Több szempontú részvételi döntések a fenntarthatósági értékelésekben. A legnépszerűbb módszerek összehasonlítása = Participatory multi-criteria decision analysis. A comparison of methodologies

A fenntarthatóság értékelése definíciószerűen többdimenziós probléma. A megfelelő alternatíva, forgatókönyv, eljárás stb. kiválasztásakor ugyanis a döntéshozóknak egyszerre kell figyelembe venniük környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi szempontokat. Az ilyen döntéseket alátámaszthatják a több szempontú döntéshozatali modellek. A tanulmány a több szempontú döntési eljárások közül a legfontosabb hétnek az alkalmazhatóságát vizsgálja részvételi körülmények között. Az utóbbi évek e témában publikált esettanulmányainak áttekintésével megállapítható, hogy egyik módszer sem uralja a többit, azok különböző feltételek mellett eltérő sikerrel használhatók. Ennek ellenére a különböző módszerek kombinációjával végrehajthatunk olyan eljárásokat, amelyekkel az egyes módszerek előnyeit még jobban kiaknázhatjuk. ________ Measuring and comparing the sustainability of certain actions, scenarios, technologies, etc. is by definition a multidimensional problem. Decision-makers must consider environmental, economic and social aspects when choosing an alternative course of action. Such decisions can be aided by multi-criteria decision analysis (MCDA). This paper investigates seven different MCDA methodologies: MAU, the Analytic Hierarchic Process (AHP), the ELECTRE, PROMETHEE, REGIME, and NAIADE methods, and "Ideal and reference point" approaches). It is based on a series of reports in which over 30 real-world case studies focusing on participatory MCDA were reviewed. It is stressed, however, that there is no "best" choice in the list of MCDA techniques. Some methods fit certain decision problems better than others. Nonetheless, some complementary benefits of the different techniques can be exploited by combining these methodologies

Társadalmi részvétel Magyarországon. Siker vagy kudarc?

A társadalmi részvétel változatos formái egyre népszerűbbnek számítanak Magyarországon, ezek közül is talán a közmeghallgatások (vagy lakossági fórumok) és a helyi népszavazások intézménye a legtöbbször alkalmazott technika. Az állampolgárok bevonására építő folyamatok értékelése egyrészt azért fontos, hogy meggyőződjünk arról, ezek a részvételi formák valóban beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket, másrészt hogy feltárjuk, az egyes döntési szituációkban mely módszerek mellett érdemes letenni a voksunkat. A szerző a közmeghallgatások és a helyi népszavazások mellett az állampolgári ellenőrző csoportok működését vizsgálja a közelmúltban lezajlott cementipari gyártelepítések és technológiaváltások kapcsán

A társadalmi felelősségvállalás tendenciái a gyógyszeriparban = Corporate Social Responsibility in the Pharmaceutical Industry

A gyógyszeripar egyszerre tartozik a leginkább csodált és a legtöbbet kritizált iparágak közé. Az iparág produktumai életeket menthetnek, emberek millióinak könnyítik meg az életét, és a gyógyszereknek köszönhetően számos korábbi gyilkos kór vált ismeretlenné a fejlett országokban. Mindezek mellett azonban az iparágat számos kritika is éri: túl magas árakkal dolgozik, etikátlan promóciós praktikákkal él, magára hagyja a világ szegényeit, kétes etikai hátterű klinikai kísérleteket végez, és állami intézményekkel köt háttéralkukat. A CSR koncepciójának intenzív jelenléte az iparágban többek között a fenti ellentmondásokra adott válaszként is értelmezhető (erre utalnak a későbbiekben bemutatandó kvalitatív kutatás eredményei is). Az alábbi tanulmányban arra teszek kísérletet, hogy feltárjam, a magyar gyógyszeripar szereplői hogyan látják társadalmi felelősségüket, milyen programokat valósítanak meg CSR kezdeményezéseik során. Milyen kihívások várnak a gyógyszeripari cégek vezetőire, és milyen dilemmákkal szembesülnek társadalmi felelősségvállalásuk kapcsán? Mennyiben találhatók meg a nemzetközi kutatások által feltárt nézőpontok a hazai cégek CSR interpretációiban, illetve vannak-e a magyar gyógyszeriparnak sajátosságai ebben a tekintetben? / === / The pharmaceutical industry is among the most admired and most criticized of all. The pharmaceutical products can save lives, they make the lives of millions of people lot easier, and many legendary diseases were eradicated from the world thanks to the innovations of the industry. However, the industry receives many criticisms in the same time: the big pharma is often accused of working with high prices, applying immoral marketing practices, abandoning the poor, having a no money-no cure attitude, doing ethically questionable clinical trials, etc. This contradiction can be one reason why pharmaceutical industry is among the most CSR-oriented sectors. In this paper I investigate what the CSR initiatives and activities of the pharmaceutical companies look like in Hungary. How do the managers of these firms react to the challenges of the industry? What is their perception about the contradictions described in the previous paragraph? Are there Hungarian peculiarities regarding CSR principles and actions? During research I also wanted to identify patterns of CSR activities of the Hungarian pharmaceutical firms in order to create clusters that group companies with similar characteristics

