Price discovery in the CDS market: the informational role of equity short interest

This paper documents a negative relation between equity short interest and future returns on credit default swaps (CDS). This relation is most consistent with the theory that equity short interest telegraphs relevant information to secondary market CDS investors about credit spread not transmitted into prices in other ways. The CDS return predictive pattern also strengthens negatively for equity short-interest positions subject to an outward shift in the demand for shortable stocks, which we view as a proxy for the expected benefits of private information (Cohen et al. in J Finance 62(5):2061–2096, 2007). This suggests that features of the shorting market may help explain the lagged response of CDS spreads to equity short interest. Our tests of economic significance, however, do not support the view that the CDS return predictive pattern is strong enough to cover the round-trip cost of trading in the secondary CDS market

Enzimaktivitások és a fluoreszkáló pszeudomonasz csíraszámok változása a fehér lóhere (Trifolium repens L.) rizoszférájában sókezelés (NaCl) hatására

Üvegházi körülmények között savanyú barna erdőtalajban nevelt fehér here (Trifolium repens L.) növények rizoszférájának sókezelés hatására bekövetkező változását ellenőriztük. Megvizsgáltuk a különböző sókoncentrációknak (0, 0,2, 0,4, 0,6 és 0,8 tömeg %) a baktériumnépesség összetételére és a különböző talajenzimek aktivitására gyakorolt hatását.  Megállapítottuk, hogy a talaj sótartalma közvetlenül befolyásolta a rizoszférában található fluoreszkáló pszeudomonaszok csíraszámát. A legsűrűbb populáció a 0,2% NaCl-ot tartalmazó talajban volt mérhető, ahol a fluoreszkáló pszeudomonaszok között a Pseudomonas putida és a P. fluorescens fordultak elő a legnagyobb számban. A pszeudomonaszok ily módon jól tolerálják a talaj magas NaCl-tartalmát, és gyökérkolonizáló tevékenységet képesek kifejteni a magas NaCl-tartalmú talajban is. A sókoncentráció növelésével kezdetben (a 0,2-0,4%-os tartományban) jelentősen növekedett a dehidrogenáz, kataláz, és ureáz enzimek aktivitása. A proteáz enzimek aktivitásmaximuma a 0,1-0,2% NaCl-koncentráció tartományba esett. A 0,4%-nál magasabb koncentrációkban a kontrollhoz hasonló mértékűre csökkent mind a négy enzim aktivitása, és a baktériumok száma is. A foszfatáz- és a b-glükozidáz-tevékenység viszont a NaCl-dózis növelése következtében a koncentrációval arányosan, jelentősen csökkent a kontrollhoz viszonyítva.  Feltételezésünk szerint az enzimaktivitások változását is a sókezelés hatására bekövetkező mikrobióta összetételének megváltozása okozta

Szennyvíziszap-adagok hatása a növény (Triticum vulgare L.)-talaj rendszer néhány mikrobiológiai és biokémiai tulajdonságára

Üvegházi modellkísérletben neveltünk búzanövényeket szennyvíziszapot különböző arányban tartalmazó talajkultúrákban, és 50 napi tenyészidő után a talajmikrobiota állapotjelzőit elemeztük tavaszi búza jelzőnövénnyel. Megállapítottuk, hogy az iszapadagolás minden esetben növelte a kontrollhoz képest az összes csíraszámot, különösen 30% iszaptartalom felett. A kitenyészthető mikrobák között a rizoszférában minden szennyvíziszap-adagnál a baktériumok, különösen a Gram-negatív típusúak dominálták. A mikroszkopikus gombák közül leggyakrabban az élesztők fordultak elő. Az iszapadagolás következtében megnövekedett a redox és hidrolitikus talajenzimek aktivitása (dehidrogenáz, kataláz, proteáz, ureáz, β-glukozidáz és foszfatáz), s ezt a jelenlévő nehézfémek nem befolyásolták. Az iszapkezelés kedvezően hatott a növények fejlődésére, különösen a magasabb iszapkoncentrációknál nőtt meg a hajtás/gyökér arány, azaz a zöldtömeg felhalmozás fokozódott. Az iszapok rövidtávú alkalmazásával ily módon a talaj-termékenységre és a talajok fizikai-kémiai-biológiai tulajdonságaira kedvezően ható módszerhez juthatunk

Prevalence of selected enteropathogenic bacteria in Hungarian finishing pigs

The aim of this study was to obtain prevalence estimates about the most important enteropathogenic bacteria: Lawsonia intracellularis, Brachyspira hyodysenteriae, Brachyspira pilosicoli, Salmonella enterica and Clostridium perfringens A and C in Hungarian farrow-to-finish pig herds. A total of 31 herds were selected, from where six pooled faecal samples, each containing three individual rectal faecal samples were collected from fattening pigs of 5–6 months of age. All 186 samples were examined by polymerase chain reaction (PCR) for the presence of the pathogens mentioned above. Lawsonia intracellularis was found in 29 herds (93.55%) and in 108 samples (58.06%); B. hyodysenteriae in 14 herds (45.16%) and in 23 samples (12.37%); B. pilosicoli in 19 herds (61.29%) and in 53 samples (28.49%); S. enterica in 17 herds (54.83%) and in 40 samples (21.50%). We detected the presence of C. perfringens A in 19 herds (61.29%) and in 46 samples (24.73%), while C. perfringens C was found in 8 herds (25.81%) and in 11 samples (5.91%). All examined herds were infected with one or more of these agents. Herds with diarrhoea in the mid-to late finishing phase had almost 10 times higher prevalence of B. hyodysenteriae than herds without such a history