Contribution of nature conservation related citizen science projects to learning, attitude and behavioral change of participants

Nature Conservation related Citizen Science (NCCS) is an emerging area of research and practice where volunteers take part in a scientific process, usually focusing on data gathering or monitoring for conservation purposes. We present a review of studies where questionnaire surveys were used to measure the impacts of NCCS projects on the learning, attitude and behavioral change of volunteers before or after their participation in the projects. Our results show that many NCCS projects have enhanced the learning of participants in different areas (e.g. increasing knowledge about species and recognition of species skills). Participation also affected the attitude of participants toward nature conservation, while attitude toward science was less often reported. When participants showed sympathy and appreciation for nature or species, in some cases it led to conservation action. Common characteristics of the NCCS projects that resulted inhigher impacts on learning/knowledge, attitude and behavior, included the development of well-designed learning plans, interactions during and after participation, building trust and establishing partnerships and collaboration. These can be used as recommendations for further development of NCCS project

A Peszéri-erdő egyes ökológiai állapotjellemzőinek és ökoszisztéma-szolgáltatásainak megítélése a főbb érintett csoportok körében

Kutatásunkban a Peszéri-erdő egyes kompozicionális, strukturális és funkcionális ökológiai állapotjellemzőinek és ökoszisztéma-szolgáltatásainak megítélését vizsgáltuk a vizsgálati területtel közvetlen kapcsolatban álló érintett csoportok körében. A felméréshez interjúzást és kétkö- rös kérdőívezést alkalmaztunk. Kutatásunk eredményeképpen összeállt a Peszéri-erdő 220 elemből álló értékleltára (180 ökológiai állapotjellemző, valamint 40 ökoszisztéma-szolgáltatás). Emellett feltártuk az ismerethiányos, a minden érintett csoport számára fontosnak tartott, valamint az eltérően értékelt elemeket, amelyekből példákat hozunk. Az ismerethiányos elemek tekintetében a tudását- adás és képzés lehet célravezető, a minden csoport által fontosnak tartott elemekre együttműködés építhető, az eltérően értékelt elemeknél pedig a mögöttük meghúzódó okok felderítése és további diskurzus segítheti leginkább a megőrzést. Az érintett csoportok preferenciáinak feltárása a természetvédelmi projektek előkészítéséhez is hasznos információkkal szolgálhat, s növelheti a tervezett beavatkozások eredményességét

A kirándulás mint kulturális ökoszisztéma-szolgáltatás a Börzsönybe látogatók körében végzett kérdőíves felmérés alapján

Cikkünk fő célja, hogy a Börzsönybe látogató turisták megkérdezésével feltárja a túrázást mint kulturális ökoszisztéma-szolgáltatást befolyásoló tényezőket, illetve rámutasson a kulturális ökoszisztéma-szolgáltatások összetettségére. Kutatásunkhoz az online kérdőívezés módszertanát választottuk, és a tisztított, kódolt válaszokat egyszerű statisztikai vizsgálatokkal elemeztük. Eredményeink azt mutatják, hogy kérdőívünkkel a Börzsönybe látogatók közül a magasabb iskolai végzettségű és jövedelmű, középkorú látogatókat sikerült elérnünk. A kitöltők többsége a térségből és a budapesti agglomerációból keresi fel a területet, fő célja a kirándulás, túrázás. Az ökoszisztéma állapotát és a terület megközelíthetőségét alapvetően jónak tartják. A túraútvonalakat használják, és a kilátók is nagy népszerűségnek örvendenek, de a programok és egyéb vonzerők kevésbé befolyásolják a területválasztásukat. A túrázás komplex élményt nyújt számukra, amely erősen összekapcsolódik a hegyekkel, az erdőkkel, a szép tájképpel mint kulturális ökoszisztéma-szolgáltatással, a jó levegővel mint szabályozó ökoszisztéma-szolgáltatással és számos jólléti aspektussal, mint a feltöltődés, csend és nyugalom

Ökoturisztikai fejlesztést megalapozó kérdőíves felmérés a Felső-kiskunsági szikes tavakat látogatók körében

