Új élelmiszer-jelölési eljárások alkalmazásba vétele ütemének elemzése Magyarországon az élelmiszer-vállalkozások körében = Practical application of new food labelling regulations by Hungarian food businesses

Az élelmiszerek piacán a fogyasztóvédelem magas szintje és a fogyasztók tájékoztatáshoz való joga biztosításának fontos eszközei az élelmiszertermékek csomagolásán feltüntetett információk, amelyek egyik legfontosabb szerepe, hogy a fogyasztók megfelelő tájékoztatás alapján tudjanak dönteni az élelmiszerek között, és megelőzhető legyen a fogyasztókat félrevezető gyakorlat alkalmazása. Ezen célok által vezérelve a jogalkotó az élelmiszer-jelölési előírásokat időről-időre módosítja, illetve új követelményeket léptet életbe. Kutatásunk során arra kerestük a választ, hogy az új követelményekhez való alkalmazkodás, illetve azok gyakorlati alkalmazásba vétele milyen ütemben megy végbe a hazai élelmiszer-előállítók, -forgalmazók esetében, illetve ezen folyamat dinamikáját befolyásolják-e az élelmiszer-vállalkozások olyan jellemzői, mint pl. a gyártott termék jellege, az adott élelmiszer-vállalkozás földrajzi elhelyezkedése, stb. A vizsgálathoz a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet egyes követelményeit választottuk ki, illetve ezek vonatkozásában 2013. januárban és 2014. januárban 180-180 db élelmiszeripari termék vizsgálatát végeztük el. A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy az új jelölési követelményekhez való alkalmazkodás nem egységesen zajlik az élelmiszeripari termékek piacán, különbségek figyelhetőek meg termékkategóriánként, jelölési előírásonként, illetve az élelmiszerek jelöléséért felelős élelmiszer-vállalkozások jellemzői alapján. A vizsgálat adatai fontos segítséget nyújthatnak azon eszközök meghatározásában és specifikálásában, amelyek célja az élelmiszer-vállalkozások segítése az új jelölési követelmények jobb megértésében és hatékonyabb bevezetésében. By examining the process of adopting new labelling requirements of Regulation (EU) No 1169/2011 into practice it can be stated that adaptation to new labelling requirements does not happen in a uniform way all over the market of food industry products, there are differences by product category, by labelling requirement, and also by the characteristics of food businesses responsible for food labelling. Data of this research can provide important help in identifying and specifying those tools that can help food businesses to better understand new labelling requirements and implement them more effectively

"Kék, tünde fénnyel" : József Attila vonzásában

„Das Leben wird zerbrochen und das Werk fliegt hinauf." Mit diesem Zitat kann die Geschichte der Attila József—Forschung und die Charakteristik des dichterichen Erben genau gekennzeichnet werden. Dieser Erbe ist uns nahe und für uns hinterlassen, seine Auslegung und Interpretation bleibt deshalb nicht in dem Bereich der Fachwissenschaft. Es kann für äusserst wichtig gehalten werden, dass die Literaturgeschichte die wichtigen Züge dieses Lebenswerk naunciert bestimme. Dieses Verlangen wird von verschiedenen Interpretationen wie zB. von Memoiren, Brief- und Dokumentenveröffentlichungen, textkritischen, stilistischen und poetischen Untersuchungen sowie von Gedichtauslegungen, topologischen Aufsätzen und biographischen Arbeiten zu befriedigen versucht Die Forschung ist schon in der Lage, neben dem immer detaillierten Bild des Lebenswerk auch die früher im Schatten gebliebenen Portraitzüge aufzuzeigen. Der Verfasser hat den Versuch, die Fachliteratur der letzten Jahrzehnte zu erklären und damit die aktuellen Forschungslichtungen kritisch darzulegen

A glifozát maradékainak jelenléte környezetünkben, és analitikai meghatározásának lehetőségei = The presence of glyphosate residues in our environment and possibilities for their analytical determination

