Impacts of Agritourism Revenues on Farm Incomes in 2004–2020 – The V4 Experience

The present paper analyses the relationship between farm incomes and farm involvement in agritourism activities in four countries of the Visegrád Group (V4) in comparison to the European Union. The analysis is based on the Farm Accountancy Data Network database of the EU for 2004–2020, and applies descriptive statistics, correlations, and multivariate panel regression analysis. Results show that the larger share of agritourism within gross farm income is associated with lower family farm income per family worker, and this is particularly true for larger farms. This means that in area of the Visegrád Group agritourism is more important in farms with worse profitability and more in need of additional incomes while in the rest of the EU countries an opposite tendency prevails. The paper empirically assesses a rather long time period, focusing on the four countries of the Visegrád Group compared to the rest of the EU member states and it measures the impact of agritourism revenues on various measures of farm income. Agritourism profitability has been assessed by hundreds of papers but the present paper compares agritourism profitability to that of traditional agriculture, and assesses a much longer time period than earlier research

A pénzügyi elemzés sajátos esetei és kezelésük módszertani kérdései a mezőgazdasági vállalkozásokban

A dolgozat témájához közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó forrásmunkák száma nem tekinthető szegényesnek. Ennek ellenére a pénzügyi helyzet vizsgálatához a gyakorlatban széles körben alkalmazott egyes mutatószámok értelmezése, az alkalmazott algoritmusok nem letisztultak, több ellentmondást, problémát is tartalmaznak. A problémák gyökere viszont éppen az elméleti összefüggések tisztázatlanságában, a kapcsolódó fogalmak, kategóriák definiálása szakmai megalapozottságának, a pénzügyi elemzés szempontjából sajátosnak tekinthető helyzetek kevésbé vagy egyáltalán nem kutatott vizsgálatának hiányában is keresendő. A dolgozatban az általunk problémásnak ítélt és jelen időpontig nem vagy kevésbé tisztázott kérdésekre keressük a válaszokat, a számos sajátossággal bíró mezőgazdasági vállalatok adatbázisán, azon sajátos helyzetekre is fókuszálva, amikor a nettó forgótőke és a saját tőke negatív. A kapott kutatási eredmények – véleményünk szerint – egyértelműen alátámasztják az ágazati sajátosságok figyelembevételének, a vagyoni és pénzügyi helyzet elemzéséhez a gyakorlatban széles körben alkalmazott egyes mutatószámok és azok számszerűsítése korrekciójának szükségességét, adott esetekben éppen a sajátos pénzügyi helyzet vagy ágazati sajátosságok miatt.-------The relevant literature dealing directly or indirectly with the topic of the paper is far from being limited. In spite of this, the interpretation of some indicators widely used for assessing the financial situation in practice, and the algorithms applied for their assessment are not properly elaborated on, and contain many contradictions and problems. These problems, however, arise partly from theoretical confusions, and partly from the lack of research about the correct definition of the related terms and concepts, and about the special situations that require unusual approaches to financial analysis. The paper looks for answers to problematic issues that have not been properly resolved using the empirical database of agricultural businesses that show many special features, focusing on situations when the net working capital and the owner’s equity are negative. The research findings undoubtedly support the conclusion that the specialities of the agricultural sector and the occurring unusual financial situations necessitate corrections or improvements to the indicators used in financial analysis, as well as the methodology of computing their value