A Felső-kiskunsági szikes tavakat látogatók körében 2015–2016-ban végeztünk kérdőíves felmérést a területen zajló LIFE Nature projekt szocio-ökonómiai vizsgálatának keretében. Célunk a felméréssel az volt, hogy feltárjuk a területre érkezők látogatási szokásait és ismereteit a szikes tavakról és azok élővilágáról, felmérjük hozzáállásukat a lehetséges korlátozásokhoz, és megismerjük ökoturisztikai fejlesztési igényeiket is. Vizsgálataink azt mutatták, hogy a látogatók a környező településekről kirándulás és kikapcsolódás céljából érkeztek, kevesebb mint egynapos időtartamra, és évente többször látogatták a területet. A szikes tavak értékeinek ismerete változó volt. A nem túl erős korlátozásokat a kitöltők nagy százaléka el tudta fogadni kellő irányított alternatíva esetén, de a fotózás térbeli korlátozásával kapcsolatban hezitálást mutattak a válaszok. A turisztikai programokban a természetvédelmi irányultságú programlehetőségeket támogatták, a fejlesztésekben a tanösvény és a madármegfigyelő torony volt a legnépszerűbb, de a komfortérzetet növelő alap- infrastruktúra kiépítését is preferálták. A projektben megvalósult és tervezett fejlesztések a válaszokban megfogalmazott igényekkel összhangban vannak, s megvalósításuk során a természetvédelmi és ökoturisztikai célok harmonizálása is biztosított. A program- és az infrastruktúra-fejlesztés öszszeköthető a környezeti neveléssel, hogy e szép és különleges természeti értékeinkkel kapcsolatos ismeretek is bővüljenek, segítve ezzel a tavak megőrzését is. A kérdőívezés hasznos eszköznek bizonyult az ökoturisztikai fejlesztések tervezéséhez. A vizsgálatot érdemes megismételni a fejlesztések megvalósulása után is

National Ecosystem Services Assessment in Hungary

Mapping and assessing ecosystem services (ES) projects at the national level have been implemented recently in the European Union in order to comply with the targets set out in the EU’s Biodiversity Strategy for 2020 and later in the Strategy for 2030. In Hungary this work has just been accomplished in a large-scale six-year project. The Hungarian assessment was structured along the ES cascade with each level described by a set of indicators. We present the selected and quantified indicators for 12 ES. For the assessment of cascade level 4, human well-being, a set of relevant well-being dimensions were selected. The whole process was supported by several forms of involvement, interviews, consultations and workshops and in thematic working groups performing the ES quantifications, followed by building scenarios and synthesizing maps and results. Here we give an overview of the main steps and results of the assessment, discuss related conceptual issues and recommend solutions that may be of international relevance. We refine some definitions of the cascade levels and suggest theoretical extensions to the cascade model. By finding a common basis for ES assessments and especially for national ones, we can ensure better comparability of results and better adoption in decision making

Which Factors Determine the Distribution of Low-Impact Horse Logging in the Hungarian State-Owned Forests?

Nowadays, forest management focuses on nature- and environmentally-friendly methods in Europe with less fossil fuel use; however, animal-powered logging is rarely covered by scientific papers despite the fact that it is considered to be less harmful to topsoil, wood stands, saplings, and natural values than heavy machines. The main goal of this study is to determine its characteristics, advantages, and disadvantages based on structured and semi-structured interviews with loggers and foresters in every Hungarian state-owned forest area. Our results show that while 39 out of the total 116 Hungarian forest districts hired teams that applied horses for logging in 2013, their number fell to 24 in 2021. Despite this negative tendency, 34 out of the 44 forest districts that operate in hilly and mountainous areas still find horses to be useful for timber extraction. Five forest districts own horses, but none of them use animal power for logging (only for touristic and hunting activities). The productivity of a logging team depends on the timber extraction distance, terrain slope, number of workers, and cut timber volume per turn. The average logging capacity of a brigade with horses is 0.78 m3 per load, 15 m3 per day, and 2413 m3 per year. The average terrain slope angle is 15°, situated 350–450 m above sea level. The average timber extraction distance is 185 m, and the width of a track made by a horse is 96 cm. The average distance from the barn to the cut-block area is 11 km. Lower impact of horse logging on the affected area is more important than the amount of the harvested wood. Therefore, from a nature conservation aspect, it is essential to maintain animal logging and promote it with training and financial incentives