyetemen folytatódott. 2015. 12. 12. és 2018. 07. 31. között 76 szervkivételen vettünk részt: 45 magyar, 23 Eurotransplant-, 8 Eurotransplanton kívüli országban, ezekből 54 kétoldali és 1 egyoldali tüdőtranszplantáció valósult meg. A műtéteket egyoldali (n = 1), kétoldali thoracotomiából (n = 1) vagy ’clamshell’ betolásból (n = 53), venoarterialis extrakorporális membránoxigenizáció-támogatással végeztük. Három esetben az extrakorporális membránoxigenizáció-támogatást a posztoperatív szakban prolongáltuk, másik két betegnél extrakorporális membránoxigenizáció-bridge terápiát követően végeztük el a transzplantációt. Egy kombinált tüdő-vese transzplantáció is történt. A recipiensek alapbetegsége krónikus obstruktív tüdőbetegség (n = 28); fibrotizáló tüdőbetegség (n = 8); cystás fibrosis (n = 12); elsődleges pulmonalis hypertonia (n = 2); histiocytosis-X (n = 1); bronchiectasia (n = 2); lymphangioleiomyomatosis (n = 1) és bronchiolitis obliterans szindróma miatti retranszplantáció (n = 1) volt. Átlagéletkoruk 47,5 ± 15,18 év volt. A legfiatalabb beteg 13 éves volt. A várólistán 12 beteg hunyt el. A betegek átlagosan 24,6 ± 18,18 napot töltöttek az intenzív osztályon. A korai posztoperatív időszakban 2 beteget vesztettünk el. Tartós lélegeztetési igény miatt tracheostomát 13 esetben készítettünk. A betegek 1 éves túlélése 82,96% volt. A hazai tüdőtranszplantációs programban gyorsan emelkednek az esetszámok, ami más centrumok indulásához képest kivételes eredmény. A szövődmények és halálozások aránya más, nagy esetszámú centrumok számainak megfelel. A jövőben a várólista bővítését, az esetszámok további növelését, és az ’ex vivo lung perfusion’ (EVLP-) rendszer használatának bevezetését szeretnénk megvalósítani. Orv Hetil. 2018; 159(46): 1859–1868. | Abstract: The first lung transplantation in Hungary was performed on 12th of December, 2015. It was a joint effort of the National Institute of Oncology and the Semmelweis University. Hereby we summarise the results and experiences from the first three years. Until August, 2018, 55 lung transplantations were performed in Hungary. This was a retrospective analysis. All patients were listed according to the recommendation of the Lung Transplantation Committee. All implanted lungs have been procured from brain dead donors. Postoperative treatment and rehabilitation of the patients were continued at the Semmelweis University. Between 12. 12. 2015 and 31. 07. 2018, our team performed 76 organ retrievals: out of 45 Hungarian offers, 23 came from Eurotransplant countries and 8 outside of the Eurotransplant region. From these donations, 54 double and 1 single side transplantations were successfully performed. The surgical approach was single side thoracotomy (n = 1), bilateral thoracotomy (n = 1) and in the majority of the cases clamshell incision (n = 53). For the intraoperative veno-arterial extracorporeal membrane oxygenation support was used. The extracorporeal membrane oxygenation support had to be prolonged in 3 patients into the early postoperative period, two other recipients were bridged to transplant with extracorporeal membrane oxygenation. In the same time period, one combined lung-kidney transplantation was also performed. The distribution of recipients according to the underlying disease was: chronic obstructive pulmonary disease (n = 28); idiopathic pulmonary fibrosis (n = 8); cystic fibrosis (n = 12); primary pulmonary hypertension (n = 2); hystiocytosis-X (n = 1); bronchiectasis (n = 2); lymphangioleiomyomatosis (n = 1); and re-transplantation following bronchiolitis obliterans syndrome (n = 1), respectively. The mean age of recipients was 47.5 ± 15.18 years. The youngest recipient was 13 years old. We unfortunately lost 12 patients on our waiting list. The mean intensive care unit stay was 24.6 ± 18.18 days. Two patients were lost in the early postoperative phase. Tracheostomy was necessary in 13 cases due to the need of prolonged ventilation. 1-year survival of the recipients was 82.96% (until 31. 07. 2018). When looking at the first three years of the program, the case numbers elevated quickly throughout the years which is rather unique when compared to other centres in their starting period. Perioperative mortality and morbidity is comparable with high-volume lung transplantation centres. In the future we would like to increase the number of patients on the waiting list, thus increasing the total number of transplantations performed, and we are also planning to implement the use of the ex vivo lung perfusion system (EVLP) in our program. Orv Hetil. 2018; 159(46): 1859–1868

Leisure and entertainment in interwar Pécs (1921 - 1941) Leisure habits and opportunities of the middle class and the lower social classes in Pécs

A dolgozat célja, hogy bemutassa a két világháború közötti Pécs szabadidős és szórakozási formáit, valamint hogy a lehetőségekhez képest az országos trendekkel is összevesse azt. Munkám két irányból közelíti meg Pécs szabadidőtörténetét. Egyfelől az országos és helyi szintű hatalmi elvárások és valós társadalmi gyakorlatok viszonyát vizsgálom: elsősorban a makro- és mikrofolyamatok kölcsönhatásai kerülnek előtérbe; a különböző tevékenységeket tehát politikai és társadalmi kontextusba helyezem. Másfelől – a népesség heterogenitásából adódóan – a városban élő társadalmi csoportok szabadidős és szórakozási szokásait hasonlítom össze és értelmezem. Mivel az eltérő társadalmi rétegekhez tartozók gyakran eltérő helyeken és módokon szórakoztak, a szabadidő eltöltésének vizsgálata a közösségek közötti határvonalakat is tovább árnyalja. A disszertációban csupán a középosztály és az azalatti rétegeket vizsgálom, mert e csoportok vettek részt leginkább az új (tömeg)szórakozási formákban. Munkám során mindvégig szem előtt tartottam, hogy koherens képet alkossak a két háború közötti Pécs mindennapjairól