A közszolgálati szervezetek értékelési módszereinek osztályozása (Classification of evaluation methods of public sector organizations)

Az utóbbi évtizedekben egyre gyakrabban merült fel a közszolgálati szervezetek értékelésének igénye, és egyre újabb módszerek jelentek meg, amelyek felvetették ezek rendszerezésének szükségességét mind a gyakorlatban, mind a kutatásokban. A szerző a szakirodalomban fellelhető osztályozási kísérleteknek és az értékelés szakterülete szempontjainak figyelembevételével javaslatot tesz a közszolgálati szervezetek értékelési módszereinek osztályozási keretrendszerére. Az osztályozási szempontok között szerepel az értékelő helyzete, az értékelés szerepe és a megismerés módszere. Az osztályozási keretrendszer tartalmát a szerző példákkal is illusztrálja, amely jelzi a modell gyakorlati alkalmazhatóságát. Ugyanakkor a keretrendszer a kutatások fókuszának és érvényességi körének meghatározásában is segítséget nyújthat. _____ In the last decades the need of the evaluation of public sector organizations has emerged more and more often, and many new methods have shown up that has raised the need of their classification in practice and in research, as well. Based on literature review and the literature of evaluation the author makes a proposal on the classification framework of the evaluation methods of public sector organizations. The dimensions of the classification include the situation of evaluator, the role of evaluation and the approach of knowledge. The author illustrates the content of the framework with examples referring to the applicability of the model in practice. At the same time, the framework is also useful in determining the focus or the scope of research projects

A külső értékelés kórházon belüli hatását befolyásoló tényezők = Factors that Influence the Internal Effects of External Hospital Evaluation

A külső kórházi értékelési módszerek az utóbbi évtizedekben külföldön és a 2000-es évektől Magyarországon is elterjedtek, amelynek eredményeképpen a kórházakat egyszerre akár több külső érintett (például felügyeleti hatóság, finanszírozó, akkreditációs testület, tanúsító szervezet, a betegeket képviselő érdekvédelmi szervezet) is értékeli különböző módszerekkel. Mind a gyakorlatban, mind a kutatók körében ezért számos kérdés merült fel például a módszerek céljával és eredményességével kapcsolatban. A korábbi kutatások elsősorban az értékelési módszerek következményeire koncentráltak (pl. milyen hatásuk van az outputra, eredményre, milyen nem-kívánatos következményeik vannak). Nem adtak választ azonban arra, hogy az egyes módszerek hatására hogyan következnek be a kívánt vagy éppen a nemkívánatos eredmények. PhD kutatásomban azokat a folyamatokat és befolyásoló tényezőket tártam fel, amelyek az érintett szereplők (kórházon belüli érintettek és külső auditorok) észleléseihez, reakcióihoz, egymás közötti interakcióihoz és a külső értékelés szerepének értelmezéséhez vezetnek. A kutatási téma hazai relevanciáját adja, hogy az elmúlt két évtizedben a külső kórházi értékelési módszerek közül az ISO szerinti tanúsítás és a kórházi ellátási standardok (KES), majd a magyar egészségügyi ellátási standardok (MEES) alapján történő tanúsítás jellemző gyakorlattá vált. (Az EMKI 2011-es kérdőíves felmérése alapján a definícióm szerinti kórházak 72%-ának volt tanúsítás.) Empirikus kutatásomban az ISO 9001 és a KES/MEES rendszerek kórházon belüli hatását vizsgáltam

