A pneumococcusvakcináció gyakorlata a családorvosi praxisokban

INTRODUCTION: The prevalence of invasive pneumococcal disease, which is depending on risk factors and comorbidities, is increasing over the age of 50 years. Most developed countries have recommendations but vaccination rates remain low. AIM: To assess the general practitioners' daily practice in relation to pneumococcal vaccination and analyse the effect of informing the subjects about the importance of pneumococcal vaccination on vaccination routine. METHOD: Subjects over 50 years of age vaccinated against influenza during the 2012/2013 campaign were informed about the importance of pneumococcal vaccination and asked to fill in a questionnaire. RESULTS: Of the 4000 subjects, 576 asked for a prescription of pneumococcal vaccine (16.5% of females and 11.6% of males, OR 1.67 CI 95% 1.37-2.04, p<0.001) and 310 were vaccinated. The mean age of females and males was 70.95 and 69.8 years, respectively (OR 1.01; CI 95% 1.00-1.02; p<0.05). Information given by physicians resulted in 33,6% prescription rate, while in case it was 8% when nurses provided information (OR 6.33; CI 95% 5.23-7.67; p<0.001). As an effect of this study the vaccination rate was 6.3 times higher than in the previous year campaign (p<0.001). CONCLUSIONS: General practitioners are more effective in informing subjects about the importance of vaccination than nurses. Campaign can raise the vaccination rate significantly

A depresszió diagnosztikája és kezelése a családorvosi gyakorlatban

A depresszió a külföldi és hazai felmérések szerint is a leggyakoribb pszichiátriai tünetegyüttes. Nyugat-Európában a major depresszió élettartam-prevalenciája 13%, egyéves prevalenciája 4% körül alakul. Magyarországon is hasonló a súlyos depresszió előfordulási aránya; a családorvosnál megjelenő betegek mintegy 5–8%-ánál diagnosztizálható valamilyen depresszív zavar. A megbetegedés nők körében és az életkor előrehaladtával gyakrabban fordul elő. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a depresszió jelenleg a harmadik leggyakoribb munkaképesség-csökkenésért felelős betegség. A kórkép jelentőségét növeli, hogy nagymértékben rontja az életminőséget, gyakran társul szorongással, alvászavarokkal, alkohol- és drogfüggőséggel, valamint egyes szomatikus kórképekkel. A depresszió az öngyilkosság legfőbb rizikófaktora. A depresszió szűrésében, diagnosztizálásában nagy szerep jut a családorvosnak. Nemcsak a levert hangulatról, szomorúságról, öngyilkossági gondolatokról panaszkodó beteg esetén kell depresszióra gondolni, hanem szervi betegséggel nem magyarázható egyéb tünetek, fejfájás, fáradékonyság, hasi fájdalom, gastrointestinalis panaszok, testsúlyváltozás esetén is. A családorvosnak megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a különböző terápiás lehetőségekről – pszichoterápiás módszerekről, antidepresszív gyógyszerekről, egyéb terápiás lehetőségekről –, hogy betegét hatékonyan tudja kezelni, szükség esetén a pszichológussal, pszichiáter szakorvossal együttműködve. Jelen közleményünkben bemutatjuk a depresszió jelentőségét és előfordulási gyakoriságát vizsgáló irodalmi adatokat, valamint összefoglaljuk a depresszió diagnosztikus és terápiás lehetőségeit a családorvosi gyakorlatban. | Depression is one of the most prevalent mental disorders, according to Hungarian and international data. In Western- Europe, lifetime prevalence of major depression is 13%, while one-year prevalence is 4%. The prevalence of severe depressive symptoms is similar in Hungary: approximately 5 to 8% of all patients seen by primary care physicians suffer from some kind of depressive disorders. Depression is more prevalent in women and in the elderly. According to the World Health Organization, depression is the third most common disabilitating disorder. Patients with depression experience impaired quality of life, anxiety, sleep disturbances, alcohol and drug abuse, and different somatic disorders. Furthermore, depression is the most important risk factor for suicide. Primary care physicians have a crucial role in the screening and diagnosing of depressive disorders. Depressive disorders can exist not only in patients complaining about depressed mood, but also in patients with „medically unexplained symptoms” (headache, fatigue, abdominal pain, gastrointestinal symptoms, weight change). Primary care physicians should have appropriate knowledge about the different therapeutic options (including various psychotherapies, antidepressant medications and other treatment options) to be able to treat their patients properly. We review the literature about the significance and epidemiology of depression and summarize the diagnostic and therapeutic options of depressive disorders in primary care practice