A versenyképesség térgazdaságtani összefüggései a mezőgazdaságban

A verseny, versenyképesség fogalmak értelmezése, a kapcsolódó közgazdasági kérdések tudományos előélete nem tekinthető kevésbé kutatott területnek. Ennek ellenére sem lehet azt állítani, hogy a fogalmak értelmezése, a kapcsolódó kérdésekre adott válaszok, a versenyképesség megjelenítésére alkalmas mutatószámok, azok számításának algoritmusa egységes és letisztult lenne. Még inkább igaznak tekinthető ez a megállapítás a mezőgazdaság esetében, mivel a mezőgazdasági termelés ismert sajátosságai nagyon sok esetben módosítanak, vagy adott esetben felülírnak közgazdasági összefüggéseket a sajátosságok, a gazdálkodás rendszerében bekövetkezett változások miatt. A versenyképességhez kapcsolódó kérdések megválaszolásánál ma már nem nélkülözhetők a regionális tudományok által definiált és sok vonatkozásban kikutatott kategóriák, a fennálló összefüggések értelmezése: úgymint a külső és belső tér, a vidék, a vidékgazdaság, a térbeli egység versenyképessége stb. Mindez azért van így, mert a mezőgazdaságnak sajátos a viszonya az erőforrásokhoz (természeti erőforrásokat aktívan felhasználja), azok egy része korlátos, térbeni elhelyezkedésük pozíciója, a versenyképességben betöltött szerepük folyamatosan átértékelődik, módosul. A tanulmányban a következő kérdésekre keressük a választ: a mezőgazdasági termelés térbeli elhelyezkedésével együtt járó komparatív előnyök gazdasági vetületei érvényesülnek-e? A mezőgazdasági vállalatok által generált relációs viszonyok (belső terek), összességében a mezőgazdaság térgazdaságtani vonatkozásai hogyan hatnak a termék, illetve a mezőgazdasági vállalat versenyképességére? A mezőgazdaság térgazdasági vonatkozásainak van-e, illetve a jövőt illetően lesz-e aktualitása? -------------- The notions of competition, competitiveness and the scientific history of associated economic theories are well-researched areas. However, there is a shortage of consensus and clarity on the specifics of the interpretation of such concepts, the responses to some key questions, and how to measure competitiveness. Clarity is lacking even more when it comes to competitiveness in agriculture. This is largely because the specific nature of agricultural production can in many cases alter or override the rules of generic economic modelling. Inquiries into agricultural competitiveness cannot any longer ignore the context defined and explored by regional sciences, such as the social and economic structures of the countryside. Agricultural production uses and depends on natural resources that are often limited and constantly changing in their attributes, including their significance to competitiveness. This study examines whether the comparative advantages of a certain location of the agricultural production translate to substantial economic effects; how spatial economic relationships between agricultural firms affect the competitiveness of the produce and the firms as well ; and whether the bearings of spatial economics in agriculture carry relevance to the dialogue about competitiveness

A makro- és a mikroszintű teljesítménymutatók a KAP szolgálatában

Nem lehet közömbös az érintettek számára, hogy a gazdaság elsődleges jövedelmet termelő szervezeti alapegységei hogyan gazdálkodnak az erőforrásokkal, milyen hatékonysággal állítják elő az outputokat. Ennek megválaszolása tehát nem nélkülözheti egy ország és annak alapegységei gazdasági teljesítményének számbavételét, az inputok és outputok viszonyának, azaz hatékonyságának elemzését. A teljesítmények és a hatékonyság alakulása különböző mutatószámokkal jeleníthető meg. A számított és ezek felhasználásával képzett további mutatók alkalmazhatóságát azonban nagymértékben befolyásolja azok szakmai tartalma, a képzett mutatók aggregáltsági foka, az adatbázis milyensége stb. Fontos követelményként jelenik meg tehát számításuk algoritmusának egységesítése. Csak ez biztosíthatja azt, hogy a különböző célú és dimenziójú elemzéseknél az összehasonlíthatóság, a változás mértékének és irányának reális megítélése, szakmai megalapozottsága stb. biztosított legyen. A cikk keretében arra keressük a választ, hogy a vállalati, nemzetgazdasági, EU-s szinteken számított teljesítmény- és hatékonysági mutatók tartalmának összhangja – a javasolt vagy kötelezően alkalmazandó algoritmusok mellett – biztosított-e. Fontos kérdésként kezeltük azt is, hogy a mezőgazdasági termelés teljesítménymutatóiban az ismert sajátosságok hogyan jelennek meg, illetve a különböző szintű teljesítménymutatók tartalmi elemeinek struktúrája között milyen összefüggések állnak fenn. Továbbá érdeklődésre tarthat számot az is, hogy a gyakorlatban széles körben alkalmazott hatékonysági mutatók és azok aggregáltsági foka igényli-e – és ha igen, akkor milyen – korrekciók elvégzését és miért? = Stakeholders should possess reliable information concerning the management and output production efficiency of the basic units generating the primary income in the national economy. Acquiring the necessary knowledge requires the review of the economic performance of the national economy and its basic units, and the efficiency analysis of the input-output relationships. Indicators are applied to describe performance and efficiency. Directly-calculated indicators can be further developed to create new composite indicators. However, their applicability is influenced by, for example, their precise content, the level of aggregation and the quality of the original database. The standardisation of the calculation algorithm is therefore an important requirement as only this standardisation can ensure that analyses with different objectives and dimensions become professionally well established and comparable, with a sound interpretation of the direction and extent of changes. In this paper we examine whether the content conformity of different efficiency indicators calculated with suggested or mandatory algorithms at the level of enterprises, national economy, or at European Union level is sufficiently guaranteed. We also discuss the characteristics of the efficiency indicators of agricultural production and examine the coherence of contents of efficiency indicators at different levels. The paper also offers a review of the why and how of possible corrections of commonly-used efficiency indicators

The Impacts of CAP Subsidies on the Financial Risk and Resilience of Hungarian Farms, 2014–2021

