6 research outputs found

    SMART Rail technológiák lehetőségei, az intelligens vasúti hálózatok kialakításának kérdései

    Get PDF
    Hazánkban az épületautomatizálásban, az energetikában, a telekommunikációban – és más területeken is – már régóta megjelentek a SMART technológiák. Ez a tendencia igen markánsan fejlődik az egyes diszciplínákat tekintve, így a vasúti alkalmazásokban is. Számos párhuzam vonható a felsorolt területeken alkalmazott megoldások és a vasút tekintetében. A SMART elemekből álló modern megoldások segítségével létrehozott hálózat fejlesztése és üzemeltetése költséghatékony és hozzájárul az utasok magasabb szintű kiszolgálásához, a szolgáltatás minőség növeléséhez, továbbá biztosítja a kritikus infrastruktúra (továbbiakban: KI) védelem érdekében kialakított stratégiát a vasúti hálózatokban. Az egyik fontos eleme lehet egy ilyen kialakítandó intelligens struktúrának az az elektronikus biztosítóberendezés, mely integrálásáról cikksorozatunk első részében olvashatnak

    A GSM-R rendszer jelene és jövője

    Get PDF
    Nem kétséges, hogy a jelenleg Magyar- országon még kiépülőben lévő GSM-R rendszer jelentős változást hoz majd a magyar vasút életében, és még a szakemberek számára is sok nyitott kérdés maradt a rendszer jövőbeli üzemeltetésével kapcsolatban. Cikkünket azzal a szándékkal írtuk, hogy bemutassuk a rendszer kiépítésének aktuális helyzetét, kitekintést adjunk az Európában már jelenleg működő és tervezett GSM-R hálózatokról, valamint áttekintsük azokat a nemzetközi előírásokat és követelményeket, amelyek a rendszer megbízható működését és országok közötti átjárhatóságát biztosítják

    Díjnyertes intelligens vasútirányítási rendszer

    Get PDF
    Az Óbudai Egyetem csapata olyan intelligens vasútirányítási rendszeren dolgozik, mellyel megelőzhetők a vasúti tömegbalesetek. A csapat több száz indulót előzött meg a IV. számítógép által támogatott találmányok világkupáján („IFIA best computer implemented invention 2014”), és az első helyezést jelentő „Oscardíjat” nyerte. A fejlesztés iránt a MÁV is érdeklődik. Cikksorozatunk első részében a tervezett rendszer koncepcióját mutatjuk be

    Daganatellenes kezelesben reszesult gyermekek kesoi pulmonalis toxicitasanak vizsgalata.

    No full text
    Introduction: The present investigation was based on a survey in 2005, in which the authors found pulmonary function abnormalities in survivors of childhood cancer, who were treated with anticancer therapy. Aim: The purpose of the present study was to follow-up childhood cancer survivors and detect late pulmonary toxicity. Patients and methods: Lung function test was performed with spirometry in 26 survivors participated in this study (10 females and 16 males; mean age, 19.4 years at the time of the second follow-up evaluation). The average time periods from treatment until the first and second follow-up evaluation were 4.5 and 10 years, respectively. Results: The authors found 14 patients with pathological pulmonary function tests results at the time of the first follow-up evaluation, from which 7 patients had obstructive, 5 patients had mixed and 2 patients had restrictive abnormalities. However, there were only 6 patients who had abnormal pulmonary function at the time of the second follow-up evaluation (2 patients with obstructive and 4 patients with restrictive pulmonary function tests (p<0.05). Conclusion: Restrictive pulmonary disorder was detected in only small part of the treated patients. The obsructive pulmonary abnormalities caused by the treatment showed an improving tendency over time. Orv. Hetil., 2013, 154, 345-350

    Daganatellenes kezelésben részesült gyermekek késői pulmonalis toxicitásának vizsgálata | Examination of late pulmonary toxicity in children treated for malignancies

    No full text
    Bevezetés: A terápiás besugárzás és a különböző kemoterápiás szerek károsíthatják a tüdőt. Célkitűzés: Jelen tanulmány célja a gyermekkori daganatellenes kezelésben részesültek utánkövetése, a pulmonalis toxicitás lefolyásának monitorozása volt. Betegek és módszerek: A vizsgálatban 26 személy (10 leány és 16 fiú) vett részt, átlagéletkoruk 19,4 év volt, a kezeléstől az első felmérésig eltelt átlagos idő 4,5 év, a második felmérésig eltelt átlagos idő 10 év volt. Eredmények: 14 esetben észleltek kóros légzésfunkciós eredményt az első felmérés alkalmával, ebből hét obstruktív, öt kevert, kettő pedig restriktív jellegű zavar volt. A második felmérés során a kóros esetek száma hatra csökkent, akik közül két esetben obstruktív és négy esetben restriktív jellegű eltérést tapasztaltak. A dinamikus paraméterek pozitív irányú változása minden kóros értékben nyomon követhető volt (p<0,05). A statikus paraméterek értékelése során szintén javulási tendenciát figyeltek meg, azonban ez nem mutatott szignifikáns mértéket. Következtetés: Restriktív jellegű légzészavar a kezeltek kis részében mutatható ki. A kezelés következtében fellépő pulmonalis obstruktív elváltozások az idő előrehaladtával javuló tendenciát mutatnak. Orv. Hetil., 2013, 154, 345–350. | Introduction: The present investigation was based on a survey in 2005, in which the authors found pulmonary function abnormalities in survivors of childhood cancer, who were treated with anticancer therapy. Aim: The purpose of the present study was to follow-up childhood cancer survivors and detect late pulmonary toxicity. Patients and methods: Lung function test was performed with spirometry in 26 survivors participated in this study (10 females and 16 males; mean age, 19.4 years at the time of the second follow-up evaluation). The average time periods from treatment until the first and second follow-up evaluation were 4.5 and 10 years, respectively. Results: The authors found 14 patients with pathological pulmonary function tests results at the time of the first follow-up evaluation, from which 7 patients had obstructive, 5 patients had mixed and 2 patients had restrictive abnormalities. However, there were only 6 patients who had abnormal pulmonary function at the time of the second follow-up evaluation (2 patients with obstructive and 4 patients with restrictive pulmonary function tests (p<0.05). Conclusion: Restrictive pulmonary disorder was detected in only small part of the treated patients. The obsructive pulmonary abnormalities caused by the treatment showed an improving tendency over time. Orv. Hetil., 2013, 154, 345–350
    corecore