The Bifactor Model of the Strengths and Difficulties Questionnaire

The Strengths and Difficulties Questionnaire (SDQ) is a frequently used instrument developed for screening childhood mental health problems. The aim of this study is to clarify the structure of the Hungarian version of SDQ, to test previous measurement models, and to propose an alternative bifactor model. Data were collected from a community sample of 8–13-year-old children. We conducted a series of confirmatory factor analyses on parent (n = 383) and teacher ratings (n = 391). The classic five-factor, an alternative three-factor, and a bifactor model were estimated. In the bifactor model, specific components refer to the five SDQ-traits, and the General Problems factor refers to an impression about the problem severity of the child. For both informants, the bifactor model yielded the best fit to the data compared to other models. Childhood behavioral problems can be best described as a multidimensional construct, which has implications regarding the screening procedure in various samples

Four-year prospective evaluation of the relationship between meaning in life and smoking status

Background To date, all investigations on the relationship between smoking and perceived level of meaning in life have used cross-sectional designs. Therefore, the purpose of the present prospective study, conducted with a four-year time lag, was to test the predictive power of the life meaning construct concerning changes in smoking status. Methods The data of 4,294 respondents (40.3% male, Mage = 54.7 +/- 16.5 yrs) from the Hungarian Epidemiological Panel Survey were analyzed using the Kruskall-Wallis and Mann--Whitney U-test and structural equation modeling (SEM) with a nominal outcome variable. Gender, age, and educational level were included in the study as covariates. Results On the bivariate level, results showed that both baseline and follow-up meaning in life scores were higher in stable non-smokers when compared to stable smokers. However, quitters and starters differed from stable non-smokers in their baseline but not in follow-up life meaning scores. The other relationships (stable smokers vs. quitters; stable smokers vs. starters, starters vs. quitters) were non-significant in both time points. According to the SEM-analysis, a higher sense of meaning in life measured at baseline and follow-up is associated with a lower likelihood (OR = 0.54, z = 2.80, p = 0.005; OR = 0.64, z = 2.88, p = 0.004, respectively) of being a stable smoker compared to being a stable non-smoker, confirming the expected relationship between smoking and decreased level of meaning in life. However, neither baseline nor follow-up life meaning scores predicted significantly quitting and uptake of smoking. Conclusions If future research from other cultures verifies the protective role of a higher level of meaning in life against smoking, then smoking prevention and cessation programs will also have to include such components that help individuals experience more meaning in their lives

Kezdeti eredmények a Wong és Law Érzelmi Intelligencia Skála (WLEIS-HU) hazai alkalmazásával = Preliminary results on the adaptation of the Hungarian version of the Wong and Law Emotional Intelligence Scale (WLEIS-HU)

Háttér: Az érzelmi intelligencia vizsgálata napjaink pszichológiai kutatásainak egyik ígéretes területe. Több, az érzelmi intelligencia mérésére szolgáló eszköz magyar nyelvre történő adaptálása van jelenleg folyamatban. Ezen mérőeszközök közül az egyik a Wong és Law Érzelmi Intelligencia Skála (WLEIS-HU). Célkitűzés: Kutatásunk célja a WLEIS skála két független mintán történő hazai adaptációja, a kérdőív belső konzisztenciájának ellenőrzése, továbbá a faktorstruktúra és a skála konvergens validitásának vizsgálata volt. Módszer: A kutatásban egy 157 fős egyetemista (átlagéletkor 20,9 év [szórás 1,56], férfiak aránya 38,9%), valamint egy 430 fős fiatal labdarúgó fiúkból álló (átlagéletkor 14,0 év [szórás 0,82]) csoport vett részt. A konvergens validitást egy harmadik, 76 fős egyetemista mintán (átlagéletkor 23,5 év [szórás 3,39], férfiak aránya 40,8%) vizsgáltuk. A WLEIS faktorstruktúráját konfirmatív faktoranalízissel ellenőriztük. Eredmények: Az eredmények szerint magyar nyelven a kérdőívnek egy módosított, 14-tételes verziója alkalmazható (CMIN/df = 1,846; RMSEA (CI90) = 0,038 [0,031–0,045]; CFI = 0,935; TLI = 0,917). A kérdőív belső konzisztenciája és konvergens validitása megfelelő. Következtetések: A WLEIS-HU alkalmas mérőeszköz az érzelmi intelligencia négy alapvető komponensének (saját érzelmek értékelése, mások érzelmeinek értékelése, az érzelmek hasznosítása, az érzelmek irányítása) mérésére. | Examination of emotional intelligence (EI) is nowadays a promising research area of psychology. Several instruments, serving as tools for the assessment of EI, are currently being adopted in Hungarian. One of these instruments is the Wong and Law Emotional Intelligence Scale (WLEIS-HU). Objective: The aim of the current research was the adoption of the WLEIS-HU in two independent samples to determine its internal consistency, factor structure and convergent validity. Methods: A sample of 157 university students (mean age = 20.9 yrs [SD = 1.56]; males 38.9%) and another sample of 430 junior male soccer players (mean age = 14.0 yrs [SD = 0.82]) were tested. Convergent validity has been tested on a third sample consisting of 76 university students (mean age = 23.5 yrs [SD = 3.39], males 40.8%). The factor structure of the WLEIS-HU was evaluated by using confirmatory factor analysis. Results: According to the results, a modified 14 item version of the Hungarian scale is feasible for the gauging of the EI (CMIN/df = 1.846; RMSEA (CI90) = 0.038 [0.031–0.045]; CFI = 0.935; TLI = 0.917). Conclusion: The WLEIS-HU is an appropriate instrument for assessing four components of the EI (self-emotions appraisal, others’ emotional appraisal, use of emotion, and regulation of emotion)

