Az iszlám szerepe Marokkó bel- és külpolitikájában

Egykori tanítványaként a szerző számára meghatározók voltak Rostoványi Zsolt azon gondolatai, amelyek az iszlám globális jelenlétével, illetve a globális iszlám különböző interpretációinak versengésével foglalkoztak. Jelen tanulmány célja, hogy a maga szerény eszközeivel kapcsolódjon Rostoványi munkásságának ehhez a részéhez. E sorok szerzője is igyekezett szem előtt tartani Rostoványinak azt a gondolatát, miszerint az iszlámot nem mint elvont rendszert kell tanulmányozzuk, hanem valós társadalmi, politikai és gazdasági dinamikákon keresztül vizsgálva kell törekednünk az iszlám megértésére. Illetve azt is fontos hangsúlyoznunk, hogy az iszlám sokszínűségét az azt gyakorlókon, magukon a muszlimokon keresztül érthetjük meg a legjobban. Ezeket az elveket szem előtt tartva a jelen tanulmány Marokkóra és a marokkói iszlámra fókuszál. A tanulmány célja annak bemutatása, hogy hogyan használja fel az iszlámot a marokkói rezsim bel- és külpolitikai céljainak megvalósítása érdekében. Az iszlámhoz ebben a kontextusban nem csupán mint az emberek egy közösségét összekötő valláshoz és kultúrához közelítünk. Jelen tanulmányban az iszlámra a politika egyik eszközeként is tekintünk, a célunk pedig az, hogy bemutassuk, az iszlámot az uralkodó és a hozzá kötődő gazdasági és politikai elit (Marokkóban ezt a nehezen körülhatárolható csoportot mahzen névvel illetik) hogyan használja fel az iszlámot saját céljai elérése érdekében. Ennek teljesebb megértéséhez azonban szükséges az ország iszlámmal kapcsolatos alapvető hátterének és hagyományainak áttekintése is. A tanulmány módszertani hátterét tekintve egy leíró elemzés, amelynek elsődleges időkerete VI. Mohamed uralkodásának ideje, tehát az 1999-től napjainkig terjedő időszak. Azonban elkerülhetetlen egy rövid visszatekintés Marokkó történelmébe annak érdekében, hogy a témát jobban megértsük. Az elméleti hátterét tekintve a tanulmány nagyban épít Nye soft power fogalmára, illetve felhasználja még Miskimmon, O’Loughlin, és Roselle stratégiai narratívával kapcsolatos elméletét. Utóbbi szerint a stratégiai narratíva a politikai szereplő vagy szereplők eszköze, amelynek segítségével közös jelentéstartományt hoznak létre vagy saját magukról vagy valamely nemzetközi folyamatról. Ennek érdekében pedig az adott politikai szereplő formálja a hazai és a nemzetközi politikai szereplők gondolkodását, a jelenről, a múltról és a jövőről alkotott képét, és ezen keresztül a viselkedésüket. A témánk kapcsán ezt fogjuk alkalmazni, hogy bemutassuk, a marokkói rezsim a saját mérsékelt iszlám interpretációját hogyan használja fel az országról alkotott kép befolyásolására, így elősegítve a számára kedvező bel- és külpolitikai célok elérését. Jelen tanulmány tehát arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen szerepet játszik az iszlám a marokkói rezsim esetében. Ehhez először bemutatjuk egy rövid történeti áttekintés keretében a rezsim és elsősorban az uralkodó viszonyát az iszlámhoz. Ezek után a tanulmány az iszlám belpolitikai szerepére koncentrál, végül pedig a külpolitikát vesszük górcső alá. Mivel e sorok szerzője is osztja azt a nézetet, hogy a mai globalizált világunkban egyre inkább lehetetlen és értelmetlen elválasztani a bel- és a külpolitikai dimenziókat, ezért az olvasó több helyen fedezhet majd fel átfedéseket e két terület között a tanulmány során

Confronting a Divided Past for a Shared Future: The Lieux de Mémoire of the Altab Ali Park in London

This paper deals with the Altab Ali Park and its significance in regards to the Muslim community in the London borough of Tower Hamlets. Using Pierre Nora’s concept of lieux de Mémoire, I would like to demonstrate how the Bangladeshi Muslim minority and the rest of the community of Tower Hamlets construct their collective memory through the transformation of the park. The article argues that the Altab Ali Park is in Pierre Nora's term a lieu de Mémoire with a multiple layers, which has been developed to enhance community cohesion in the Borough. The park itself contains further lieux de mémoire with clear messages against extremist secular and religious ideologies. This makes the park a symbol of multicultural coexistence in the district, which could help increase community cohesion through shaping the identity of the inhabitants of Tower Hamlets

Country profile : Hungary

This Country Profile provides a brief overview of religious diversity and its governance in the above-named state. It is one of 23 such profiles produced by GREASE, an EU-funded research project investigating religious diversity, state-religion relations and religiously inspired radicalisation on four continents. More detailed assessments are available in our multi-part Country Reports and Country Cases.This project has received funding from the European Union's Horizon 2020 research and innovation programme under grant agreement number 770640

Country report : Hungary

This Country Report offers a detailed assessment of religious diversity and violent religious radicalisation in the above-named state. It is part of a series covering 23 countries (listed below) on four continents. More basic information about religious affiliation and state-religion relations in these states is available in our Country Profiles series. This report was produced by GREASE, an EU-funded research project investigating religious diversity, secularism and religiously inspired radicalisation.This project has received funding from the European Union's Horizon 2020 research and innovation programme under grant agreement number 770640

State-religion governance indicators

19 data files, 25 documentary filesCreated by the EU-funded research project GREASE (http://grease.eui.eu), the GREASE Indicators are intended as an instrument to help scholars, policymakers and other stakeholders identify trends and monitor developments in state-religion relations, secularism, governance of religious diversity and violent radicalisation. These Indicators (metrics) can be applied using the GREASE Toolkit, which can be used to produce 23 country assessments. The GREASE Indicators Toolkit is a practical instrument designed for use by experts in producing country-level assessments. The aim is to enable policymakers, scholars and civil society to monitor developments and trends