A kínai reformfolyamat politikai gazdaságtani logikája (The politico-economic logic of the Chinese reform process)

Kína az elmúlt több mint három évtizedben szegény, elmaradott országból a világgazdaság egyik legfontosabb szereplője lett. Szocialista rendszerét egy sajátos kapitalista rendszer váltotta fel, miközben politikai struktúrája lényegében változatlan maradt. A folyamatok során a vezetés mindvégig ügyelt arra, hogy a kommunista párt egyeduralmát semmi se veszélyeztethesse, ugyanakkor megfelelő források álljanak rendelkezésre hatalma megtartásához. A tanulmány a kínai reformfolyamatot politikai gazdaságtani szempontból vizsgálja, különös figyelmet szentelve az intézményi változásoknak. Bemutatja, milyen okok és tényezők álltak a reformok elindításának hátterében, milyen változások következtek be a szereplők érdekviszonyaiban a reformok előrehaladtával, és mire lehet számítani a reformok jövőjét illetően. Úgy tűnik, hogy a jelenlegi rendszer érdekviszonyai a reformok folytatása ellen hatnak, ellehetetlenítve a piacgazdaság intézményrendszerének további kiépítését. A járadékok és privilégiumok az elitet abban sem teszik érdekeltté, hogy komolyabb politikai reformokat hajtson végre, így a kialakuló csapdahelyzet megakadályozza az átmenet kiteljesedését. ____ In the last three decades China has risen from being a poor and underdeveloped country to being one of the most important players in the world economy. Its planned economy has been replaced by a capitalist system, but its political structure has remained essentially unchanged. The leaders during the reform process have sought constantly to avert dangers to the rule of the Communist Party and gain access to valuable resources that allow power to be retained. The study approaches the Chinese reform process from a politico-economic point of view, focusing primarily on institutional changes. It reveals the main factors behind the various phases of reform, the constantly changing interests of the players, and the possible future of the process. It seems that under the current authoritarian regime, there are vested interests working against a continuation of the reforms and precluding full establishment of the institutional framework of a market economy. The elite is also deterred from implementing serious political reforms by the current rents and privileges. This leads to a trap that prevents completion of the transition process

A kínai reformfolyamat politikai gazdaságtani logikája

Kína az elmúlt több mint három évtizedben szegény, elmaradott országból a világgazdaság egyik legfontosabb szereplője lett. Szocialista rendszerét egy sajátos kapitalista rendszer váltotta fel, miközben politikai struktúrája lényegében változatlan maradt. A folyamatok során a vezetés mindvégig ügyelt arra, hogy a kommunista párt egyeduralmát semmi se veszélyeztethesse, ugyanakkor megfelelő források álljanak rendelkezésre hatalma megtartásához. A tanulmány a kínai reformfolyamatot politikai gazdaságtani szempontból vizsgálja, különös figyelmet szentelve az intézményi változásoknak. Bemutatja, milyen okok és tényezők álltak a reformok elindításának hátterében, milyen változások következtek be a szereplők érdekviszonyaiban a reformok előrehaladtával, és mire lehet számítani a reformok jövőjét illetően. Úgy tűnik, hogy a jelenlegi rendszer érdekviszonyai a reformok folytatása ellen hatnak, ellehetetlenítve a piacgazdaság intézményrendszerének további kiépítését. A járadékok és privilégiumok az elitet abban sem teszik érdekeltté, hogy komolyabb politikai reformokat hajtson végre, így a kialakuló csapdahelyzet megakadályozza az átmenet kiteljesedését.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: D72, P16, P26, P30

A kínai fejlesztő állam kihívásai

A tanulmány elsősorban két kérdésre keres választ. 1. Vajon nevezhető-e Kína fejlesztő államnak, illik-e rá a Japán, de még inkább a Dél-Korea és Tajvan által fémjelzett modell, illetve tekinthető-e a kínai gazdasági csoda a fejlesztő állam újabb sikerének, vagy inkább a véletlenek összjátéka, és a páratlanul gyors növekedés teszi csak hasonlatossá az említett gazdaságokhoz? 2. Milyen tényezők befolyásolhatják Kína dinamikus gazdasági növekedésének folytatódását, és milyenek a kilátásai azon problémák leküzdésére, amelyekkel a reformfolyamat elindulása után negyven évvel szembe kell néznie. Az írás megmutatja, hogy bár több tekintetben is van különbségek a többi kelet-ázsiai gazdasághoz képest, az elmúlt két évtized kínai fejlődési pályája jól leírható a fejlesztő állam fogalmával. Igaz, a jelenlegi folyamatok fényében a kínai fejlesztő állam jövője nem tűnik túlságosan biztatónak, mivel már most olyan tényezők hátráltatják a további dinamikus fejlődést, amelyek Tajvan vagy Dél-Korea esetében csak fejlődésük későbbi szakaszában jelentkeztek, és amelyek leküzdésére Kína aktuális politikai és gazdasági viszonyai nem kínálnak hathatós megoldást. Journal of Economic Literature (JEL) kód: O17, P16, P30