Bexsero, egy új, meningococcus elleni vakcina

Absztrakt A meningococcusok közül Magyarországon többnyire a B szerocsoportú okozza a legtöbb megbetegedést. Az ellene kifejlesztett egyik oltás (Bexsero) 2014 nyarától Magyarországon is kapható. A szerzők összefoglalják a betegséggel és az oltással kapcsolatos legfontosabb ismereteket, illetve tárgyalják a vakcinával kapcsolatos jelenleg még nyitott kérdéseket irodalmi áttekintés alapján. Az immunológiai adatokon alapuló előzetes várakozások alapján a Bexsero védelmet adhat e ritka, de igen súlyos megbetegedés ellen. Az oltás azonban rendkívül költséges, klinikai hatékonysága még tisztázatlan, és szokatlanul gyakran okoz lázreakciót, főleg csecsemőkorban, amikor a legnagyobb szükség lenne rá. A szerzők véleménye szerint a hazai ajánlás megfogalmazásával célszerű lenne megvárni, amíg a másutt szerzett tapasztalatok alapján jobban meg lehet ítélni az oltás hasznát, kockázatait, költséghatékonyságát. Lép- vagy komplementhiányos és egyéb immunszupprimált betegeknél, valamint kiemelkedően magas egyéni kockázat esetén a Bexsero alkalmazása már most is indokolt. Orv. Hetil., 2016, 157(7), 242–246

A Bordetella pertussis-antitestek szeroprevalenciája magyarországi felnőttekben

Absztrakt: Bevezetés: A pertussis (szamárköhögés) akut légúti fertőző betegség, amelyet a Bordetella pertussis okoz, és krónikus, súlyos köhögés jellemez. A pertussis védőoltás beadásának optimális rendje nem tisztázott, így országonként eltér. Célkitűzés: A pertussis szeroprevalenciájának becslése magyarországi felnőttek körében. Módszer: Szérum-antipertussistoxin-immunglobulin-G (anti-PT-IgG)-antitest-szintek elemzése enzimhez kötött immunoszorbens vizsgálattal felnőttekben, háziorvosi praxisokban, egy éven át. A szérumminták a gyártó utasításainak megfelelően kerültek osztályozásra, úgymint: erősen valószínűsíthető a fennálló/közelmúltban lezajlott fertőzés (≥1,5 optikaisűrűség [OS]-egység); valószínű a fennálló/közelmúltban lezajlott fertőzés (≥1,0 OS-egység); szeropozitivitás (>0,3 OS-egység); illetve szeronegativitás (≤0,3 OS-egység). Eredmények: A vizsgálatban 1999 felnőtt (60,6% nő; átlagos életkor 47,4 ± 17,7 év) vett részt. Közülük 14,8% volt szeropozitív, 1,1% esetében valószínűsíthető, míg 0,1% esetében erősen valószínűsíthető volt a fennálló/közelmúltban lezajlott fertőzés. Következtetések: A résztvevők 85,2%-a szeronegatív volt, és ily módon fogékony a pertussisfertőzésre. Körülbelül 1% esetében volt valószínűsíthető a fennálló/közelmúltban lezajlott fertőzés, amely potenciálisan átterjedhet fiatal csecsemőkre. A felnőttek immunizálása kulcsjelentőségű a csecsemők közvetett védelme szempontjából. Orv Hetil. 2018; 159(13): 503–510. | Abstract: Introduction: Pertussis (whooping cough) is an acute respiratory tract infection caused by Bordetella pertussis that is characterized by a chronic, severe cough. The optimum immunization schedule for pertussis is unclear, so these vary by countries. Aim: To estimate the seroprevalence of pertussis in adults in Hungary. Method: Serum anti-pertussis toxin immunoglobulin G (anti-PT IgG) antibody levels were analyzed using enzyme-linked immunosorbent assay in adults in general practitioners’ practices during one year. Sera were classified following manufacturer’s instructions as: strongly indicative of current/recent infection (≥1.5 optical density [OD] units); indicative of current/recent infection (≥1.0 OD units); seropositive (>0.3 OD units); or seronegative (≤0.3 OD units). Results: 1999 adults (60.6% female; mean age 47.4 ± 17.7 years) were included. 14.8% were seropositive, 1.1% were indicative of current/recent infection, and 0.1% were strongly indicative of current/recent infection. Conclusions: 85.2% of the subjects were seronegative and therefore susceptible to pertussis infection. Approximately 1% was suspicious of current/recent pertussis infection, potentially transmissible to susceptible young infants. Vaccination of adults is a key way to indirectly protect infants. Orv Hetil. 2018; 159(13): 503–510

Potential correlates of burnout among general practitioners and residents in Hungary: the significant role of gender, age, dependant care and experience