Alkoholfüggők hozzátartozóinak pszichológiai tapasztalatai és megküzdési stílusuk. Áttekintő tanulmány

Áttekintő tanulmányunk az alkoholhasználati zavart mutató személyek hozzátartozóinak pszichológiai problémáit vizsgálja meg. Az alkoholfüggők hozzátartozóinak pszichológiai tapasztalatait vizsgáló korai megközelítések szerint a szerhasználati problémákat mutató személyek közeli hozzátartozói vagy partnerei esetében feltárhatóak személyiség patológiák. Ezzel szemben, a stessz–feszültség–megküzdés–támogatás modell érvelése szerint a problémás italozást mutató egyénnel együtt élő szülők és partnerek valójában a család életében tapasztalható stressz elszenvedői és áldozatai. Az átélt stressz általában összefügg a családtag problémás italozási vagy drogfogyasztási viselkedésével, ami a család rendellenes működéséhez, a hozzátartozók körében megjelenő pszichés tünetekhez vezethet. A korábbi kutatási eredmények szerint az érintett személyek kellemetlennek ítélik meg a problémás szerhasználóval való együttélést, illetve az élet számos területén megterhelő eseményekkel kell szembesülniük. Az összefoglaló tanulmányban ismertetjük (1) az alkoholfüggő partnerrel való együttélésből származó problémákat bemutató, különböző elméleti megközelítéseket, (2) a hozzátartozók megküzdési stratégiáit a jóllétük vonatkozásában, illetve (3) azokat a bizonyítékokon alapuló pszichoterápiás megközelítéseket, melyek a család támogatása érdekében alkalmazhatóak, hogy sikeresebben küzdjenek meg a körülményekkel. | Our review paper focuses on the psychological problems of relatives of people suffering from alcohol use disorder. Early theories investigating the psychological experiences of alcoholics’ put emphasis on the personality pathology among the close relatives and partners of the persons with substance use disorders. As opposed to this, by stress–strain– coping–support model emphasized that those parents and partners who live together with an abusive drinker, actually the victims of the stress existing in the family life. The experienced stress is usually related to the family member’s drinking or drug-taking behavior, which can lead to the dysfunctional functioning of the family, and to the presence of psychological symptoms among relatives. According to previous research, the affected individuals may judge the living together as unpleasant, and they need to face with stressful events in many area of their life. In this paper we review (1) the different theoretical approaches to the problems of living with alcoholic partners, (2) the coping behaviours in relation with the well-being of relatives, (3) the evidence-based psychotherapeutic approaches that are applicable to support the family to cope more successfully in this context

Body-related shame or guilt? Dominant factors in maladaptive eating behaviors among Hungarian and Norwegian university students

The main purpose of our study was to examine the psychometric properties of Conradts' Weight- and Body-Related Shame and Guilt Scale (WEB-SG) and associations of body shame and guilt with maladaptive eating behaviors and general chronic shame among Hungarian and Norwegian university students. Therefore, we collected data from 561 university students from both nations in a cross-sectional questionnaire study. Participants completed the following standardized self-report questionnaires in this online survey: WEB-SG, Eating Attitude Test-26 (EAT-26) and Experience of Shame Scale (ESS). We tested the measurement model of the WEB-SG with confirmatory factor analysis (CFA), and we performed CFA with covariates analysis to examine the association between WEB-guilt (WEB-G) and WEB-shame (WEB-S) and predictors. Our empirical model of WEB-SGhas adequate fit with Conradts' theoretical model among both samples. The body-related guilt positively associated with dieting and negatively related to oral control in both groups. We found a significant positive relationship between WEB-S and BMI in Hungarian sample. According to our results, WEB-SG is an adequate questionnaire for assessing weight and body-related shame and guilt in Hungarian and Norwegian non-clinical samples. Maladaptive weight and body-related guilt could be a relevant factor in proneness to anorexia. Our results highlight WEB-G and WEB-S as two critical factors in the assessment and treatment of eating difficulties

