Transformations in the Carpathian Basin around 1600 B. C.

Um die Zeit des Vulkanausbruchs von Thera fanden wichtige Veränderungen im Karpatenbecken statt. Diese sogenannte Koszider Epoche korrespondiert mit der letzten Phase der mittleren Bronzezeit in der ungarischen Terminologie und stellt den Übergang zur späten Bronzezeit dar. Die Untersuchung dieser Epoche hat sich bisher als kontrovers erwiesen – sowohl unter ungarischen als auch mitteleuropäischen Wissenschaftlern. Erst in den letzten Jahren ist diese Epoche nicht mehr als kurzer Zeitraum, mit der ein bestimmtes historisches Ereignis verbunden werden kann, interpretiert worden. Vielmehr sieht man sie nun als eine länger dauernde Periode an, welche die Blütezeit der mittleren Bronzezeit im Karpatenbecken markiert und die mit einschneidenden Veränderungen endet. Die Hauptelemente dieses Wandels sind allerdings noch unklar. Unser Ziel ist es, den Wandel durch den Vergleich verschiedener Aspekte dreier aufeinanderfolgender Phasen zu untersuchen. Am Ende sollen einige neue Erwägungen stehen, die die bisherigen Interpretationen dieser Veränderungen erweitern können. | Around the time of the Thera eruption important transformations occurred in the Carpathian Basin. This is the so-called Koszider Period, which corresponds to the last phase of the Middle Bronze Age (MBA) in the Hungarian terminology and represents a transition to the Late Bronze Age. The assessment of the period has been controversial among both Hungarian and central European scholars. In the past few years this period has been interpreted not as a short »horizon« connected to a specific historical event, but as a longer period that represented the heyday of the MBA in the Carpathian Basin, which ended with significant transformations. The main elements of this transformation, however, are still unclear. Our aim is to investigate this transformation through the comparison of several aspects of three subsequent phases and to amend the previously offered interpretations of the changes with a few new considerations

Sacrifice, warfare, or burial? Middle Bronze Age "mass graves" from Érd and Makó, Hungary

During the past two decades, the study of human remains from prehistoric settlements has gained new momentum in Hungary. The phenomenon of burials within settlements can be observed in many phases but was perhaps most prominent during the Copper and Bronze Ages. Thanks to the large-scale rescue excavations of the last few decades, our database of relevant material has increased considerably, shedding new light on previously excavated assemblages as well. In our paper, we present burials from two Middle Bronze Age settlements in Hungary that yielded a series of skeletons and human remains, some of which showed traces of violence and perimortem trauma. We establish that at both sites the human depositions showed significant variability, indicating diverse cultural practices. A number of characteristics of these »mass graves« support the hypothesis that they may have been associated with some form of sacrifice and ritual violence, rather than warfare or other causes of death. Chronological data indicate a prolonged tradition of series of ritual acts, sacrifices, and possibly the secondary manipulation of human bodies

MΩMOΣ XII – Őskoros Kutatók Összejövetele. Őskori ételmódok. Debrecen, 2022. május 18–20.

Az elmúlt több mint egy év járványügyi helyzete miatt a következő, eredetileg 2021-re tervezett, Debrecenben tartandó MΩMOΣ konferenciát sajnos el kellett halasztanunk. Bár a jelenlegi helyzet is bizonytalan, úgy gondoljuk, hogy 2022-ben már meg lehet rendezni a konferenciát személyes részvétel mellett. Időpontnak 2022. május 18–20-át (szerda–péntek) tűztük ki, és „Őskori ételmódok” címmel rendezzük meg, az őskori táplálkozási szokások mindenféle aspektusát vizsgálatunk tárgyává tév

MΩMOΣ XII Meeting of Prehistoric Researchers. Debrecen 18-20 May 2022. Prehistoric foodways

Due to the pandemic of the last two years, the next instalment of the MΩMOΣ conference to be held in Debrecen had to be postponed. Although the situation is still uncertain, we think that in 2022 the conference can already be organised with in-person attendance. The date of the conference will be 18-20 May 2022, and the title is “Prehistoric foodways”, focusing on all aspects of prehistoric food

