8 research outputs found
Komplex geokémiai és geofizikai mágneses kutatási módszerek együttes fejlesztése talajok toxikus és bioesszenciális nyomelemei mobilitásának jellemzésére = Integrated improvement of complex geochemical and geophysical research methods for characterisation of mobilisations grade of toxic and bioessential elements in soil
Magyarországon elĹ‘ször vĂ©geztĂĽnk talajokon mágneses szuszceptibilitás mĂ©rĂ©st komplex ásványtani-geokĂ©miai vizsgálatokkal kiegĂ©szĂtve. CĂ©lunk a nemzetközi környezetkutatásban alkalmazott, a nehĂ©zfĂ©m szennyezĹ‘dĂ©sek detektálását szolgálĂł mĂłdszerek adaptálása ill. a hazai körĂĽlmĂ©nyekre törtĂ©nĹ‘ alkalmazása volt. A hazánkban legelterjedtebb talajtĂpusokon (barna erdĹ‘talajok, homoktalajok, rĂ©ti talajok, csernozjomok, ártĂ©ri talajok, szolonyec talajok) mĂ©rt mágneses szuszceptibilitás Ă©s talajgeokĂ©miai alapadatok alapján mind a mĂłdszer, mind annak elmĂ©leti alapjai vonatkozásában Ăşj elvi Ă©s gyakorlati következtetĂ©sekre jutottunk. MegállapĂtottuk, hogy egyes talajtulajdonságok (ásványos alkat, struktĂşra) hasonlĂł nehĂ©zfĂ©m koncentráciĂłk esetĂ©ben is jelentĹ‘sen befolyásolják a mágneses szuszceptibilitás Ă©rtĂ©keket. A szennyezĹ‘dĂ©sek detektálásánál - az eddigi nemzetközi gyakorlattal szemben - nem elegendĹ‘ csak a felszĂnen mĂ©rni, hanem kontrollkĂ©nt teljes talajszelvĂ©ny mĂ©rĂ©seket is be kell iktatni. Az eredmĂ©nyek rĂ©szletes Ă©rtĂ©kelĂ©sĂ©vel megállapĂtottuk, hogy a talajok nehĂ©zfĂ©mtartalma Ă©s mágneses szuszceptibilitása közti összefĂĽggĂ©s a bolygatatlan talajok esetĂ©ben a legszembetűnĹ‘bb (esetĂĽnkben a csernozjomok, a barna erdei talajok, rĂ©ti talajok). Az állandĂł Ă©s jelenlegi agrárművelĂ©s jelentĹ‘sen befolyásolhatja ezt az összefĂĽggĂ©st. A projekt eredmĂ©nyekĂ©ppen a mĂłdszer elmĂ©leti Ă©s műszeres háttere a hazai felhasználásra rendelkezĂ©sre áll | Magnetic susceptibility measurements completed with complex mineralogical and geochemical examinations on soils was carried out in Hungary for the first time. The purpose of the research was to adapt the methods used in the international environmental research for detection of heavy metal contamination, and to develop them to a method appropriate to the Hungarian conditions. We were led to new theoretical and practical conclusions concerning both the method and its theoretical background on the grounds of the magnetic susceptibility and soil geochemical basic data measured in the field and in the laboratory on the most common soil types of Hungary. We stated that certain properties of soils (such as mineralogy, structure, land use etc.) significantly influence their magnetic susceptibility even if they are characterized by similar heavy metal concentrations. When detecting the contaminations, it is not sufficient to measure only on the soil surface, but occasionally, as a control, the whole soil profile must be measured by applying the method. By detailed evaluation of the results we concluded, that the relation between the magnetic susceptibility and heavy metal content of a soil is the most conspicuous in the case of undisturbed soils (e.g. in our case chernozems, the B horizon of brown forest soils and meadow soils). This relation is strongly influenced even by the permanent or present agricultural activity with no heavy metal pollution
A vastartalom vizsgálata szekvenciális kioldással nĂ©hány hazai talajtĂpusban
A vas és fázisai a talajban egyrészt a redoxi-folyamatok érzékeny jelzői, másrészt
jelentős szerepet játszanak a kémiai elemek geokémiai körforgalmában. Így
nemcsak talajtani, de környezetvédelmi szempontból is fontos kérdés, hogy adott
kémiai elem milyen mértékben képes mobilizálódni a környezeti hatások változására.