A Szülői Konfliktusok Észlelését Mérő Skála hazai alkalmazásával szerzett tapasztalatok = Psychometric evaluation of the Hungarian version of the Children’s Perception of Interparental Conflict Scale

Elméleti háttér: A Szülői Konfliktusok Észlelését Mérő Skála (Children’s Perception of Interparental Conflict Scale; CPIC) egy széles körben használt kérdőív, amely a szülői konfliktusok gyermekek által észlelt természetét és a gyermekeknek e konfliktusokra adott reakcióit vizsgálja. Cél: A kutatás célja a CPIC magyar nyelvre adaptálása és pszichometriai elemzése volt. Módszer: Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatunkban 127 szülő-gyermek pár vett részt. A gyermekek (átlagéletkor = 10,8 év; szórás = 1,05 év; terjedelem: 9—12 év) az alábbi kérdőíveket töltötték ki: CPIC, Vonásszorongás Skála, Gyermek Depresszió Kérdőív. A szülőkkel a Rövidített Házastársi Stressz Skálát vettük fel. Eredmények: A konfirmatív faktoranalízis nem támasztotta alá a CPIC elméleti, nyolcfaktoros faktorstruktúráját (χ2(1052) = 1355,0, p90: 0,040—0,055, p = 0,698). A Trianguláció alskála három tételének törlésével az illeszkedés elfogadhatóvá vált (χ2(917) = 1113,4, p90: 0,032—0,049, p = 0,960). A négyfaktoros alternatív elméleti modell szignifikánsan rosszabbul illeszkedett az adatokra, mint a nyolcfaktoros modell (Δχ2 = 66,5, Δdf = 22, p<0,001). A kérdőív alskáláinak belső megbízhatósága a Trianguláció alskála (Cronbach-alfa: 0,40) kivételével elfogadható (Cronbach-alfa: 0,63—0,81). A mérőeszköz konstruktumvaliditását támogatja, hogy az alskálák zöme a várakozásnak megfelelő irányú és erősségű lineáris kapcsolatot mutat a depresszióval, a vonásszorongással, valamint a szülő által észlelt házastársi stresszel. Következtetések: Az alacsony mintaelemszám ellenére összességében elmondhatjuk, hogy a CPIC magyar változatának pszichometriai mutatói megfelelőek. Javasoljuk a mérőeszköz hazai kutatásba történő bevezetését és további vizsgálatát. | Background: The Children’s Perception of Interparental Conflict Scale is a widely used measure for assessing perceived interparental conflicts and children’s subsequent adjustment. Aim: The aims of this study were to prepare the Hungarian adaptation and evaluate the psychometric properties of the Hungarian version of Children’s Perception of Interparental Conflict Scale. Method: 143 child-parent pairs participated in this cross-sectional questionnaire study. Children between the ages of 9—12 years (mean of age 10.8 years, SD = 1.05 years, range: 9—12 years) completed the CPIC, anxiety (STAI-C) and depression (CDI) scales, whereas the parent’s battery of tests contained the short version of the Marital Stress Scale (MSS). Results: The results of the confirmatory factor analysis did not support the theoretical eight-factor structure of the CPIC (χ2 = 1355.0, DF = 1052, p90: .040—.055, p = .698). The model fit indices became acceptable after the deletion of three items of the Triangulation subscale: (χ2(917) = 1113.4, p90: .032—.049, p = .960). The four-factor alternative theoretical model showed significantly worse fit than the eight-factor model (Δχ2 = 66.5, Δdf = 22, p<.001). The internal consistency of the CPIC was acceptable (Cronbach-alpha: .63—.81) except the Triangulation subscale (Cronbach-alpha: .40). Construct validity was supported by the expected association in the case of six subscales with depression, anxiety and the self-reported marital stress. Conclusions: Although the number of participants in the present study was suboptimal, the Hungarian version of the Children’s Perception of Interparental Conflict Scale seemed to have adequate psychometric properties. We recommend the introduction of this scale to the Hungarian research and its further investigation

A rövidbél-szindróma korszerű sebészi kezelése: autológ rekonstrukció és intestinalis rehabilitáció = Autologous reconstructive surgery and intestinal rehabilitation in the management of short bowel syndrome

