Első elköltözés a szülői házból Magyarországon. A szülői ház elhagyásának időzítése, párkapcsolati környezete és családi háttér szerinti különbségei = Leaving the Parental Home in Hungary. Timing, Partnership Context and Differences by Family Background

A szülői házból való elköltözés, az önálló háztartás kialakítása fontos lépés a felnőtt szerepek átvételében. A dolgozat célja annak megismerése, hogy a magyarországi fiatal felnőttek az elmúlt évtizedekben mikor és kivel hagyták el a szülői házat, valamint a kibocsátó család összetétele és erőforrásai mentén milyen különbségek figyelhetők meg az elköltözési magatartásukban. Külön vizsgáljuk a nőket és a férfiakat, megkülönböztetve egymástól azokat, akik egy párkapcsolat keretében hagyták el a szülői házat és akik nem. Kiemelt figyelmet szentelünk az időbeli változásoknak. A felnőtté válással és a szülői házból való elköltözéssel kapcsolatos elméleti megközelítések négy csoportját hívjuk segítségül: az életútkutatást, a makrostrukturális megközelítéseket, a második demográfiai átmenet elméletét, továbbá a társadalmi tőke és a szülői erőforrások átadásával kapcsolatos elméleti megfontolásokat. Az elemzések során az Életünk fordulópontjai társadalmi-demográfiai követéses panelvizsgálat harmadik hullámának adatait használjuk, amelyet a KSH Népességtudományi Kutatóintézete végzett 2008 végén és 2009 elején. A vizsgálat retrospektív adatokat tartalmaz számos életesemény időpontjáról (havi bontásban), és a három hullám segítségével teljes gyermekvállalási, partnerkapcsolati, munkaerőpiaci és iskolatörténet állítható össze minden válaszadóról. A leíró elemzések az 1930 és 1988 között születettek életútját (n = 9607), a regresszióelemzések az 1944 és 1988 között születettek 1979 utáni eseményeit vizsgálják (n = 6141). A 16 és 35 év közötti életeseményeket vizsgáljuk eseménytörténeti elemzés módszerével

Konzorcium, fő p.: The Timing of Life: Understanding the Consequences of Individualization for The Organisation of the Life Course in Europe = Consortional main: The Timing of Life: Understanding the Consequences of Individualization for The Organisation of the Life Course in Europe

A kutatásunkban, amely egy nemzetközi kutatási együttműködés keretében folyt, tisztázni kívántuk, hogy beszélhetünk-e az életpálya mentális szakaszolódásáról, és ha igen, annak fennmaradásában milyen egyéni-, csoport- és társadalmi (makro) szintű tényezők játszanak szerepet. Elemzéseinket az ESS 2006-os hullámára alapoztuk, és kihasználtuk a többszintű elemzési módszertan adta lehetőségeket. Megállapíthattuk, hogy a felnőtté válásnak, a középkorúságnak és az idős kornak Európában egyértelmű mentális standardjai vannak. Míg a felnőtté válás korhatárának megítélésében alig van különbség az európai országok között, addig a középkorúságot, illetve az időssé válást tekintve lényegesek az eltérések. A felnőtté válás életkoráról alkotott kép Európában univerzális, a kulcseseményeket tekintve a skandináv és kelet-európai országok mutatnak sajátos mintázatot. A középkorúvá válás meghatározódásában mentális tényezőknek (korhatár-elképzelések, a gyermekvállalás becsült utolsó életkora), az időskor korhatárának meghúzásában pedig a várható élettartamnak van meghatározó szerepe. Demográfiai tulajdonságok (életkor, nem, családi állapot, és családi állás, iskolai végzettség), életpálya-tapasztalatok (volt-e munkanélküli, volt-e válása) és tudattartalmak (elégedettség, magányosság érzete) is befolyásolják, hogy ki hol húzza meg az életkori határokat. Hogy a nők minden korhatárt két-három évvel korábban lépnek át, az döntően a férfiak véleményén alapul. | The research project, carried out in an international collaboration, concentrated on the organization of the life course, and addressed the question “to what extent is the life course perceived as a structured sequence of life stages, where the age lines between the stages are, and which events mark the transition from one stage to another?” The project utilized the 3rd wave of the European Social Survey and employed advanced multi-level analyses. We found signs of existing “mental life-course maps” in Europe. There are little country-variation in the age becoming adult, however middle-ages and old-ages are set differently in Europe. As long in defining middle ages subjective country-specific features (eg. defining ideal age of retirement) play a crucial role, old age is closely related to county-specific life-expectancy. Group specific demographic characteristics (age, gender, marital status, education), life-course experiences (divorce, unemployment) and subjective evaluations (satisfaction, loneliness) significantly modify perceptions of age boundaries. Mainly male respondents are responsible for the perception, that male pass age dead-lines 2 years later than woman

A párkapcsolatok formaváltozása - átmenetek és/vagy stabilitás = Changing partnership forms - transitions and/or stability

Az elmúlt két évtizedben a párkapcsolatok alakulásában és intézményesdettségében mélyreható változások következtek be Magyarországon. Az első párkapcsolatot ma később alakítják ki a fiatalok; csökkent a házasság népszerűsége; általánossá vált, hogy a fiatalok párkapcsolati karrierjüket élettársi kapcsolatban kezdik (ma az első párkapcsolatok hetven százaléka élettársi kapcsolatkén jön létre); növekedett mind a házasságok, mind pedig az élettársi kapcsolatok bomlékonysága; és noha sok élettársi kapcsolatban élő házasodik össze, nőtt a tartósan élettársi kapcsolatban élők aránya is. A második demográfiai átmenet elmélete szempontjából fontos, és széles körben hivatkozott eredményünk, hogy az élettársi kapcsolatok terjedése Magyarországon egyértelműen a rendszerváltozást megelőzően indult el, így a demográfiai átalakulás nem tekinthető az átmenet következményének. A magyarok párkapcsolati magatartása Magyarországon és Erdélyben lényegesen eltér: Erdélyben továbbra is népszerű a házasság, alacsony az élettársi kapcsolatok elterjedtsége, és stabilabbak a párkapcsolatok. A párkapcsolatok pluralizálódásában és növekvő instabilitásában lényeges szerepet játszik a gazdaság instabilitása, a munkapiaci nehézségek, ám az is bebizonyult, hogy az attitűdöknek is lényeges szerepe van. A párkapcsolatukkal elégedettebb (boldogabb), és a házasságot pozitívan szemlélő élettársi kapcsolatban élők házasodnak össze, és a párkapcsolatokkal való elégedetlenség vezet váláshoz. | Profound changes took place in partnership formation and partnership dynamics in Hungary during the recent two decades. The formation of the first partnerships happens today later in the life course as before; the popularity of marriage decreases continuously; people establish their first partnership overwhelmingly (70%) as non-marital cohabitation in the new century; the fragility of the partnerships increased: the total divorce rate increased, and since cohabitations are dissolved earlier as marriages, the rapid diffusion of cohabitation increased the instability of all partnerships. The transition from cohabitation to marriage is quite high, but the ratio of permanent cohabitation, as 'alternative to marriage' increased. Our internationally recognized research result, that diffusion of cohabitation started clearly before the societal transition in Hungary, shed new light on the theory of Second Demographic Transition. Not alone the societal transition enabled the diffusion of new demographic behavior in the former socialist countries. Partnership behavior of Hungarians in Hungary and in Romania differs clearly: in Transylvania marriage is popular until today, and partnership stability is clearly higher as in Hungary. Globalization and labor market instability is a context for the plurality of partnership forms, and instability of partnerships, however also attitudes and quality of partnership plays significant role