Urbanizációs tendenciák és a vidék-város ellentét gyökerei-Kínában

A tanulmány az utóbbi két évtizedben rendkívüli mértékben felgyorsuló kínai urbanizációs folyamatokat vizsgálja, elsősorban történeti-intézményi megközelítésben. Bemutatja, hogyan vált áldozatává a vidék a szocializmus évtizedei erőszakos iparfejlesztési stratégiájának, milyen nagy horderejű változások következtek be a reformidőszak első évtizedében, hogyan alakult át lassan az intézményrendszer, valamint áttekinti azokat a legfontosabb változásokat, amelyek a kilencvenes évek közepe óta jellemzik a vidék és a város viszonyát. Úgy tűnik, hogy a szigorú korlátozások folyamatosan enyhülnek, a városi előjogok lassan erodálódnak, ugyanakkor a különbség szegény és gazdag, falusi és városi lakos között továbbra is megmarad (sőt: nő), miközben a migránsok egyre nagyobb tömegei kényszerülnek ingázni lakó- és munkahelyük között. Az is valószínűnek tűnik, hogy az urbanizáció szempontjából Kína egyre inkább hasonlatossá válik más feltörekvő országokhoz

Járadékteremtés és az áldemokráciák

Tanulmányunkban egy olyan rendszerrel foglalkozunk, amely köztes helyet foglal el a demokrácia és az autokrácia között, mindkettő jegyeit magán viseli, és amelyet ezért áldemokráciának nevezünk. A rendszer működési sajátosságait a járadékok szemszögéből vizsgáljuk, és arra keressük a választ, hogy demokratikus országokban hogyan képes egy párt tartósan domináns pozícióban maradni. Modellünk segítségével összekapcsoljuk a járadékteremtést a szavazatok maximalizálásának céljával, és bemutatjuk, miért jelenthet racionális döntést a hatalmon lévők számára a rövid távú optimumon túlmutató járadékteremtés is. A modell rávilágít arra, hogy a többletjáradékok segítségével a kormányzat – klientúrája megerősítése, a demokratikus rendszer határainak feszegetése, valamint az ellenzék visszaszorítása révén – hosszú távú előnyökre tehet szert, áldemokráciát hozva létre. Történelmi példák jól mutatják, hogy a rendszer bukását végül általában a gyengébb gazdasági teljesítmény és a korrupció széles körűvé válása kényszeríti ki. Journal of Economic Literature (JEL) kód: D72, P16

Technology Policy, R&D, and Innovation in China Traditional Approaches, and New Challenges

China’s long term development path has always been strongly infl uenced by its own ways of innovation and invention. Though around one thousand years ago China had been undoubtedly the most advanced country in the world, by the 17th century Europe had surpassed it. And when the PRC was founded in 1949, it was only a poor, severely underdeveloped country without adequate, modern technologies. In the last three decades, however, the country has achieved remarkable success in economic terms: China has become the second largest economy in the world, and its new economic, fi nancial and trading power has made it clear that the dominance of the USA and Europe has passed. At the same time China is still lagging behind technologically. Though there are huge efforts to narrow the gap, it is extremely diffi cult to build up a new technological and innovation system without deep, organic foundations. China, however, has rich experience of innovations from the past, and the question is whether it is possible to use them to formulate a new technology policy. In this paper I will try to examine China’s technology system, its functioning and its prospects, while comparing it with the traditional ways of innovations in China. I would like to show that current technology policy is, at least partly, based upon traditional values, and that high tech research, R&D, and state of the art innovations can be reconcilable with several thousand-year-old approaches

