The genetic legacy of the Hunyadi descendants

The Hunyadi family is one of the most influential families in the history of Central Europe in the 14th–16th centuries. The family’s prestige was established by Johannes Hunyadi, a Turk-beater who rose to the position of governor of the Kingdom of Hungary. His second son, Matthias Hunyadi, became the elected ruler of the Kingdom of Hungary in 1458. The Hunyadi family had unknown origin. Moreover, Matthias failed to found a dynasty because of lacking a legitimate heir and his illegitimate son Johannes Corvinus was unable to obtain the crown. His grandson, Christophorus Corvinus, died in childhood, thus the direct male line of the family ended. In the framework of on interdisciplinary research, we have determined the whole genome sequences of Johannes Corvinus and Christophorus Corvinus by next-generation sequencing technology. Both of them carried the Y-chromosome haplogroup is E1b1b1a1b1a6a1c ~, which is widespread in Eurasia. The father-son relationship was verified using the classical STR method and whole genome data. Christophorus Corvinus belongs to the rare, sporadically occurring T2c1þ146 mitochondrial haplogroup, most frequent around the Mediterranean, while his father belongs to the T2b mitochondrial haplogroup, widespread in Eurasia, both are consistent with the known origin of the mothers. Archaeogenomic analysis indicated that the Corvinus had an ancient European genome composition. Based on the reported genetic data, it will be possible to identify all the other Hunyadi family member, whose only known grave site is known, but who are resting assorted with several other skeletons

Középkori magyar uralkodók archeogenetikai vizsgálata

Középkori uralkodóink sírjai a történelem viharaiban elvesztek, maradványaik ismeretlen helyen, azonosítatlanul nyugszanak. Máig egyedül III. Béla maradványai kerültek elő, valamint szent királyaink ereklyéi maradtak meg az utókornak, melyek eredetiségét azonban sokan kétségbe vonják. Munkánk során a legtöbb királyunk temetkezési helyéül szolgált székesfehérvári királyi bazilika területén feltárt maradványok archeogenetikai vizsgálatát végezzük el, és azonosítjuk uralkodóink csontvázait. Emellett a Szent László-herma koponyaereklyéjét is megvizsgáltuk, hogy valódiságát igazoljuk. Míg a székesfehérvári vizsgálatokból csak részeredményeket közlünk, lévén a munka még nem fejeződött be, addig a Herma vizsgálata lezajlott, bemutatjuk, hogy eredetisége igazolást nyert, valóban Szent László koponyáját rejti. Mi több, azt is ismertetjük, hogyan járult hozzá Szent László genomvizsgálata az Árpád-házi maradványok személyazonosításához, és kimutatjuk a honfoglalók genetikai örökségét a Szent Király örökítőanyagában

Maternal Lineages from 10-11th Century Commoner Cemeteries of Carpathian Basin

Nomadic groups of conquering Hungarians played a predominant role in Hungarian prehistory, but genetic data are available only from the immigrant elite strata. Most of the 10–11th century remains in the Carpathian Basin belong to common people, whose origin and relation to the immigrant elite have been widely debated. Mitogenome sequences were obtained from 202 individuals with next generation sequencing combined with hybridization capture. Median joining networks were used for phylogenetic analysis. The commoner population was compared to 87 ancient Eurasian populations with sequence-based (Fst) and haplogroup-based population genetic methods. The haplogroup composition of the commoner population markedly differs from that of the elite, and, in contrast to the elite, commoners cluster with European populations. Alongside this, detectable sub-haplogroup sharing indicates admixture between the elite and the commoners. The majority of the 10–11th century commoners most likely represent local populations of the Carpathian Basin, which admixed with the eastern immigrant groups (which included conquering Hungarians)

A 10–11. századi Kárpát-medencei köznép anyai vonalainak jellemzése archeogenetikai módszerekkel

A 9. században nomád magyar törzsek csoportjai érkeztek a Kárpát-medencébe. Ez az esemény alapvető fontosságú Magyarország történelmében, azonban a 10-11. századi magyarság etnikai eredete máig tisztázatlan. A temetkezési jellemzők és régészeti mellékletek alapján egy elit társadalmi réteg megkülönböztethető a honfoglalás kori nagyobb, köznépi rétegtől, de e két csoport genetikai rokonságáról keveset tudunk. Az eddigi genetikai vizsgálatok leginkább az elit réteg vizsgálatára koncentráltak, ezért tanulmányunkban a köznépi réteg filogeográfiai eredetének vizsgálatát, valamint e két csoport genetikai összetételének összehasonlítását tűztük ki célul. 202 maradvány teljes mitokondriális genomszekvenciáját határoztuk meg, amelyek többsége a 10-11. századi Kárpát-medence köznépi rétegéhez tartozott. A populációgenetikai vizsgálataink jelentős különbségeket tártak fel a két magyar csoport között, és a köznépi populációt archaikus európai populációkkal csoportosították, ez pedig arra utal, hogy a köznépi réteg helyben élő populációk leszármazottja lehet. Az elit és a köznépi rétegek megosztott alhaplocsoportjai azonban a két csoport közötti keveredésre utalnak