A dohányzási szokásokat befolyásoló környezeti tényezők egy- és kétpetéjű ikrek körében

Introduction: Smoking habits are influenced by environmental (family, friends) and psychologic factors. Aim: To investigate environmental factors which influence the smoking habits of monozygotic and dizygotic twins. Method: 45 monozygotic and 23 dizygotic twin pairs (age 35+/-16 years) completed a questionnaire. Results: Maternal non-smoking decreases the risk of smoking of the twin children by 53%, while this effect accounts for 49% by the father. Dizygotic twins are more influenced by parents (70%) than monozygotics (31-36%). If the twin or non-twin sibling does not smoke, the risk that the twin individual starts smoking, is decreased by 86% both in monozygotic and dizygotic twins. If an individual smoking is present in the fraternity and he or she does not attempt to quit, the risk of smoking increases 8.3-fold. The role of fraternity is more important in males and youth. Conclusions: The parents' and the siblings' exemplary behaviour helps to avoid smoking initiation of young twins. Orv. Hetil., 2013, 154, 978-984

Dohányfüst-koncentráció változása egy budapesti közkórházban a nemdohányzók védelmét célzó 2011-es törvényt követően

Introduction: Our previous 2009 study demonstrated high secondhand smoke levels throughout a public hospital in Budapest. Aim: To compare changes in indoor air pollution level between 2009 and 2012, before and after the Hungarian anti-smoking policy legislation adopted in 2011. Methods: TSI SidePak AM510 Personal Aerosol Monitor was used. Results: In-patient care department PM2.5 levels declined by 92% from 87.7 mug/m3 to 6.9 mug/m3. Non-patient care area PM2.5 level increased by 67% from 64.8 mug/m3 to 108.0 mug/m3. The increase was driven entirely by a large increase in the level in public toilets. Excluding these, there was a 83% drop in PM2.5 in non-patient care areas from 64.8 mug/m3 to 11.1 mug/m3. Conclusions: PM2.5 decreased significantly due to the 2011 law. However, smoking still occurred in the hospital, albeit in less frequently visited areas. A stricter enforcement of this beneficial law is needed to reach a comprehensive smoke-free hospital environment. Orv. Hetil., 2013, 154, 658-664

Genetikai és környezeti hatások szerepe a pancreas méretének hátterében = Heritable and environmental effects on the size of the pancreas

Bevezetés: A pancreas méretének variációi egészséges egyénekben is gyakoriak. Az átlagosnál kisebb hasnyálmirigyet látunk például cukorbetegségben és krónikus pancreatitisben, míg a nagyobb méret hátterében állhat a mirigy lappangva kialakuló steatosisa. Egészséges populációban azonban eddig még nem vizsgálták örökletes tényezők hatását a korfüggő méretbeli variációk tekintetében. A kutatás célja meghatározni, hogy a pancreas mérete öröklődik-e. Módszerek: 168 magyar ikerről (96 monozigóta, MZ; 72 dizigóta, DZ; 59% nő; átlagos életkor 56,6 év) készült szív-CT 256 szeletes, multidetektoros Brilliance iCT segítségével, amelynek felhasi képeit elemeztük. IntelliSpace programot használva határoztuk meg a hasnyálmirigynél a fej és a test átmérőit. ACE modell alkalmazásával az additív genetikai (A), közös (C) és egyéni (E) környezeti hatásokat számítottuk ki. Eredmények: A kor előrehaladtával a pancreas fejének és testének átmérője csökkent (r=−0,261 és r=−0,191, p<0,01). A korhoz, nemhez és BMIhez igazított MZ korrelációk magasabbak voltak, mint a DZ korrelációk, így a legjobban illeszkedő modell az AE modell volt a pancreasfej átmérője (rMZ=0,44 és rDZ=−0,15; A=0,33; E=0,67) és pancreastest átmérője esetén (rMZ=0,32 és rDZ=0,18; A=0,32; E=0,68) is. Következtetés: A pancreas szélessége részben genetikai tényezők által is befolyásolt. A vizsgálatunk ösztönözhet egyéb kutatásokat a környezeti tényezők szerepével kapcsolatban. | Introduction: The morphological variations of the pancreatic size are common even in healthy individuals. Decreased pancreas size is seen for example in diabetes and chronic pancreatitis, while increased size might occur in steatosis. However, the heritable effects on the aging dependent size change has not been investigated in healthy population. The purpose of the study was to determine whether the size of the pancreas is heritable. Methods: 168 Hungarian twins (96 monozygotic, MZ; 72 dizygotic, DZ; 59% female, mean age 56.6 years) underwent a cardiac CT using a 256-slice multidetector CT (Brilliance iCT) and the upper abdominal slices were analyzed. Using IntelliSpace program, the diameter of the pancreatic head and body were measured. Using the ACE model, the (A) additive genetic factors, (C) common and (E) unique environmental factors were calculated. Results: The diameter of pancreatic head and body decreased (r=−0.261 and r=−0.191, p<0.01) with age. Age, sex and BMI adjusted MZ correlations were higher compared to DZ correlations, i.e. the best fitting model was the AE model for the pancreatic head diameter (rMZ=0.44 and rDZ=−0.15; A=0.33; E=0.67) and pancreatic body diameter (rMZ=0.32 and rDZ=0.17; A=0.32; E=0.68). Conclusion: The pancreatic width is partially influenced by genetic effects. Our study might stimulate further research on the role of environmental effects in this process