Burnout is increasingly prevalent among general practitioners (GPs) in Hungary, which may lead to functional impairment and, subsequently, to poor quality of patient care. However, little is known about potential predictors of burnout among GPs. The aim of this study was to explore psychosocial correlates of burnout among GPs and residents in Hungary.We collected socio-demographic and work-related data with self-administered questionnaires in a cross-sectional study among GPs (N = 196) and residents (N = 154). We assessed burnout with the Maslach Burnout Inventory Human Services Survey (MBI-HSS) and calculated the mean level of burnout and the proportion of physicians suffering from low, intermediate and high degree of burnout. To identify potential socio-demographic and work-related correlates of burnout among physicians, we determined Spearman's and Mann-Whitney U correlation coefficients and conducted stepwise linear regression analyses. We deployed Mann-Whitney U test to explore gender disparity in the level of burnout between female and male physicians and between general practitioners and residents.The prevalence of moderate to high level emotional exhaustion, depersonalisation, and impaired personal accomplishment was 34.7, 33.5 and 67.8% as well as 41.0, 43.1, and 71.1% among GPs and residents, respectively. Residents reported significantly lower level of personal accomplishment vs GPs. We identified a significantly higher level of depersonalization among male physicians compared to female physicians. Age correlated negatively with emotional exhaustion and depersonalization and positively with personal accomplishment among GPs. Dependant care was positively associated with burnout among female GPs. Female residents were more likely to report depersonalization. High workload was positively correlated with depersonalization among female GPs. Younger age emerged as the strongest predictor of emotional exhaustion. Male gender and fewer years of experience predicted depersonalization best, and male gender showed a significant predictive relationship with low personal accomplishment.We identified specific socio-demographic and work-related correlates of burnout, which may guide the development of specific and effective organizational decisions to attenuate occupational stress and subsequent burnout as well as functional impairment among GPs, and thus, may improve the quality of patient care

A metilglioxál metabolizmus szerepe 2-es típusú cukorbetegségben és szövődményeiben = The Role of Methylglyoxal Metabolism in Type-2 Diabetes and Its Complications

Az átmeneti, illetve a tartós hyperglykaemia következménye a sejten belüli reaktív oxigéngyökök mellett a reaktív aldehidek felszaporodása. A reaktív aldehidek kóroki tényezőként szerepelhetnek a cukorbetegség késői szövődményeinek kialakulásában. Ezen csoportból kiemelkedő jelentőséggel bír a glükózfüggő α-dikarbonil, a metilglioxál. Elsőként cukorbetegségben igazolták a metilglioxál sejten belüli felhalmozódását és a szérumszint emelkedését. A felhalmozódó metilglioxál káros hatással bír a hasnyálmirigy β-sejtjeinek inzulintermelésére, a fehérjék és nukleinsavak működésére, valamint az egyik legfontosabb prekurzora a késői glikációs végtermékeknek (advanced glycation end-products). A metilglioxál-akkumuláció elleni védelmet jelentő katabolikus rendszer, a glioxaláz enzimrendszer minden emlőssejtben megtalálható. Jelen közlemény áttekintést ad a metilglioxál anyagcseréjéről normális, valamint hyperglykaemiás körülmények között, és tárgyalja a metilglioxál szerepét a diabeteses késői, microvascularis szövődmények kórélettanában. Transient or chronic hyperglycaemia increases the formation of intracellular reactive oxygen species and aldehydes. The accumulation of reactive aldehydes is implicated in the development of diabetic complications. Methylglyoxal, a glucose dependent α-dicarbonyl might be the most important reactive aldehyde in diabetes and its complications. Diabetes was the first disease in which evidence emerged for the increased formation of methylglyoxal in the cells and in the serum. Methylglyoxal has a toxic effect on insulin secretion from pancreatic beta-cells, and on modifications of proteins and nucleic acids. Moreover, methylglyoxal is one of the major precursors of advanced glycation end-products. The glyoxalase enzyme system that exists in all mammalian cells is catalyzing the detoxification of methylglyoxal. This review summarizes the methylglyoxal metabolism in normoglycaemic and hyperglycamic conditions and the role of methylglyoxal in the development of late diabetic microvascular complications

Elhízó Magyarország. A túlsúly és az elhízás trendje és prevalenciája Magyarországon, 2015.

