Fuzzy logika az agrár- és környezetkutatásokban

A bemutatott tanulmányok alátámasztják MCBRATNEY és ODEH (1997), valamint JETTER és KOK (2014) összegzését, akik a fuzzy modellezés jelenlegi helyzetének részletes értékelése során kifejtették, hogy a fuzzy rendszerek és modellek a jövő fontos kutatási eszközei lehetnek. A „lágy” számítási módszerek a talaj- az, agrár- és a környezettudományok területén egyre nagyobb teret hódítanak meg. Nagy előnyt jelent a bizonytalan, nem vagy nehezen számszerűsíthető adatok használatának és a határvonalak nem éles, kategóriánként eltérő kijelölésének lehetősége. Megfelelő matematikai és interdiszciplináris kutatói hátteret feltételezve egyszerű, gyors és olcsó módszer, amely a hagyományos eljárásoknál pontosabb, és a laikusok által is értelmezhető eredményeket szolgáltat. | The papers presented support the summaries of MCBRATNEY and ODEH (1997) and JETTER and KOK (2014), who stated during the detailed evaluation of the present state of fuzzy modelling, that fuzzy systems and models may be the important research methods of the future. “Soft” computing methods are gaining ever more ground in the field of soil, agricultural and environmental sciences. The possibility of setting boundaries that are not defined as categories with precisely set, distinctive definitions, and of working with data that are not easily quantifiable and insecure presents a great advantage. Provided a satisfactory mathematical and interdisciplinary research background is available, this is a comparatively simple, fast and cost-effective method, which is more exact than conventional ones, and which supplies results that can also be understood by laymen

Különböző kéregképző anyagok vizsgálata a szélerózió elleni védekezés szempontjából mikropenetrométer segítségével = Testing of Different Soil Surface Crusting Materials for Wind Erosion Control with Micropenetrometer

Az eróziós károk mértéke a mezőgazdaságban (víz és szélerózió) várhatóan a klímaváltozás hatására a jövőben jelentősen emelkedni fog. Laboratóriumi kísérleteket végeztünk laza szerkezetű talajon, mikropenetrométer segítségével, a védekezésben alkalmazható felületi kéregképződést elősegítő anyagokkal (vinasz, bentonit, NazSiOs, NaAIOz, Hypercell — természetes cellulózrost, papíripari cellulóz melléktermék és ezen anyagok különböző arányú keverékeivel). A kapott eredményekből térinformatikai szoftver segítségével felületi kéreg modelleket készítettünk. A vizsgálatok eredményeit eltérő mértékű öntözés hatásaival és kezeletlen talajjal vetettük össze. A vizsgálatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy adott típusú talajon az anyagok és azok keverékeinek hatására jelentősen eltérő keménységű felületi kéregképződés tapasztalható. A legnagyobb szilárdságú kéregképző kezelések esetében csírázási tesztet is végeztünk, melynek eredményei alapján kijelenthető, hogy a képződött felületi kérgek keménysége és összetétele a csíraszámot befolyásolhatja

Eltérő szójatermesztési technológiák összehasonlító elemzése az igen korai éréscsoportban = Comparative Analysis of Different Soy Production Technologies in the Very Early Maturity Group

Sokféle termesztéstechnológiai leírás létezik ma Magyarországon, mely segíti a szójatermesztést, de nem kerül elég hangsúly a termőhely fontosságára. Sokszor olvasni, hogy ahol sikeresen termeszthető a kukorica, ott beilleszthető a szója is a vetésforgóba, de azt már kevesen tudják, hogy nem mindegy milyen körülmények közé melyik fajta illik. Cikkünk a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület tagjaiként mutatja be a három helyszín termesztés technológiáját és eredményeit az igen korai éréscsoportból, ahol a cél a minél magasabb hozam és az azzal párosuló fehérje tartalom elérése volt. A kísérleti helyszínek az alábbiak voltak: Dél-Alföldi régió, Közép-Dunántúli régió, Észak- Alföldi régió. A kísérlet félüzemi körülmények között került beállításra, mely közelebb áll az üzemi termeléshez, ezért jobban láthatók az azokból eredő eltérések — mind termésátlagban, mind fehérje- és olajtartalomban

