A tectum opticum peptiderg és GABAerg idegsejtjeinek kapcsolatai = Connections of the peptidergic and GABAerg neurons of the optic tectum

1. NOS immunreaktiv (ir) neuronok, nem küldenek axont a thalamusba és a nucl. isthmibe. 2. A lazac és patkány MCH- és glutamat-izoleucin-szerű immunreakció a béka előagyában (bulbus olfact., pallium lat., septum, amygdala), a közép- és utóagyban, gerincvelőben idegrostokban található. A köztiagyban a látóköypontok és a habenula kivételével mindenhol volt ir rost. Sejtek: nucl. centralis thalami, nucl. suprachiasmat., hypothalamus. 3. Urocortin-ir rostok: septum, thalamus, hypothalamus, tectum, tegm. mesencephali, torus semicirc., a gerincvelő hátsó szarva, intermedier zónája, a kisagy szemcsés rétege, hallómag. Ir neuronok: preoptikus area, nucl. ventromed. thalami, tuberc. post., Edinger-Westfal mag. 4. A CART peptid idegrendszeri lokalizációja kecskebékában és afrikai karmos békában hasonló. CARTp-ir sejtek és rostok: bulbus olfact., nucl. accumbens, pallium med., striatum, septum, amygdala, preoptikus terület, nucl. centralis és ventromed. thalami, hypothalamus, tectum, Edinger-Westhphal mag, agytörzs, gerincvelő nucl. intermediolat. A motoneuronok körüli fonatok egy felszálló pálya végződései. Kecskebékában a bulbus olfactoriusban volt a legerősebb festődés, Xenopusban a tectumban. 5. A CARTp ir boutonok szorosan hozzáfekszenek a neuron sejtmembránjához. Szinaptikus kapcsolatok ritkák, kicsik, szimmetrikusak. Az axon végződéssel szemben a felszín alatti lapos ciszternák elektrondenz membránjai láthatók. | 1. Nitric oxide synthase immunoreactive (ir) neurons do not project to the thalamus and the isthmic nucleus. 2. Salmon and rat MCH-like, and glutamate-isoleucine-like immunoreactivity occur in nerve fibres in the frog telencephalon (olfactory bulb, lat. pallium, diagonal band, septum, amygdala), mes- and rhombencephalon, spinal cord. In the diencephalon, ir fibres were also found with the exception of retinal projection areas and the habenula. Ir cells: central- and ventromed. thalamic and suprachias. nuclei, hypothalamus. 3. Urocortine-ir fibres: septum, thalamus, hypothal., tectum, tegm. mesencephali, torus semicirc., dorsal horn and intermediet zone of the spinal cord, granular layer of the cerebellum, cochlear nucl. Ir neurons: preoptic area, ventromed. thalamic nucl., post. tubercle, Edinger-Westfal nucl. 4. Location of CART-peptide in the CNS of Rana and Xenopus is similar. CARTp-ir cells and nerve fibres: olf. bulb, accumbens nucl., med. pallium, striatum, septum, amygdala, preoptic area, central and ventromed. thalamic nucl., hypothal., tectum, Edinger-Westfal nucl., brain stem, intermediate zone of spinal cord. Terminals of ascending fibres form plexuses around motoneurons. The strongest immunoreactivity in Rana occurred in the olf. bulb, and in the tectum of Xenopus. 5. CARTp-ir boutons form close appositions on motoneurons. Synapses are rare, small and symmetric. Opposite to the axon terminal, electrondense membranes of subsurface cysterns occur

Az óragének és a környezeti fényviszonyok szerepe az N-acetiltranszferáz génexpressziójának szabályozásában csirke retinában = The role of clock-genes and environmental lighting conditions in the regulation of N-acetyltransferase gene expression in the chicken retina