Absztrakt: A legújabb definíció szerint rövidbél-szindrómának nevezzük a bél jelentős hosszának elvesztése után kialakuló elégtelen bélműködés tünetegyüttesét, melyben a homeostasis és fejlődés-növekedés csak a hiányzó víz és elektrolit, illetve makrotápanyagok parenteralis pótlásával tartható fenn. A rövid bélben lezajló lassú természetes adaptációs folyamat a veszteséget csak bizonyos mértékben képes kompenzálni. Ennek megfelelően megkülönböztetünk (1) akut, (2) elhúzódó és (3) krónikus típust. A kórkép a leggyakrabban gyermekkorban jelentkezik nekrotizáló enterocolitis, malrotatio, volvulus, hasfalzáródási rendellenesség és ilealis atresia következményeként. A legnagyobb kihívást a krónikus típus ellátása okozza, bár a multidiszciplináris szemléletnek köszönhetően folyamatosan javul a betegek hosszú távú túlélése és életminősége, béltranszplantációra egyre ritkábban van szükség. A szerzők célja az intestinalis rehabilitáció legfontosabb szempontjainak – fokozott gasztrinszekréció, „high-output” stoma, csökkent tranzitidő, a centrális vénás kanülök ápolása, az enteralis, illetve parenteralis táplálás és az adaptáció serkentése – összegzése mellett a legújabb sebészi kezelési lehetőségek, köztük az autológ intestinalis rekonstrukció (AIRS) módszereinek, a passzázslassításnak (az ileocoecalis billentyű pótlása), a „bélhosszabbítás”-nak (LILT, STEP, SILT) és a felszívófelszínt növelő eljárásoknak (kontrollált bélexpanzió) az áttekintése volt. Ezeken túl a szerzők érintik a jelenlegi kutatások (disztrakciós enterogenezis, ’tissue engineering’) legújabb eredményeit. Orv Hetil. 2020; 161(7): 243–251. | Abstract: Based on the latest definition, short bowel syndrome is defined as intestinal failure due to the loss of significant small bowel length or function, when the homeostasis and growth can only be maintained with intravenous supplementation of fluid, electrolytes and macronutrients. The natural adaptation of the short bowel can only compensate for the loss up to a certain level. According to this, we differentiate (1) acute, (2) prolonged and (3) chronic types of intestinal failure/short bowel syndrome. The most common causes are necrotising enterocolits, intestinal malrotation and volvulus, gastroschisis and ileal atresia. The management of type 3 short bowel syndrome has evolved significantly during the last decades, due to the multidisciplinary approach, hence the survival and quality of life of the patients have improved and transplantation is rarely necessary. Our aim was to review the most important considerations of intestinal rehabilitation, like management of increased gastrin secretion, high output stoma, decreased transit time, central venous lines, enteral and parenteral nutrition and the enhancement of the natural adaptation. We reviewed the former and the latest options of the autologous intestinal reconstructive surgery (AIRS) like the reversed segment, small bowel interposition, ileocaecal valve replacement, bowel lengthening and tailoring (LILT, STEP and SILT), controlled bowel expansion and the latest results with distraction enterogenesis and tissue engineering. Orv Hetil. 2020; 161(7): 243–251

Egészségpszichológiai kutatások és az alkalmazott egészségpszichológiai ellátás fejlődése az elmúlt 30 évben Magyarországon

A tanulmány az egészségpszichológia elmúlt évtizedekben Magyarországon lezajlott szakmai fejlődését tekinti át. A programadó személyek felsorolása mellett részletesen tárgyalja a kutatási irányokat és az ellátási gyakorlat meghatározó eredményeit. Kiemelt figyelmet fordít a szakma specifikus fogalmainak bemutatására, a beavatkozások kompetenciaterületeire, valamint az egészségpszichológiai, a magatartás-orvoslás, a pszichoszomatika, a klinikai pszichológia területekkel való kapcsolatának értelmezésére. Bemutatja az új szakmai mentalitás és ellátási lehetőségek kialakulását, és ráirányítja a figyelmet az alkalmazott egészségpszichológiai ellátás és az egészségfejlesztés kiemelt fontosságú területeire, a társadalmi és mentális fejlődésben betöltött szerepükre. Továbbá szemelvényeket sorol fel a nemzetközi trendekhez való kapcsolódás kiemelkedő hazai eredményeiről. Az egészségügyi finanszírozást és ellátást tervező országos döntéshozók számára a testi, lelki és szociális egészség növelése érdekében javaslatokat fogalmaz meg az egészségpszichológiai ellátás fejlesztéséhez