Jelen dolgozat célja a vastartalom vizsgálata szekvenciális kioldással, továbbá a
kioldott frakciók és a főbb talajtulajdonságok (kémhatás, szervesszén-tartalom,
karbonáttartalom, szemcseösszetétel, agyagásványos jelleg) és a talajképző kőzet
jellege közötti összefĂĽggĂ©s vizsgálata 12, a leggyakoribb hazai talajtĂpusokat kĂ©pviselĹ‘
talajszelvényben.
Az átlagos vastartalmĂş (1–4% teljes vastartalom) minták között jĂłl elkĂĽlönĂthetĹ‘k
a nagyobb vastartalmú, gyengén savanyú kémhatású erdőtalaj- és a kisebb vastartalmú,
semleges–gyengén lúgos kémhatású nem erdőtalajminták. Az előbbi mintacsoportban
a vastartalom az agyagtartalommal, az utĂłbbiban az iszaptartalommal
nő, utalva a helyben keletkezett és az átöröklött vasfázisok eltérő szerepére a két
csoport között. Az agyagtartalommal tapasztalt összefüggésnél szerepe lehet a duzzadó
agyagásványok dominanciájának is a vizsgált erdőtalajmintákban.
A vas megoszlása hasonló jelleget mutat a két mintacsoportban. A vas túlnyomó
rĂ©sze (>80%) minden talajtĂpusban a reziduális, zömmel átöröklött frakciĂłhoz köthetĹ‘.
A második legjelentősebb frakciót adó redukálható vastartalom aránya az
erdőtalajokban némileg nagyobb, ami a vas-oxidok, hidroxidok formájában történő
felhalmozódásához kedvezőbb feltételekre utal ezekben a mintákban. Ezzel szemben
a szerves anyaghoz köthető, oxidálható frakció a jelentősebb humuszfelhalmozódást
mutató nem erdőtalajokra jellemző nagyobb arányban. A növények
számára potenciálisan legkönnyebben felvehetĹ‘ vashányadok minden talajtĂpusban
alacsonyak, a teljes vastartalomnak csak néhány tized százalékát adják.
A vasmegoszlás szelvénybeli eloszlásában is megjelenik az erdőtalajok felhalmozódási
szintjére jellemző vasdúsulás szinte minden frakcióban, valamint a nem
erdőtalajokra jellemző nagyobb humuszfelhalmozódáshoz kapcsolódó vasdúsulás.
Hasonlóság is tapasztalható a két csoport között ebben a tekintetben, miszerint a
szerves anyaghoz köthető és a könnyen mobilizálható vas aránya a mélységgel
csökken, utalva a szerves anyag és vas kapcsolatára. A talaj vaskészletét nagyrészt
szolgáltató talajképző kőzet hatása azonban nem volt kimutatható a vas megoszlására
az alkalmazott mĂłdszerrel.
A talajok teljes vastartalma és megoszlásának változása a szelvényen belül jól
mutatja az egyes talajkĂ©pzĹ‘ folyamatok tĂpusát, helyĂ©t Ă©s utal a mĂ©rtĂ©kĂ©re is. EredmĂ©nyeink
szerint a talaj vastartalmának szekvenciális kioldása fontos információt
nyĂşjthat ezen folyamatokrĂłl.
A publikáciĂł a Bolyai János Kutatási Ă–sztöndĂj támogatásával kĂ©szĂĽlt. A kutatást
az OTKA támogatta (K 100181, K 100180)
Relationship between iron and trace metal fractionation in soils
Iron compounds significantly affect the behaviour of trace elements in soils. Sequential chemical extractions are widely
used to estimate not only the solid phase speciation of chemical elements but to study their mobilisation conditions. In
this paper, we present results about the effect of iron fractionation on that of trace metals (Co, Cr, Cu, Ni, Pb and Zn) in
representative soils for Hungary. Our aim was to study the effect of pedogenic processes and soil parent material on trace
metal association with soil iron phases. Two major soil groups, such as Luvisols and non-Luvisols could be established
based on trace metal content, distribution and fractionation in the studied soils. Such differences were found to be primarily
due to the differences in the pedogenic processes in the studied soils, whereas soil parent material has not affected these
characteristics significantly. We found that Fe phases affect trace metal fractionation and mobilisation as their host in form
of both inherited and pedogenic phases. However, pedogenic processes, primarily iron and organic matter accumulation in
our case, generally overwrite the effect of inherited iron phases on trace metal accumulation, distribution and fractionation.
