Hernádbűd-Várdomb bronzkori telep állatcsontleletei

Hernádbűd-Várdomb lelőhelyen 2007-ben végeztek terepbejárást, melynek során közepes mennyiségű, összesen 658 állatcsontot gyűjtöttek össze egy 730 méter hosszúságú, 230-280 méter szélességű területről. A lelőhely a hatvani kultúra korai szakaszába tartozik, a terület jelenleg szántóföld

Eggshell remains in the Bronze Age and Early Iron Age assemblage at Ménfőcsanak–Széles-Földek = Tojáshéj maradványok Ménfőcsanak-Széles-Földek bronzkori és kora vaskori anyagában

An exciting collection of archaeozoological finds have been found in the Bronze and Early Iron Age material of Ménfőcsanak–Széles-földek site: among the animal bones, a larger amount of bird bones and even eggshell fragments were identified. In addition, there were chicken bones in the objects of the Tumulus culture which are considered to be the earliest findings in the Carpathian Basin so far. The significance of this new finding is enhanced by the fact that the remains of hatched eggs have been found, that proves not only hen raising but also the breeding of species. The present study has a dual role, as it analyses bird bones and eggs, and enriches Hungarian archaeological literature with a number of new results. = Egy izgalmas archeozoológiai leletegyüttes került elő Ménfőcsanak–Széles-földek lelőhely bronzkori és kora vaskori anyagából: az állatcsontok között nagyobb mennyiségben madárcsontok, sőt tojáshéj töredékek is megtalálhatók. A Halomsíros kultúra objektumainak anyagában tyúkcsontok is előfordultak, amelyek a Kárpátmedencében eddig a legkorábbiaknak számítanak. Ennek az új eredménynek a jelentőségét tovább növeli, hogy kiköltött tyúktojás maradványai is előkerültek, bizonyítva ezáltal nemcsak a tyúktartást, hanem a faj szaporítását is. A tanulmány hiánypótló szerepet kíván betölteni, hiszen egyszerre elemzi a madárcsontokat és a tojásokat is, számos új eredménnyel gazdagítja a hazai régészeti szakirodalmat

Scythian Age settlement near Nagytarcsa

This paper deals with the archaeological material of a Scythian Age settlement excavated near Nagytarcsa in 2007. Located on the higher terrace of a stream, the site represents a characteristic lowland, hamlet-like settlement of the Vekerzug culture, where animal husbandry played an important role in subsistence. Based on diagnostic ceramic finds and radiocarbon dating the settlement can be assigned to the Ha D2 period. The archaeological description, as well as the evaluation of settlement features and finds, is supplemented with a detailed petrographic analysis with an emphasis on wheel-thrown and Hallstatt type ceramics. The petrographic and geochemical analysis of the sherds and sediments collected on the site aim to confirm archaeological interpretations in order to determine the provenance of the ceramics and to assess whether their technological characteristics suggest specialization in production

Árpád-Kori Állatcsontok Székkutas, Sós-Halmi Dűlő Lelőhelyről

A lelőhelyen a Tornyai János Múzeum munkatársai Csányi Viktor vezetésével végeztek először próba-, majd megelőző feltárást, amelyek során csak kisebb mennyiségű, mindössze 581 db állatcsont került elő. A legtöbb állatcsont (456 db) az Árpád-kori objektumokból származik, a többi szarmata és újkori, illetve kevert betöltésű objektumokból (szarmata/avar; késő avar/Árpád-kor) jött elő. A határozásnál és életkorok megadásánál E. Schmid 1972-es, a csontok méreteinél A. von den Driesch 1976-os munkáját vettem alapul

Archeozoological data of the moat system of Sultan Suleiman's türbe / Archeozoológiai adatok I. Szulejmán szultán szigetvári türbéjének árkából

At the end of the 16th century, a tomb (türbe) and a small Ottoman town were built at the site of the death of the Ottoman ruler, Sultan Suleiman I in Szigetvár – Turbék vineyard hill. A moat system bordered the memorial place from the northern direction. This moat was eventually filled in and disappeared by the end of the 17th century when land-use management changed, and the site was turned into an agricultural zone. The memorial place was found in 2014, while the moat surrounding the türbe next year in 2015, when archaeological excavations and geoarchaeological investigations started. Among others, animal remains turned up from the moat filling around the türbe. These archaeozoological finds derive from both hand-picking and wet sieving of samples collected during the excavation of the moat system. Due to this latter not only animal bones but also eggshell fragments were available for research. Bone material of a typical Turkish period site could have come from the Christian population of Hungary or non-Muslim Balkan elements. The particularity of the archaeozoological assemblage analysed in this study is that it can be considered kitchen waste left behind by the Halvetic dervishes living in the pilgrim town and the soldiers guarding the memorial place. These people must have been devout Muslims and abstained from eating pork. The study aims to investigate whether or not the animal bone remains support this hypothesis. In addition, it was important to reveal if our archaeozoological data differ from the bone material of other Ottoman period sites studied so far. Research and analysis of eggshells are not yet widespread in Hungary. Most of our knowledge is based on the analysis of eggshells from the Avar period, so it is important to study eggs from another period, too. Our research indicates that eggs were not only consumed but also used for breeding hens and hatching chicks in Szigetvár – Turbék vineyard hill

Les découvertes récentes de chameaux en Hongrie

Ce papier est une brève revue des os de chameaux récemment découverts dans les territoires actuels de la Hongrie. L’objectif de cette étude est de faire un inventaire de toutes les découvertes de chameaux qui se rattaches à la province de Pannonie à la période romaine (1e-4e s.) ainsi que les confins les plus septentrionaux des avant-postes de l’Empire ottoman en Europe (16e-17e s.), des périodes historiques où cet animal étaient présents en Hongrie. En dépit du fait que ces deux forces d’occupation utilisaient le chameau, ces derniers ne peuvent être reliés exclusivement à la fonction militaire. L’information morphologique et métrique sur ces os permet de rapporter la majorité de ces restes au dromadaire. Cependant un corpus de 18 sites apporte la preuve putative que les chameaux de Bactriane et les dromadaires étaient utilisés dans le centre du basin des Carpates.This paper is a brief review of camel bones recently discovered in the territory of modern-day Hungary. The goal of this paper is to provide an inventory of all known camel finds representing both the Roman Period province of Pannonia (1st-4th c.) and the northernmost outpost of the Ottoman Empire in Europe (16th-17th c.), historical periods when this exotic animal was present in Hungary. In spite of the fact that both occupying forces used camels, the camel discoveries cannot be linked exclusively to military functions. Morphological and metric information identifies the majority of these bones as originating from dromedaries. However, the list of 18 sites offers putative evidence that both dromedary and Bactrian camel were used in the central part of the Carpathian Basin.</p