Amikor a mezőgazdasági termelők 1974-ben megismerkedtek az akkor vadonatúj és nagy előnyöket ígérő gyomirtó szerrel, a glifozáttal, vajon ki gondolta volna, hogy közel 40 év múltán a molekuláris biológiai nagyipar olyan növényeket fog előállítani, amelyek az addigra elavulni látszó hatóanyag diadalútját fogják beláthatatlan időre meghosszabbítani? A glifozát - N-(foszfonometil)-glicint -, mint leendő herbicid hatóanyagot 1971-ben az amerikai Monsanto cég szabadalmaztatta. A belőle előállított készítmény a „Roundup” fantázianevet kapta. A szer a növények levelébe szívódva blokkolja az 5-enolpiruvátsikiminsav-3-foszfát szintáz enzim (EPSPS) működését, így megakadályozza az aromás gyűrűt tartalmazó aminosavak (fenilalanin, tirozin, triptofán) szintézisét. így a permet felszívódását követő, néhány napon belül a növény elpusztul. A glifozát házi kertekben is alkalmazható az agresszíven tért hódító tarackbúza ellen, azonban - saját tapasztalatunk szerint - kissé túladagolva, a szer totális gyomirtóként tönkreteheti a kert kultúrnövényeit is. Az 1980-as évek végén új fejezet kezdődött a molekuláris biológiai kutatások eredményeinek agrotechnikai vonatkozású alkalmazásában. Megjelentek az első szabadföldön termesztett genetikailag módosított növények. Közöttük az egyik, talán legnagyobb jelentőségű „termék” a glifozáttal szemben ellenálló növény, a Roundup Ready Soybean (RR szója) volt. Az RR szója szabadalmának tulajdonosa szintén a Monsanto. A glifozát felhasználásának növekvő üteme, és az a tény, hogy egy európai felmérés során 182 ember vizeletében 44% gyakorisággal sikerült a hatóanyag jelenlétét kimutatni, arra ösztönzött bennünket, hogy a WESSLING Hungary Kft. laboratóriumaiban módszert állítsunk be a glifozát maradékainak kimutatására növényi és állati eredetű élelmiszerekből, mezőgazdasági terményekből. A mérésekhez LC-MS-MS technikát alkalmaztunk electrospray ionforrással és negatív ionizációval. A vegyület azonosítását az LC-MS-MS rendszerben a 168—>63, 168—>79 és 168—>150 átmenetek figyelésével végeztük. Kidolgozott módszerünket almából és tehéntejből készült mintakivonatok elemzésével validáltuk. Ezen túlmenően a laboratóriumba érkező egyéb mátrixok elemzésénél kapott analitikai teljesítményjellemzők felhasználásával folyamatos validálást („on-going” validation) is végeztünk. Kidolgozott módszerünkkel 10 és 100 pg/kg szinten R=79,4%-os átlagos visszanyerést és RSD=12,6%-os relatív szórás-adatot értünk el. így módszerünk ismételhetőségét, valamint torzítatlanságát megfelelőnek ítéltük. Bízunk benne, hogy e herbicid-molekula maradékainak laboratóriumi vizsgálatával hozzájárulhatunk hazánk élelmiszer- és környezetbiztonságának javításához. When, in 1974, agricultural producers first learned about the then brand new herbicide glyphosate, promising great benefits, who would have thought that in close to forty years the molecular biology industry would be producing plants that will prolong for the unforeseeable future the triumphant march of an active ingredient that seemed to become obsolete? Glyphosate – N-(phosphonomethyl)glycine – was patented by the American company Monsanto as a future herbicide in 1971. The product containing the compound was given the trade name „Roundup”. It acts by entering plant leaves and inhibiting the enzyme 5-enolpyruvylshikimate-3-phosphate synthase (EPSPS), preventing the the synthesis of amino acids containing aromatic rings (phenylalanine, tyrosine, tryptophan). Thus, within a few days after the absorption of the spray, the plant dies. Glyphosate can also be applied in vegetable gardens against agressively spreading couch grass, however, in our own experience, if slightly overdosed, as a total herbicide, it can wipe out the cultivated plants of the garden as well. In the late 1980s, a new chapter has begun in the agrotechnical application of the results of research in molecular biology. The first genetically modified plants produced outdoors appeared. Among these was Roundup Ready Soybean (RR soybean) resistant to glyphosate, probably the „product” of greatest significance. The patent for RR soybean is also owned by Monsanto. The increasing rate of use of glyphosate and the fact that, according to a European survey, the presence of the compound was detected in the urine of 182 people at a frequency of 44%, encouraged us to set up a method in the laboratories of WESSLING Hungary Kft. for the determination of glyphosate residues in foods of vegetable and animal origin, and agricultural products. LC-MS-MS technique was used for the measurements with an electrospray ion source and negative ionization. Identification of the compound in the LC-MS-MS system was performed by monitoring the 168→63, 168→79 and 168→150 transitions. The method developed was validated by the analysis of sample extracts obtained from apples and cow’s milk. In addition, an on-going validation has also been performed using the analytical performance characteristics obtained while analyzing other matrices received by the laboratory. With our method, an average recovery of R=79.4% and a relative standard deviation of RSD=12.6% was achieved at the 10 and 100 μg/kg levels. Thus, repeatability and accuracy of our method were deemed satisfactory. We hope that we can contribute to the imporvement of food and environmental safety of Hungary with the laboratory analysis of the residues of this herbicide molecule