Bevezetés: A világszerte növekvő arányú elhízás Magyarországon is észlelhető, populációs előfordulásáról az első nagyszabású felmérés 1988-ban történt. Célkitűzés: A szerzők az eddigi legnagyobb esetszámú hazai elhízásprevalenciavizsgálataik eredményeit mutatják be, amelyet háziorvosok és foglalkozás-egészségügyi orvosok részvételével bonyolítottak le. Módszer: A 18 év fölötti magyar lakosság 0,55%-ának, 43 287 fő (17 901 férfi és 25 386 nő) regisztrált adatait elemezték, országosan reprezentatív megoszlásban. Összehasonlították a korábbi hazai vizsgálatokkal, elemezték a testtömegindex, haskörfogat, iskolázottság, hypertonia és/vagy diabetes jelenléte és az életkor közötti kapcsolatot. Eredmények: Összességében férfiaknál a túlsúly 40%, az elhízás 32%-ban van jelen, míg nőknél mindkét kategória közel 32%-ban. A 18–34 év közötti életkori csoportban a férfiak 32,7%-a túlsúlyos, míg 18,2%-uk elhízott, 35–59 év között 40,1% és 34,4%, 60 év fölött 43,5%, illetve 38,8%. Ugyanezen korosztályi adatok nőknél: 19,6 és 15,7%, 36,8 és 38,7%, 36,5 és 39,7%. A testtömegindex-eloszlásokat és a hasi elhízás (férfiaknál >102 cm, nőknél >88 cm) adatait évtizedes életkori csoportokban és településtípusok szerint is bemutatják. A legnagyobb arányú túlsúly a felsőfokú végzettségű férfiaknál, a legtöbb elhízott a legalacsonyabb végzettségű nőknél volt. A testtömegindex szerinti és hasi elhízás a falvakban volt a legnagyobb arányú, különösen nőknél. A metabolikus betegségek jelenléte erősen korrelált a testtömegindexszel, és inverz módon az urbanizáció mértékével. Következtetések: Az elmúlt évtizedekben a túlsúly és főleg az elhízás aránya jelentősen megnőtt, különösen látványosan férfiaknál, szembetűnően a fiatalabbaknál. Ez nemcsak orvosi, de komoly népegészségügyi és gazdasági problémát is jelent, kezelése össztársadalmi figyelmet, a jelenleginél nagyobb szakmapolitikai támogatást igényel. Orv. Hetil., 2016, 157(31), 1248–1255

Hivatással és hálapénzzel kapcsolatos vélekedések a magyarországi családorvosok és családorvos rezidensek körében | Opinions of Hungarian family physicians and residents on vocation and informal payment

Absztrakt Bevezetés: A XXI. században a családorvosi hivatás változása figyelhető meg. Az elvándorlás, a gyógyítók elöregedése és a hálapénz kérdése meghatározóak az egészségügyi szektor humánerőforrás-krízise szempontjából. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki a hazai családorvosok és családorvos rezidensek hivatásról és a hálapénzről való vélekedéseinek feltárását. Módszer: Feltáró jellegű kvantitatív vizsgálat családorvosok (n = 363) és családorvos rezidensek (n = 180) körében. Jelen elemzés középpontjában a jövedelemre vonatkozó kérdések, a hálapénzzel és hivatással kapcsolatos vélemények álltak. Eredmények: A válaszadók hivatásválasztásában és hivatástudatában az altruizmus, a szolgálat és a felelősségvállalás a legmeghatározóbb tényezők. A paraszolvencia tekintetében a rezidensminta szignifikánsan elutasítóbb (19,7% vs. 38,3%; p<0,001). A rezidensek kisebb összeget tartanak elfogadhatónak (14,3% vs. 8,9%; p<0,034), valamint nagyobb arányban mondják azt, hogy a befolyt jövedelmet praxisfejlesztésre fordítanák (1,4% vs. 9,4%; p<0,023). Következtetések: A családorvosok és a családorvos rezidensek hivatással kapcsolatos legfontosabb attitűdjei közel azonosak, de a hálapénz kérdéséről a két generáció másként vélekedik. Orv. Hetil., 2016, 157(36), 1438–1444. | Abstract Introduction: The changing of the family medicine can be observed in the New Millennium. Migration, the aging of the healers and informal payment are crucial to the human resource crisis of the health sector. Aim: The aim of this study was to investigate the family physicians’ and residents’ opinions about the vocation and informal payment. Method: Exploratory, quantitative study was carried out among family physicians (n = 363) and family physician residents (n = 180). The central questions of the study were the vocation, the income and the informal payment. Results: The most decisive factors of the carrier choice were altruism, service and responsibility. Residents were significantly rejective (19.7% vs. 38.3%, p<0.001) about informal payment. They would accept smaller amounts of informal payment (14.3% vs. 8.9%, p<0.034), and would spend it on praxis development (1.4% vs.9.4% p<0.023). Conclusions: The attitudes of family physicians and residents are the same in case of the vocation, but on the issue of informal payment, the two generations have different opinions. Orv. Hetil., 2016, 157(36), 1438–1444