A reziliencia értelmezésének lehetőségei: Kihívások és nehézségek = Possibilities of interpretation of resilience: challenges and difficulties

Mind gyakrabban alkalmazott terminus a reziliencia (rugalmasság), amely rendszerfogalom mivolta következtében gyorsan terjed a tudományágak között új kutatási területeket és célokat létrehozva. A fogalmat a társadalomtudományok terén a rizikós körülményekkel, nehézségekkel sikeresen megküzdő gyermekek és felnőttek esetében alkalmazzák. A jelenség két alapkritériumának, a rizikónak és a kedvező fejlődési kimenetelnek a vizsgálata, valamint a hátterében álló okok azonosítása intenzíven kutatott területté vált. A nemzetközi kutatások eredményeinek megismerése, a nézőpont, valamint a módszerek felhasználása és hazai vizsgálatok kivitelezése szükségszerű. Azonban a témával foglalkozó jelentős hazai tanulmányok száma igen csekély (Békés, 2002; Ribiczey, 2008; Szokoszky és V. Komlósi, 2015). A jelenség komplexitása és jelentéstartalmának tisztázatlansága következtében számos tényezőt figyelembe kell venni a kutatások megbízhatóvá tételéhez. A tanulmány célja ezeknek a tényezőknek a számbavétele annak érdekében, hogy hozzájáruljon a hazai kutatások megtervezéséhez és kivitelezéséhez. A kutatások felépítését és a kapott eredmények általánosíthatóságát nagyban meghatározza a reziliencia definíciója, ezért a tanulmány a fogalom meghatározásának sokféleségéből indul ki. Ezt követően a jelenség két alapkritériumának az értelmezésében és értékelésében szerepet játszó körülményeket járja körbe, valamint kitér az értékelésükhöz felhasználható módszerek összegzésére. Végül bemutatja a kedvező fejlődési kimenetel létrejöttéhez feltétlen szükséges erősségek, erőforrások és protektív tényezők koncepciójának alapfogalmait, valamint a reziliencia változókra és személyekre fókuszáló modelljeit. | The term resilience is becoming common. It appears increasingly and, as a system terminology, it is spreading fast between disciplines, making new research areas and new purposes. In social sciences, the term is used for both children and adults, who strive successfully in hazardous environment and despite difficulties. The investigation of the two fundamental judgements of the phenomenon, the risk and the positive developmental outcome, and the identification of its causes, became an intensively investigated area. It is inevitable to recognize the results of international research, their point of view, implement their methods and execute Hungarian investigations. However, the number of Hungarian studies in this topic is very limited (Békés, 2002; Ribiczey, 2008; Szokoszky & V. Komlósi, 2015). Due to the complexity of the phenomenon and it’s unclear operationalization, we need to take into account several factors in order to establish reliable investigations. The aim of this paper is to review these mentioned factors, so as to contribute to the planning and implementing research in Hungary. The definition of resilience defines the structure and the result of the investigation, thus the paper begins from the complexity of the term. Following that, the paper examines the circumstances which play a role in the interpretation and assessment of the phenomenon’s two fundamental judgements, as well as summarises the assessment methods. Finally, it introduces the main terms of assets, resources and protective factors, that are inevitably required for the presence of positive developmental outcome. The paper also presents the variable- and person-focused models of resilience

A felzárkóztatás nehézségei és támogatásának lehetőségei a gyengén teljesítő iskolákban

A number of national and international studies have drawn attention to the fact that students’ sociocultural environment, their access to adequate education, and motivating school environments significantly influence their school performance. Analyzing the data collected on a regular basis from different perspectives can contribute to the understanding of the mechanisms of low achievement schools and thus to the development of action plans and complex lines of action related to the solution of the problem. Our research questions asked the opinion of those school leaders, whose institute reached low results in the Assessment of Basic Competences about (1) what student, family and institutional factors lead to low results, the failure of primary school students’ dropout prevention, (2) in which areas intervention needs are identified. According to our results collected with closed and open-ended questions, student-level factors are perceived as a more common difficulty by school leaders (N=68) than institutional-level ones. Among the most common difficulties were students’ insufficient learning methods, their low learning motivation, and parents’ attitude towards school and learning. Among the institutional level shortages, teachers’ workload and the shortage of support personnel for dropout prevention and developing students are decisive. According to school leaders, there are opportunities for intervention in the areas which are the most problematic. At the same time, based on the answers to open-ended questions, the heads of institutions see the greatest resource in the further training of teachers.Számos hazai és nemzetközi vizsgálat hívta fel a figyelmet arra, hogy a tanulók szocikulturális környezete, a megfelelő oktatási szolgáltatásokhoz és motiváló iskolai környezethez való hozzáférés jelentősen befolyásolja az iskolai eredményességüket. A különböző szempontok mentén, rendszeresen összegyűjtött információk elemzése hozzájárulhat a gyengénteljesítő intézményekben létrejövő hatásmechanizmusok megértéséhez és ezáltal a probléma megoldásához kapcsolódó intézkedési tervek és komplex cselekvéssorok kialakításához. Vizsgálatunkkal arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az Országos kompetenciamérésen alacsony teljesítményt elérő intézmények vezetői szerint (1) milyen tanulói és intézményi szintű okok vezetnek iskolájukban az alacsony eredményességhez, a felzárkóztatás sikertelenségéhez, s (2) milyen területeken azonosítják a beavatkozás szükségességét.Zárt és nyílt végű kérdésekkel gyűjtött eredményeink szerint a tanulói szintű tényezőket gyakrabban előforduló nehézségként ítélik meg az intézményvezetők (N=68), mint az intézményi szintűeket. A leggyakrabban előforduló nehézségek között jelent meg a tanulók tanulási módszereinek elégtelen volta, alacsony motivációja, valamint a szülők iskolához, tanuláshoz való viszonyulása. Az intézményi szintű hátráltató tényezők között meghatározó a pedagógusok leterheltsége, a felzárkóztatást, fejlesztést segítő szakemberek hiánya. A fejlesztés lehetőségeit a beavatkozás szükségességét a leginkább problémásnak ítélt területeken látják az intézményvezetők. A nyílt kérdésekre adott válaszok alapján ugyanakkor a legnagyobb erőforrást a pedagógusok továbbképzésében látják az intézményvezetők