Special issue of EuJAP: Free Will and Epistemology

Preface to the Special Issue on Free Will and Epistemology written by Robert Locki

Vény nélküli gyógyszerek és étrendkiegészítők online vásárlása Szlovákiában

Tanulmányunk célja megvizsgálni, hogy mennyire fontos a szlovákiai magyar nyelvet beszélő fogyasztóknak az vény nélkül kapható gyógyszerek és étrendkiegészítők gyógyszertáron kívüli vásárlása, illetve az online rendelés lehetősége, mely házhozszállítással is párosulhat. Egyben azt is vizsgáltuk, hogy a kedvező ár és kiszerelés befolyásolja-e a vény nélkül kapható készítmény vásárlását. Primer kutatásunk 2022. április-május hónapokban egy magyar nyelvű digitális online kérdőív felhasználásával zajlott nem valószínűségi mintavételi eljárással – hólabda mintavétel módszere. Összesen 523 darab érvényes kitöltés született melyből 216 felelt meg a kizárási feltételeknek. A válaszadóknak kevésbé fontos a vény nélküli gyógyszer/étrendkiegészítő termék (1) gyógyszertáron kívül történő megvásárlása (átlag 2,86); (2) online felületen történő rendelése (átlag 2,93), azonban (3) ezen termékek házhoz szállítása online rendelést követően (átlag 3,32) közepesen fontos. Megállapítottuk, hogy az online felületen vény nélkül kapható készítmény vásárlását fontosnak tartó fogyasztó számára fontosabb, hogy az online rendelt vény nélküli gyógyszert/étrendkiegészítőt házhoz szállítsák és számukra fontosabb, hogy kedvező kiszerelésben tudjanak vásárolni. Nem áll fenn kapcsolat a szlovákiai magyar nyelvet beszélő fogyasztó jövedelme és a vény nélküli gyógyszerre/étrendkiegészítőre fordított havi költés között. Az átlagos havi költés 11-30 euró között mozog mindhárom jövedelemmel rendelkező válaszadói csoportnál. Gyakorlati javaslatunk, hogy az online felületen elérhető vény nélküli készítmények értékesítése során célszerű lehet, ha a termék kedvező kiszerelésben és kedvező áron jelenik meg, hogy a vásárló érezze az ár-érték arányt is. Ezen felül az online rendelt termék mellé a házhoz szállítás szolgáltatás is javasolt

Glycosimilarity assessment of biotherapeutics 1: quantitative comparison of the N-glycosylation of the innovator and a biosimilar version of etanercept

K