Exploiting the beneficial properties of microalgae for food and feed use

By 2050, 9.8 billion people are projected to live on Earth, which means that we need to double our current food production to keep pace with such a large population increase. In addition, rising greenhouse gas emissions and the associated climate change are placing a significant strain on the planet’s ability to sustain itself. However, in order to increase the quantity of proteins of plant origin, it is necessary to increase crop production areas, harvesting frequencies and the quantity of crops produced. Unfortunately, the optimization of these factors is already very close to the available maximum in the current situation. The developed cultivation systems and maximum utilization of the soil power leads to very serious environmental problems, soil destruction, loss of biodiversity and serious environmental pollution through the transport of the produced plant raw materials. This poses a serious challenge to food security and further increases the risk of hunger. There is therefore a need for agricultural practices that can lead to the cultivation of food and feed crops that have better sustainability indicators and are more resilient to climate change, which can be used to safely produce health-promoting feeds, as well as novel and value-added foods. Within this group, a particular problem is presented by the protein supply of the population, as currently about one billion people do not have adequate protein intake. However, conventional protein sources are not sufficient to meet growing protein needs. As mentioned above, food and feed proteins are based on plant proteins. In recent years, a prominent role has been played by the research into alternative proteins and the mapping of their positive and negative properties. Among alternative proteins, special attention has been paid to various yeasts, fungi, bacteria, algae, singe cell proteins (SCPs) and insects. In this paper, we focus on the presentation of algae, particularly microalgae, which are of paramount importance not only because of their significant protein content and favorable amino acid composition, but also because they are also sources of many valuable molecules, such as polyunsaturated fatty acids, pigments, antioxidants, drugs and other biologically active compounds. It is important to learn about microalgae biomass in order to be able to develop innovative health food products

Advances in the development of gluten detection and quantitative determination methods

The detection of gluten in foods is an essential, extremely important test for the protection of celiac patients. It is important to pay close attention to a safe, gluten-free diet and to the control of gluten-free foods, and for this, a reliable measurement method should be available. Gluten and gluten-containing cereal flours are widely used in the food industry. They may be present in several food products in which lay consumers would not expect it. It can be a flavor enhancer or texturizer in various food products (e.g., meats or confectionery), and on the other hand, a gluten-free food may get contaminated accidentally with celiac active cereals during harvesting, transport, storage or processing. There are several methods for the detection and analysis of gluten (including microscopy, electrophoresis, chromatography, immunology or DNA-based methods, etc.). However, the quantitative detection of gluten has to be primarily protein-based, that is, an immunological method (R5-ELISA) according to CODEX STAN 118-1979 [1]. If there is a method with the same sensitivity and specificity as the immunological method for the quantitative analysis of raw and processed, heat-treated foods, it also could be a possible way of analysis. Experts involved in this topic continuously strive to develop detection methods that are more sensitive and more specific than current ones. Initially, they concentrated on the development of antibodies that recognize gliadin, then the focus shifted to the development of antibodies that recognize the T-cell stimulating epitopes of gliadin (that trigger celiac disease). As an alternative and supplementary method, the most accepted technique is the DNA-based PCR detection, which can predict the risk of presence of proteins that may be expressed. This article presents the advances in gluten detection and quantitative determination methods, the difficulties of detection, and legal regulations related to these analytical tests

Mikroalgák előnyős tulajdonságainak kiaknázása élelmiszeripari és takarmányozási felhasználásra