Járadékteremtés és az áldemokráciák = Rent creation and pseudo-democracies

Tanulmányunkban egy olyan rendszerrel foglalkozunk, amely köztes helyet foglal el a demokrácia és az autokrácia között, mindkettő jegyeit magán viseli, és amelyet ezért áldemokráciának nevezünk. A rendszer működési sajátosságait a járadékok szemszögéből vizsgáljuk, és arra keressük a választ, hogy demokratikus országokban hogyan képes egy párt tartósan domináns pozícióban maradni. Modellünk segítségével összekapcsoljuk a járadékteremtést a szavazatok maximalizálásának céljával, és bemutatjuk, miért jelenthet racionális döntést a hatalmon lévők számára a rövid távú optimumon túlmutató járadékteremtés is. A modell rávilágít arra, hogy a többletjáradékok segítségével a kormányzat - klientúrája megerősítése, a demokratikus rendszer határainak feszegetése, valamint az ellenzék visszaszorítása révén - hosszú távú előnyökre tehet szert, áldemokráciát hozva létre. Történelmi példák jól mutatják, hogy a rendszer bukását végül általában a gyengébb gazdasági teljesítmény és a korrupció széles körűvé válása kényszeríti ki. _____ The paper focuses on a specific political system lying between democracy and autocracy, which has similarities to both. Called here a pseudo-democracy, it is examined from the point of view of rents. The paper enquires how a democracy can allow a single party to dominate the political landscape for a long period. The author constructs a model to link rent creation to vote maximization, arguing that it can be rational for incumbents to increase rents beyond the short-term optimum. The model also reveals that surplus rents may offer long-term gains to an elite by strengthening its clientčle, challenging the systemic political framework and holding back the opposition. Historical examples show that the end-result of a pseudo-democratic system will usually be to weaken economic performance and increase corruption

Az utódgondozási rendszer szerepe a függőcinege ivari allokációjában = The role of parental care in sex allocation of Penduline Tits

A kutatasunk fo celja a fuggocinegek ivari konfliktusanak vizsgalata volt, specifikusan annak felmerese, hogy az ivari konfliktus hogyan befolyasolja a szex allokaciot. Tobb lenyeges lepest tettunk a celok elerese fele. Egyreszt, egy terepi vizsgalatsorozatban kumutattuk, hogy a himek szemcsikjanak merete es kondiciioja befolyasolja a szulok utodgondozo viselkedeset. Masreszt, egy aviariumi kiserletben tesztetunk 2 jelleget amik varhatoan szerepet jatszanak a tojok parvalasztasaban. Harmadreszt, becsultuk a himekl es nostenyek szaporodasi sikeret, es kimutattuk, hogy a neme erdeke ellentetes. | The objectiove of the project was to investigate sexual conflict in penduline tits, specifically, to assess the implication of this conflict for sex allocation. We made important advances to achieve this objective. First, carried out a series of field investigations that identified the eye-stripe size of males and their body condition as traits involved in parental decision. Second, in an aviary we tested 2 putative traits involved in female choice. Finally, we quantified the reproductive success of male and female penduline tits, and showed their antagonistic interest

Vallásosság és egészség az átalakuló társadalomban = Religion and health in a changing society

A „Hungarostudy 2002” (12 668 személy kikérdezésén alapuló, életkor, nem és terület szerint országosan reprezentatív) vizsgálatunk eredményei szerint a 18 évesnél idősebb magyar népesség 25%-a mondta magát nem hívőnek, 18% nem gyakorolja vallását, 27% a maga módján, 17% egyházában ritkán és 13% egyházában rendszeresen vallásgyakorló. 1995 óta 6%-al csökkent a nem hívők aránya, elsősorban a maguk módján vallásgyakorlók aránya nőtt jelentősen. 35% számára a vallás egyáltalán nem fontos, 39% számára kissé és 26% számára nagyon fontos. A vallásgyakorlás és a vallás fontosságának megítélése leginkább az életkorral, nemmel, az anyagi helyzettel és az iskolázottsággal áll kapcsolatban, ezért a vallás és az egészség összefüggéseinek elemzésénél minden esetben korrigáltuk az adatokat e tényezők szerint. A vallásgyakorlás minden vizsgált változó esetében jobb testi és lelki egészséggel jár együtt (ahol kimutatható volt szignifikáns kapcsolat). Azok, akik inkább gyakorolják vallásukat, az országos átlaghoz képest 43%-kal kevesebb cigarettát szívnak el naponta, 42%-kal kevesebb napig voltak betegek az elmúlt évben, munkaképességük jelentősen jobb. Szignifikánsan magasabb értékekről számoltak be a WHO jóllét kérdőíve szerint, kevésbé depressziósak, kevésbé ellenségesek, ugyanakkor kooperatívabbak, kevésbé jellemzik őket káros érzelmi megbirkózási módok, jellemzőbb rájuk a problémamegoldó konfliktusmegoldás, s szignifikánsan több társas támogatásról számoltak be szüleik és munkatársaik részéről. A vallásgyakorlás mellett vizsgáltuk a vallás szubjektív fontosságát is. A vallás fontossága szignifikánsan kevesebb dohányzással, kevesebb tömény alkohol fogyasztásával, magasabb kooperativitással és toleranciával, valamint adaptívabb megbirkózási stratégiákkal jár együtt. Ugyanakkor azok között, akik számára a vallás igen fontos, gyakoribb a depresszió is, s magasabb a munkaképesség csökkenés - ez az összefüggés részben azt tükrözi, hogy a krónikus betegek számára a vallás fontosabbá válik. A vallás fontossága inkább a spirituális dimenzió erősségével, míg a vallásgyakorlás a közösséghez tartozással áll kapcsolatban