Néhány Duna–Tisza közi talaj szélerózió hatására bekövetkező tápelem vesztesége szélcsatorna kísérletek alapján | Nutrient losses caused by wind erosion on sandy soils in the Danube-Tisza Interfluve, based on wind tunnel experiments

A Duna-Tisza köze homoktalajai a szélerózió által erősen veszélyeztetettek, a szélerózió során a talaj összetevőinek áthelyeződésével együtt a tápanyagok is jelentősen koncentrálódhatnak. Munkánk során arra kerestük a választ, hogy mezőgazdasági területeken a szélerózió mennyiben változtatja meg a talaj felső 0–10 cm- es rétegének mezőgazdasági, környezetvédelmi szempontból fontos összetevőit, úgymint: összes só %, CaCO3-, NO3-NO2-N-, P2O5-, K2O-, Na-tartalom.A kritikus indítósebesség és a kötöttség között összefüggést tapasztaltunk, hiszen az Arany-féle kötöttségi szám rálátást ad a talaj mechanikai összetételére is. Az Arany-féle kötöttségi szám a fontos vízgazdálkodási tulajdonságok mellett a szélerózió érzékenységgel is összefüggésbe hozható (1. táblázat). A nagy agyagfrakció tartalom csak abban az esetben nyújt a szélerózió ellen megfelelő védelmet, ha az adott talaj mechanikai összetételében az iszapfrakció is megfelelő arányban megtalálható.Összességében elmondható, hogy kis iszap- és agyagtartalmuknak, a kis humusztartalomnak, valamint az ebből adódó gyenge nedvességmegkötő és növényzeteltartó képességüknek köszönhetően, a vizsgált talajok szélerózió által rendkívül veszélyeztetettek. A vizsgált mintákkal egyező fizikai féleségű talajokon egy viharos erejű szél öt perc alatt a feltalaj 3—5 cm vastag rétegét mozdíthatja el.A hordalék sókoncentrációja minden esetben nagyobb volt, mint a kontrollmintáké. Erőteljes NO3-NO2-N felhalmozódást figyeltünk meg a szél által elhordott talajfrakciókban. A hordalék NO3-NO2-N-tartalma a talaj eredeti NO3-NO2-N tartalmának kétszeresét is túllépheti. A hordalékban a nitrit-nitrát-nitrogénhez hasonlóan a foszfor-, a kálium- és a nátriumtartalom feldúsulását tapasztaltuk. Az elemtartalom másfél-, kétszeresére nőhet az eredeti talajmintákéhoz képest. Kis szélsebességnél a nagyobb agyag- és iszaptartalmú talajokon a tápelemveszteség kicsi, de nagy szélsebességnél éppen ezen talajoknál nagyon jelentős lehet. | The sandy soils in the Danube-Tisza Interfluve are greatly endangered by wind erosion, in the course of which the displacement of soil components may lead to a considerable enrichment of the nutrient content. The present study aimed to determine the extent to which wind erosion caused alterations in the soil components important for agriculture and environment protection (total salt %, CaCO3, NO3-NO2-N, P2O5, K2O and Na content) in the upper 0–10 cm soil layer.A correlation was detected between the critical threshold velocity and soil plasticity, as the upper limit of plasticity according to Arany also provides an insight into the mechanical composition of the soil. This index is correlated not only with major water management properties, but also with susceptibility to wind erosion (Table 1). A high clay fraction content only provides adequate protection against wind erosion if the silt fraction also makes up a satisfactory proportion of the mechanical composition of the given soil.In summary it can be stated that, due to their low silt and clay contents, low organic matter content and consequent poor water-holding and plant-sustaining capacity, the soils examined are extremely susceptible to wind erosion. On soils with texture similar to that of the samples in the experiment, a strong wind is capable of removing a 3–5 cm layer of topsoil within five minutes.In all cases the salt concentration of the sediment was higher than that of the control samples. Intensive NO3-NO2-N accumulation was observed in the wind-blown soil fractions. The NO3-NO2-N content of the sediment may be more than double the original content in the soil. The enrichment of the phosphorus, potassium and sodium contents was also observed in the sediment. The quantity of these elements may be 1.5–2 times that of the original soil samples. At low wind speed, the nutrient loss may be low on soils with relatively high clay and silt contents, but in the case of strong winds the losses may be very significant on these soils