Bronzkori tájakon a Benta völgyében : Kutatások a központ és „hátországa” kapcsolatának megismerésére | Bronze Age Landscapes in the Benta Valley : Research on the Hinterland of Bronze Age Centres

Közép-Európában a bronzkori települések hálózatának és a hozzájuk kapcsolódó temetkezéseknek a kutatása a régészeti terepmunkának mindig is meghatározó irányvonalát alkotta. Az elmúlt évszázadok kutatói elsősorban a nagyobb központi települések, tellek, földvárak megismerését tűzték ki célul. Az utóbbi bő évtizedben alapvető változás kezdődött ezen a területen is. A központi települések tanulmányozása mellett hangsúlyosabbá váltak a mikroregionális kutatások, az eltérő funkciójú és szerkezetű települések és temetkezések vizsgálata. A bronzkori tájhasználat tágan értelmezett kérdéseinek megválaszolására csak komplex kutatási programok vállalkozhatnak. A kutatás során többek között a következő kérdések merülnek fel: 1) Miként definiálhatók regionálisan és mikroregionálisan a bronzkor különböző időszakaiban a települési struktúrák? 2) Léteztek-e valódi központok, specializált települések a bronzkorban Közép-Európában? 3) Hogyan befolyásolta a kulturális háttér az adott régió tájhasználatát? 4) A temetőkben hogyan nyilvánul meg a társadalmi és politikai szerveződés? Ilyen komplex, nemzetközi kutatási programok keretében került sor Százhalombatta vidéke bronzkori településtörténetének vizsgálatára. | Research on the network of Bronze Age settlements and their burial grounds has always been a priority of archaeological fieldwork in Central Europe. Researchers of the past centuries tended to focus on the large central settlements such as tells and hillforts. The past decade has seen a shift in research perspectives: while the study of central settlements has lost none of its importance, interest has grown in micro-regional research and the investigation of settlements with differing function and layout. Only complex research projects can address broad issues of Bronze Age land use. We sought answers to the following questions: 1) Did differences exist between the regional and micro-regional settlement patterns during successive periods of the Bronze Age? 2) Were there genuine centres and specialised settlements during the Bronze Age in Central Europe? 3) How did a communityʼs cultural background influence landscape use in a particular region? 4) How is social and political organisation reflected in cemeteries? The Bronze Age settlement history of the Százhalombatta area was investigated as part of an international research project

An integrative skeletal and paleogenomic analysis of stature variation suggests relatively reduced health for early european farmers

Human culture, biology, and health were shaped dramatically by the onset of agriculture ∼12,000 y B.P. This shift is hypothesized to have resulted in increased individual fitness and population growth as evidenced by archaeological and population genomic data alongside a decline in physiological health as inferred from skeletal remains. Here, we consider osteological and ancient DNA data from the same prehistoric individuals to study human stature variation as a proxy for health across a transition to agriculture. Specifically, we compared “predicted” genetic contributions to height from paleogenomic data and “achieved” adult osteological height estimated from long bone measurements for 167 individuals across Europe spanning the Upper Paleolithic to Iron Age (∼38,000 to 2,400 B.P.). We found that individuals from the Neolithic were shorter than expected (given their individual polygenic height scores) by an average of −3.82 cm relative to individuals from the Upper Paleolithic and Mesolithic (P = 0.040) and −2.21 cm shorter relative to post-Neolithic individuals (P = 0.068), with osteological vs. expected stature steadily increasing across the Copper (+1.95 cm relative to the Neolithic), Bronze (+2.70 cm), and Iron (+3.27 cm) Ages. These results were attenuated when we additionally accounted for genome-wide genetic ancestry variation: for example, with Neolithic individuals −2.82 cm shorter than expected on average relative to pre-Neolithic individuals (P = 0.120). We also incorporated observations of paleopathological indicators of nonspecific stress that can persist from childhood to adulthood in skeletal remains into our model. Overall, our work highlights the potential of integrating disparate datasets to explore proxies of health in prehistory.info:eu-repo/semantics/publishedVersio