A tisztességes piaci magatartás kockázatai – adócsalás, adóelkerülés

Számos elméleti értekezés foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy mit kockáztat az a piaci szereplő, aki tisztességtelenül viselkedik. Ezek a tanulmányok elsősorban a tisztességtelen piaci magatartást folytató szereplő kockázatait tárják fel, és legtöbbször figyelmen kívül hagyják azt a körülményt, hogy a tisztességtelen piaci magatartásban rejlő kockázatok és bizonytalanságok nemcsak az inkorrekt módon eljáró szereplőket érintik, hanem azokat is, akik ebben a piaci környezetben tisztességesen igyekeznek viselkedni. A tisztességtelen magatartás fajtáit hosszasan lehetne sorolni (adócsalás/adóelkerülés, erőfölénnyel való visszaélés, fogyasztók megtévesztése, korrupció, kartell stb.), jelen cikkben azonban ezek közül egyetlenegy jelenségre, az adócsalásra, illetve adóelkerülésre összpontosít a szerző. Ennek oka kettős: egyrészt vélhetően az adócsalás a legelterjedtebb tisztességtelen magatartási forma, amely a piaci működés során jelentkezik, másrészt minden bizonnyal erről a jelenségről rendelkezünk a legtöbb empirikus vizsgálattal. A cikk végén a szerző általánosítja az adócsalás kapcsán feltárt kockázatokat és bizonytalanságokat a szélesebb értelemben vett tisztességtelen piaci viselkedésre vonatkoztatva

Team Szeged @ EPE 2017 shared task - First experiments in a generalized syntactic parsing framework

In this article, we describe the submissions of Team Szeged for the EPE 2017 shared task. We introduce three approaches and first experiments to exploit the opportunities of the general dependency graph representation of the shared task

A társadalmi felelősségvállalás vállalati on-line kommunikációjának kritikai elemzése (Critical Analysis of Online CSR Communication in Hungary)

A vállalatok társadalmi felelősségvállalásával (CSR) kapcsolatos alapelvek, kezdeményezések és tevékenységek kommunikációja a vállalati kommunikáció egyik sarkalatos pontjává vált szinte az egész világon. A cégek CSR-kezdeményezéseik bemutatásához egyre többször az internetet is igénybe veszik. Az on-line média használatával párhuzamosan az elmúlt évtizedben egyre többen kutatják a CSR-kommunikáció elektronikus formáit, jóllehet ezek a kutatások többnyire leíró jellegűek, és a CSR-kommunikáció, valamint egyes vállalati jellemzők (méret, iparág és más magyarázó változók) között keresnek kapcsolatot. A szerzők e cikkben a társadalmi felelősségvállalással foglalkozó vállalati weboldalakat kritikai szemüvegen keresztül vizsgálják. Céljuk, hogy feltárják az on-line kommunikációt jellemző belső ellentmondásokat és a vallott és követett értékek közötti különbségeket. _______ Communicating corporate social responsibility (CSR) principles, initiatives, and activities has become a common practice of companies all around the world. It is quite apparent that firms use internet more and more often to communicate their CSR initiatives to their stakeholders. Parallel with the extensive use of the online media, more and more research has been elaborated on the field of online CSR communication in the last decade as well. However, these studies usually have a strong descriptive focus trying to reveal connections between the intensity of online communication of CSR values and activities, and company size, industrial background, and other explanatory variables. In contrast, the authors analysed corporate web pages dedicated to CSR through critical lenses. Their research was designed to explore any dissonances and contradictions within online communication and between communication and real activities of firms from construction, retail, and telecommunication industries in Hungary

Beszámoló a spudm 25 konferenciáról

1969 óta kétévente rendezik meg a Subjective Probability, Utility, and Decision Making (SPUDM) elnevezésű konferenciát, amelynek 2015-ben a Döntéselmélet Tanszék szervezésében a Budapesti Corvinus Egyetem adott otthont. A konferencia tudományos tanácsának tagjai Adreas Glöckner, Ana Franco-Watkins, Ido Erev, Aczél Balázs és Szántó Richárd voltak, utóbbi egyben a konferencia szervezőbizottságának elnöki tisztét is betöltötte. A konferencia a European Association for Decision Making közgyűlésének is helyszíne egyben, a résztvevők itt határozzák meg a szervezet rövid távú céljait, döntenek a költségvetés felhasználásáról, és itt jelentik be a megválasztott, soron következő elnököt is, aki ebben az évben a Göttingeni Egyetem professzora, Andreas Glöckner lett. A rendezvényen mintegy 340-en vettek részt, főként Európából, de érkeztek kutatók Amerikából, Ázsiából és Ausztráliából is. A konferencia keretében megrendezett 40 szekcióban és 8 önálló szimpóziumon az ítéletalkotással és a döntéshozatallal (judgment and decision making) kapcsolatos szinte minden kutatási terület megjelent