Among the studied metals, fractionation of Co and Cr were found to be much more affected by that of Fe, followed by Cu,
Zn and Ni, whereas Pb could be associated with iron phases only subordinately
A vastartalom vizsgálata szekvenciális kioldással nĂ©hány hazai talajtĂpusban
A vas Ă©s fázisai a talajban egyrĂ©szt a redoxi-folyamatok Ă©rzĂ©keny jelzĹ‘i, másrĂ©szt jelentĹ‘s szerepet játszanak a kĂ©miai elemek geokĂ©miai körforgalmában. ĂŤgy nemcsak talajtani, de környezetvĂ©delmi szempontbĂłl is fontos kĂ©rdĂ©s, hogy adott kĂ©miai elem milyen mĂ©rtĂ©kben kĂ©pes mobilizálĂłdni a környezeti hatások változására. Jelen dolgozat cĂ©lja a vastartalom vizsgálata szekvenciális kioldással, továbbá a kioldott frakciĂłk Ă©s a fĹ‘bb talajtulajdonságok (kĂ©mhatás, szervesszĂ©n-tartalom, karbonáttartalom, szemcseösszetĂ©tel, agyagásványos jelleg) Ă©s a talajkĂ©pzĹ‘ kĹ‘zet jellege közötti összefĂĽggĂ©s vizsgálata 12, a leggyakoribb hazai talajtĂpusokat kĂ©pviselĹ‘ talajszelvĂ©nyben.
Az átlagos vastartalmĂş (1–4% teljes vastartalom) minták között jĂłl elkĂĽlönĂthetĹ‘k a nagyobb vastartalmĂş, gyengĂ©n savanyĂş kĂ©mhatásĂş erdĹ‘talaj- Ă©s a kisebb vastartalmĂş, semleges–gyengĂ©n lĂşgos kĂ©mhatásĂş nem erdĹ‘talajminták. Az elĹ‘bbi mintacsoportban a vastartalom az agyagtartalommal, az utĂłbbiban az iszaptartalommal nĹ‘, utalva a helyben keletkezett Ă©s az átöröklött vasfázisok eltĂ©rĹ‘ szerepĂ©re a kĂ©t csoport között. Az agyagtartalommal tapasztalt összefĂĽggĂ©snĂ©l szerepe lehet a duzzadĂł agyagásványok dominanciájának is a vizsgált erdĹ‘talajmintákban.
A vas megoszlása hasonlĂł jelleget mutat a kĂ©t mintacsoportban. A vas tĂşlnyomĂł rĂ©sze (>80%) minden talajtĂpusban a reziduális, zömmel átöröklött frakciĂłhoz köthetĹ‘. A második legjelentĹ‘sebb frakciĂłt adĂł redukálhatĂł vastartalom aránya az erdĹ‘talajokban nĂ©mileg nagyobb, ami a vas-oxidok, hidroxidok formájában törtĂ©nĹ‘ felhalmozĂłdásához kedvezĹ‘bb feltĂ©telekre utal ezekben a mintákban. Ezzel szemben a szerves anyaghoz köthetĹ‘, oxidálhatĂł frakciĂł a jelentĹ‘sebb humuszfelhalmozĂłdást mutatĂł nem erdĹ‘talajokra jellemzĹ‘ nagyobb arányban. A növĂ©nyek számára potenciálisan legkönnyebben felvehetĹ‘ vashányadok minden talajtĂpusban alacsonyak, a teljes vastartalomnak csak nĂ©hány tized százalĂ©kát adják.