2050-re az előrejelzések alapján várhatóan 9,8 milliárd ember fog élni a Földön, ami azt jelenti, hogy jelenlegi élelmiszer-termelésünket a duplájára kell emelnünk, hogy lépést tudjunk tartani a népesség ilyen nagymértékű növekedésével. Emellett az üvegházhatást fokozó széndioxid kibocsátás emelkedő mértéke és az ehhez kapcsolódó klímaváltozás a bolygó létfenntartó képességét jelentősen megterhelik. A növényi fehérjék mennyiségének növeléséhez azonban növelni kell a termőterületek nagyságát, a betakarítás gyakoriságát, illetve a termelt mennyiséget. Azonban mindezek optimálása már jelen helyzetben is igen közel jár az elérhető maximumhoz. A kialakított művelési rendszerek, a talajerő maximális kihasználása igen komoly környezeti problémákhoz, talajpusztuláshoz, a biodiverzitás csökkenéséhez, valamint a megtermelt növényi alapanyagok szállítása révén komoly környezetszennyezéshez vezetnek. Ez komoly kihívást jelent a biztonságos élelmiszerellátás számára, tovább növeli az éhezés kockázatát. Szükség van tehát olyan mezőgazdasági gyakorlatra, melynek eredményeképpen jobb fenntarthatósági mutatókkal és a klímaváltozással szemben ellenálló élelmiszer- és takarmánynövények termeszthetők, melyek révén biztonságosan előállíthatók az egészséget támogató takarmányok, új és értéknövelt élelmiszerek. Ezen belül is különösen a lakosság fehérje ellátása jelent problémát, hiszen jelenleg is körülbelül egymilliárd embernek nem megfelelő a fehérjebevitele. A növekvő fehérjeigények kielégítéséhez azonban a hagyományos fehérjeforrások nem elegendőek. Amint azt a fentiekben említettük az élelmiszer- és takarmányfehérjék alapját a növényi fehérjék jelentik. Az utóbbi években az alternatív fehérjék kutatásának, pozitív és negatív tulajdonságai feltérképezésének kiemelt szerepet tulajdonítanak. Az alternatív fehérjék között kiemelt figyelmet kapnak a különböző élesztők, gombák, baktériumok, algák, egysejtfehérjéknek (SCP - Single cell protein) valamint a rovarok. Jelen cikkünkben az algák, közülük is a mikroalgák bemutatására helyezzük a hangsúlyt, amelyek nem csak jelentős fehérje-tartalmuk és kedvező aminosav összetételük miatt kiemelkedő fontosságúak, hanem számos értékes molekula, például többszörösen telítetlen zsírsavak, pigmentek, antioxidánsok, gyógyszerek és egyéb biológiailag aktív vegyületek forrásai is. Fontos a mikroalgabiomassza megismerése innovatív célú egészségvédő élelmiszertermékek kifejlesztése céljából

A Kétlépcsős Integrált Alkalmasságvizsgálati Rendszer – a tudomány válasza a rendvédelmi hivatásos állomány alkalmasságvizsgálatának kihívásaira

Numerous international and domestic studies have shown that all the duties which law enforcement personnel perform put an increased strain of mental and physical health. All this makes the aptitude testing system of the professionals essential and at the same time more important. An essential condition for the effectiveness of such a system is to be able to continuously adapt to changes in organizational needs and the characteristics of applicants for the organization. The explosive growth in digitalization and the use of the World Wide Web has posed a revision of the more than ten years applied aptitude test system for law enforcement professionals as law enforcement challenges and the younger generation’s changed abilities and motivation to work. In response to these challenges, the Two-stage Integrated Aptitude Testing System (abbreviated as KLIR) was established by Decree No. 45/2020 on the suitability assessment of professional staff and law enforcement administrative staff employed by certain law enforcement agencies under the Minister of the Interior. (XII.16.) BM. Regulation entered into force on 1 January 2021. In our study, we describe the scientific basis of the KLIR system, discussing it along the most important principles of the system. We show how the two steps of the KLIR procedure –examining the fit of work of individuals on several levels at the same time – serving the selection of the most suitable candidates and in addition to the screening of unsuitable ones, thereby improving individual and organizational performance. In the spirit of flexible adaptability, which is considered to be one of the keys to organizational efficiency, we describe the possibilities of the innovations of the KLIR procedure, the scheme of aptitude test categories, the three-level regulatory order, and the coherency between aptitude tests and the training system. The article concludes with a description how the targeted scientific research has contributed to the development of the KLIR system and provides a glimpse of relevant future perspectives.Számos nemzetközi és hazai kutatás igazolja, hogy minden olyan munka, melyet a belügyi rendvédelmi szervek hivatásos állománya végez, fokozott egészségi, pszichikai és fizikai megterheléssel jár. Mindez elengedhetetlenné és egyben kiemelt fontosságúvá teszi a hivatásos állomány alkalmasságvizsgálati rendszerét. Egy ilyen rendszer hatékonyságának alapvető feltétele, hogy folyamatosan igazodjon a szervezeti igényekben, valamint a szervezethez jelentkezők jellemzőiben bekövetkező változásokhoz. A digitalizáció és a világháló használatának robbanásszerű megnövekedése jelentette rendvédelmi kihívások, valamint a fiatal generáció megváltozott képességei és munka iránti motivációja törvényszerűen vonta maga után a rendvédelmi hivatásos állomány több, mint tíz éves alkalmasságvizsgálati rendszerének felülvizsgálatát. Ezen kihívásokra adott válaszként született meg a Kétlépcsős Integrált Alkalmasságvizsgálati Rendszer (röviden: KLIR), melyet a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes rendvédelmi szerveknél foglalkoztatott hivatásos állomány és rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány alkalmasságvizsgálatáról szóló 45/2020. (XII.16.) BM. rendelet 2021. január 1-jével kötelező érvénnyel bevezetett. Tanulmányunkban a KLIR rendszer tudományos megalapozását ismertetjük a rendszer legfontosabb alapelvei mentén tárgyalva. Bemutatjuk, hogy a KLIR rendszer két lépcsőfoka – a munka és az egyén illeszkedését több szinten vizsgálva – miként szolgálja az alkalmatlanok kiszűrésén túl a leginkább alkalmas jelölt kiválasztását, ezen keresztül pedig az egyéni és szervezeti hatékonyságot. A szervezeti hatékonyság egyik kulcsának tekintett rugalmas alkalmazkodóképesség jegyében ismertetjük a KLIR rendszer újításaiban, az alkalmasságvizsgálati kategóriák rendszerében, a háromszintű szabályozási rendben, valamint az alkalmasságvizsgálatok és a továbbképzési rendszer összekapcsolásában rejlő lehetőségeket. A cikket a célzott tudományos kutatásnaka KLIR rendszer kialakításában játszott szerepének ismertetése, valamint a vonatkozó jövőbeni perspektívák felvillantása zárja