Csirke retina és tobozmirigy sejtekben a melatonin (MT) szintézis kulcsenzimének, az arilalkilamin N-acetiltranszferáznak génje (cAanat) co-expresszálódik az óragénekkel. Emellett a dopamin (DA) a fő katekolamin a retinában, mely neuroregulatorként hat. Tanulmányoztuk: 1. a cBmal1 és cAanat mRNS expressziók dinamikáját retinális/pineális sejtekben in vivo és in vitro RT-PCR-ral. A cBmal1 mRNS csúcsa a fényes fázisban volt Zeitgeber idő (ZT) 8 és 10 között, megelőzve az a cAanat expresszió éjszakai emelkedését ZT 16-17-nál. A retinális/pineális cBmal1 és cAanat mRNS ritmusainak fázisai arra utalnak, hogy kapcsolat van az expressziók között; 2. locked nucleinsav tartalmú cBmal1 antisense oligonukleotidok (AON) hatását a cAanat transzkriptumokra és az MT termelésre pinealocita kultúrában, melyet szuperfúziós rendszerben transzfektáltunk. Az AON, mely vagy az RNáz H-t aktiválta, vagy a transzlációs masinériához való kötődést blokkolta szignifikánsan csökkentette a cAanat transzkripcióját és az MT szekrécióját jelezvén a cBmal1 kulcsszerepét az indol metabolizmus szabályozásában; 3. két fő DA-receptor család (D1 és D2) szerepét a circadián retinális MT ritmus szabályozásában eye-cup modellen. A D2 agonista Quinpirol szignifikánsan csökkentette az MT szekrécióját sötét fázisban, míg a D1 agonista SKF hatástalan volt, amely arra utal, hogy a DA gátló hatást fejt ki a retinális MT szekrécióra (reciprok negativ feed-back), melyet elsősorban a D2 receptorok mediálnak. | In chicken retinal and pineal cells gene of arylalkylamine N-acetyltransferase (cAanat), the key enzyme of melatonin (MT) synthesis is co-expressed with clock genes. In addition, dopamine (DA) is the major catecholamine in the retina serving as a neuroregulator. We studied: 1. the temporal profile of cBmal1 and cAanat mRNA expressions in retinal/pineal cells in vivo and in vitro using RT-PCR. cBmal1 mRNA had a peak in the light phase between Zeitgeber time (ZT) 8 and 10, preceding the nocturnal increase in cAanat expression at ZT 16 to 17. The phase of the rhythms of retinal/pineal cBmal1 and cAanat mRNAs suggests a link between their expressions; 2. the effect of cBmal1 antisense oligonucleotides (AONs) containing locked nucleic acid on cAanat transcripts and MT production in cultured pinealocytes transfected in superfusion system. These AONs synthesized for activating RNase H or blocking the binding of the translation machinery were able to reduce significantly cAanat transcription and MT secretion indicating the key role of cBmal1 in the regulation of indole metabolism; 3. the role of the two major DA-receptor families (D1 and D2) in the regulation of circadian retinal MT rhythm on an eye-cup model. Quinpirole (D2 agonist) reduced significantly MT secretion in dark phase, whereas SKF (D1 agonist) was ineffective suggesting that DA exerts an inhibitory effect on retinal MT secretion (reciprocal negative feed-back), which is mediated primarily via D2 receptors

3-D Conformal Photon Boost in the Treatment of Early Stage Breast Cancer: Four Year Follow Up Results

L

Lokálisan és lokoregionálisan előrehaladott, magas kockázatú endometriumtumorok műtét előtti szisztémás előkezelése = Preoperative systemic treatment of locally and locoregionally advanced high-risk endometrial cancer

Absztrakt: Bevezetés: A méhtestrák a fejlett országokban a leggyakoribb invazív nőgyógyászati daganat. A legjobb túlélési eredmények a tumor műtéti eltávolítása után várhatók, ezért a komplex ellátás célja a lokálisan és lokoregionálisan előrehaladott betegség reszekábilissé tétele. Célkitűzés: A jelen közleményben azt vizsgáljuk, hogy a neoadjuváns kemoterápiával kezelt és műtéten átesett betegek teljes túlélése jobb-e a csak sugárkezelést kapott páciensekéhez képest. Módszer: 2015. január és 2018. december között 28, lokálisan, illetve lokoregionálisan előrehaladott, primeren irreszekábilis, magas kockázatú méhtesttumoros betegnél végeztünk neoadjuváns szisztémás kezelést paklitaxel-karboplatin alkalmazásával. Ezt követően radikális hysterectomia, kétoldali petefészek-eltávolítás történt lymphadenectomiával. Eredmények: A 6 ciklus kemoterápia után készült kontroll-MR-vizsgálat minden esetben méretbeli csökkenést igazolt. Minden betegnél véghez vihető volt a teljes tumoreltávolítás. A szövettani leletek alapján 4 páciens esetében igazolódott maradék tumor az eltávolított nyirokcsomókban. A 2 éves túlélési arány 65,5%, a 2 éves progressziómentesség 66,1% volt. A medián teljes túlélés 16,5 hónap volt. Mindegyik érték jobbnak bizonyult a csak sugárkezelést kapó csoportnál. Következtetés: A neoadjuváns kezelés hatékony módja lehet a reszekabilitás feltételeinek megteremtésében, ami túlélésbeli előnnyel járhat. A komplex ellátás ellenére a betegek túlélése továbbra is szerény. Orv Hetil. 2020; 161(11): 425–433. | Abstract: Introduction: Endometrial cancer is the most common invasive gynecologic malignancy in developed countries. The best survival rates are expected after surgical removal, thus the aim of a complex treatment is to achieve resecability in locally and locoregionally advanced disease. Aim: The primary purpose of this study was to evaluate if the neoadjuvant systemic treatment leads to better overall survival compared to irradiation solely. Method: From January 2015 to December 2018, we enrolled 28 patients diagnosed with irresecable, locally and locoregionally advanced high-risk endometrial carcinoma. Patients were treated by neoadjuvant paclitaxel–carboplatin, then radical hysterectomy, bilateral oophorectomy and lymphadenectomy were performed. Results: After administration of 6 cycles of carboplatin–paclitaxel, the control MR test showed tumor shrinkage in all patients. Complete resection was achieved in the case of every patient. Tumor residuum in lymph nodes was verified in 4 cases by pathological evaluation. The 2-year survival and the 2-year progression-free survival rates were 65,1% and 66,1%, respectively. The median overall survival was 16,5 months. Conclusion: Neoadjuvant treatment can be an effective approach in providing the conditions for complete tumor resection, which may result in survival advantage. Despite multimodal treatment, prognosis is poor. Orv Hetil. 2020; 161(11): 425–433