A vasmegoszlás szelvénybeli eloszlásában is megjelenik az erdőtalajok felhal-mozódási szintjére jellemző vasdúsulás szinte minden frakcióban, valamint a nem erdőtalajokra jellemző nagyobb humuszfelhalmozódáshoz kapcsolódó vasdúsulás. Hasonlóság is tapasztalható a két csoport között ebben a tekintetben, miszerint a szerves anyaghoz köthető és a könnyen mobilizálható vas aránya a mélységgel csökken, utalva a szerves anyag és vas kapcsolatára. A talaj vaskészletét nagyrészt szolgáltató talajképző kőzet hatása azonban nem volt kimutatható a vas megoszlására az alkalmazott módszerrel.
A talajok teljes vastartalma Ă©s megoszlásának változása a szelvĂ©nyen belĂĽl jĂłl mutatja az egyes talajkĂ©pzĹ‘ folyamatok tĂpusát, helyĂ©t Ă©s utal a mĂ©rtĂ©kĂ©re is. EredmĂ©nyeink szerint a talaj vastartalmának szekvenciális kioldása fontos informáciĂłt nyĂşjthat ezen folyamatokrĂłl.
|
Iron and its phases are not only sensitive indicators of soil redox processes, but also play an important role in the geochemical cycle of chemical elements. Studies on the mobility of this element in different soil environments are thus of utmost importance from both the pedological and environmental point of view.
The aim of present paper was to study the fractionation of iron by means of sequential extraction, and the relationship between the extracted iron fractions and both major soil properties (pH, TOC, carbonate content, particle size distribution, clay mineralogy) and the nature of the soil parent material in 12 profiles characteristic of the soil types found most frequently in Hungary (humous alluvial soil, leached chernozem, humous sandy soil, typical meadow soil, pseudomyceliar (calcareous) chernozem, meadow solonetz, brown forest soil with clay illuviations, brown forest soil with carbonate residues).
Sequential extraction was performed on 33 samples from the 12 profiles, each involving three parallel measurements. The samples were ground to a particle size of <10 µm in an agate mortar and extraction was carried out using the Tessier technique modified by Li et al. (1995), which consists of the following five steps: 1. ion exchange with magnesium chloride (pH=7), 2. extraction with weak acidic acid (pH=5), 3. reductive extraction with hydroxylamine hydrochloride (pH=2), 4. oxidative extraction with hydrogen peroxide (pH=2), 5. complete dissolution with a mixture of nitric acid, hydrofluoric acid and perchloric acid. The relative error arising from the parallel measurements was 33%, 21%, 1%, 17% and 3% in the five steps.
The studied samples were characterized by average iron content (1–4% total iron). Forest soils with slightly acidic pH and higher iron content could be clearly distinguished from non-forest soil samples with neutral or slightly alkaline pH and lower iron content. The amount of iron increased with the clay content in the former group and with the silt content in the latter, suggesting the diverse roles of pedogenic and inherited iron phases in the different soil types. Additionally, the dominance of swelling clay minerals may play an important role in the relationship between the iron and clay content in the forest soil samples.
The fractionation of iron was similar in the two soil groups. Iron could be found predominantly (>80%) in the residual, mainly inherited fraction in all the soils. The second largest fraction was that of reducible iron, which was slightly higher in the forest soil samples than in non-forest soils, suggesting that conditions favoured the accumulation of iron in the form of oxides and hydroxides in these samples. By contrast, the oxidizable (e.g. organic matter-bound) iron fraction was much higher in non-forest soil samples, which exhibited more intense humus formation. The potentially bio-available iron fraction made up a very low proportion of the total iron in both soil groups.
When the iron fractionation within the soil profiles was studied, the enrichment of all the iron fractions could be observed in the accumulation horizons of the forest soil profiles, while it accumulated in the organic horizons of non-forest soil samples. One similarity between the two soil groups was that the ratio of easily mobilizable iron bound to organic matter decreased with depth, suggesting a close association between soil organic matter and iron in these soils. However, the soil parent material was found to have no effect on iron fractionation.
The total iron content of the soils and changes in its distribution within the profile gave a good reflection of the type, site and extent of certain soil-forming processes. The results showed that sequential extraction of the soil iron content was an effective tool for obtaining information about these processes