Előrelépések a gluténkimutatási és mennyiségi meghatározási módszerek fejlesztésében

A glutén élelmiszerekből történő kimutatása a cöliákiás betegek védelme érdekében elengedhetetlen, rendkívül fontos vizsgálat. Szükséges, hogy nagy figyelmet szenteljenek a biztonságos gluténmentes diétára, a gluténmentes élelmiszerek ellenőrzésére, és mindehhez egy megbízható mérési módszer álljon rendelkezésre. A glutén és a glutén tartalmú gabonalisztek élelmiszeripari felhasználása széleskörű. Több olyan élelmiszer-készítményben is megjelenhet, ahol a laikus fogyasztó nem is várná. Különböző élelmiszeripari termékekben (pl. húsokban, édességekben) ízés állományjavító anyag lehet, másrészt a gluténmentes élelmiszer véletlenszerűen kontaminálódhat cöliákia-aktív cereáliával betakarítás, szállítás, tárolás vagy feldolgozás során. A glutén vizsgálatára és kimutatására többfajta módszer létezik (többek között mikroszkópos, eletkroforetikus, kromatográfiás, immunológiai illetve DNS-alapú, stb.). A glutén kvantitatív kimutatásának azonban elsősorban fehérje-alapúnak, tehát immunológiai módszernek kell lennie (R5-ELISA) a CODEX STAN 118-1979 szerint [1]. Ha létezik az immunológiai módszerrel azonos érzékenységű és specificitású módszer a nyers és feldolgozott, hőkezelt élelmiszerek kvantitatív mérésére, akkor az is megengedett vizsgálati lehetőség lehet. A témában érdekelt szakemberek folyamatosan arra törekednek, hogy a jelenlegieknél még érzékenyebb, még specifikusabb kimutatási módszereket fejlesszenek ki. Kezdetben a gliadint felismerő ellenanyagok kidolgozása volt a fókuszban, majd a gliadin T-sejt-stimuláló (cöliákiát kiváltó) epitópjait felismerő ellenanyagok fejlesztése került előtérbe. Alternatív és egyben kiegészítő módszerként a legelfogadottabb a DNS-alapú PCR technikával történő kimutatás, mely az expresszálódható fehérjejelenlét kockázatát tudja előrejelezni. A cikk a glutén kimutatási és mennyiségi meghatározási módszereinek fejlesztésében történt előrelépéseket, a módszerekben rejlő nehézségeket, valamint az ezen analtikai vizsgálatokkal kapcsolatos jogszabályozásokat mutatja be