The present paper empirically analyzes the efficiency of European Union (EU) subsidies for farms in the Southern Great Plain region of Hungary between 2014 and 2021. The aim of this analysis was to explore whether the subsidies increased the resilience of farms, enhancing their profitability, liquidity and solvency, and economic efficiency, measured by the usual financial indicators of farm performance. The analysis also evaluated the ability of farm businesses to create and retain jobs, i.e., to increase employment in the rural environment, focusing on differences between the subsidized and non-subsidized farms. The research analyzed all agricultural companies of the selected region. The methodology was a non-parametric statistical analysis (Kruskal–Wallis test, Dunnett’s T3 test) for identifying significant differences between subsidized and non-subsidized farms in the 8-year period. Results show that subsidies significantly improved the financial stability, resilience and efficiency of subsidized farms only in the micro size category, and the employment indicators deteriorated more in subsidized farms than in non-subsidized ones. Thus, the intended purpose of the subsidies was not entirely realized, and positive impacts were noticeable only in the micro enterprises. This might imply that subsidies contributed to the survival of non-viable enterprises instead of enhancing their competitiveness

A pénzügyi elemzés és a hatályos számviteli elszámolások összefüggései

Piacgazdasági körülmények között a vállalkozási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezeteknek a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról objektív információk kell, hogy rendelkezésre álljanak az érintettek és érdekeltek számára egyaránt. ennek mikéntjét törvény is szabályozza. ezek az információk – illetve azok egy része – pénzügyi mutatószámokkal jeleníthető meg. A gyakorlatban széles körben alkalmazott pénzügyi mutatószámok tárháza nem nevezhető szegényesnek, ugyanakkor – egyes mutatószámok értelmezését, számításuk algoritmusát tekintve – egységesnek sem. a képzett mutatószámokkal szemben fontos követelményként fogalmazható meg, hogy azok megbízható információval rendelkezzenek. ennek biztosítása azonban csak akkor lehetséges, ha tudjuk, hogy mit és miért számolunk. a mutatószámok számítása nem lehet mechanikus, a gazdálkodás feltételrendszerének és a kapcsolódó szabályozás rendszerének – mondhatni – folyamatos változása miatt sem. A dolgozat keretében arra keressük a választ, hogy az állami támogatások hatályos számviteli elszámolásának rendszere hogyan befolyásolja a vagyoni, pénzügyi helyzetet, a hatékonyságot és jövedelmezőséget kifejező egyes pénzügyi mutatószámok információtartalmát. az elemzéseket gazdasági tényadatok és az AKI FADN rendszerének adatbázisán végeztük. az eredmények alapján javaslatot teszünk egyes mutatószámok számításának algoritmusára. erre azért van szükség, mert a hatályos számviteli törvény előírásai miatt az eddig alkalmazott algoritmus nem biztosítja az érintett mutatószámok szakmai információtartalmának megalapozottságát. ----------- Under market-oriented economy conditions, stake holders and other concerned parties have a need for objective information on capital, financial situation and profitability of entities. The way of this is even governed by law. Some of this information can be shown by financial indicators. The commonly used financial indicators are not few in number, however their set is not uniform concerning definitions and algorithms for calculation. An important requirement on the calculated indicators is that they must provide reliable information. It is only possible to ensure this if it is known what is calculated and why. Calculating indicators cannot be an automatic procedure, because of the continuously changing economic conditions and connecting regulatory system. This paper answers the question, how the current settlements of accounting government subsidies influence the capital and financial situation, the information content of financial indicators covering profitability. These analyses are based on economic records and the database of the Farm Accountancy Data Network (FADN; 2014-2016) of the Research Institute of Agricultural Economics. On the basis of the results suggestions are developed for the algorithms of calculating certain indicators. This is necessary because the algorithms applied so far do not ensure the suitable professional information content considering the current accounting law

A hatékonyság és a termelékenység fogalmi összefüggései és mérése – mezőgazdasági alkalmazások

A szűkös erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás feltételeinek és keretrendszerének feltárása jelenti a közgazdaságtan egyik legfontosabb feladatát és egyben felelősségét is. Más megfogalmazásban: a közgazdaságtannak három alapkérdésre kellene tudományos válaszokat adnia. Nevezetesen hogy a gazdaság szereplői mit, hogyan és kinek termeljenek. A kérdések tudományos megválaszolása nem nélkülözheti a versenyképességgel, hatékonysággal, termelékenységgel, eredményességgel stb. kapcsolatos fogalmak és az értékelési, mérési módszerek eredményeinek helyes értelmezését sem. A kapcsolódó fogalmak és a gyakorlatban széles körben alkalmazott mutatószámok még napjainkban sem tekinthetők egységesnek, letisztultnak. Márpedig – és ez könnyen belátható – a megfelelően képzett mutatószámok hatékony és fontos segédeszközei (lehetnek) a három kérdés megválaszolásának. Ez tekinthető véleményünk szerint az egyik legfontosabb érvnek, ami alátámasztja annak igényét, hogy a kapcsolódó fogalmak és mutatószámok értelmezése – amennyire ez lehetséges – a lehető legegységesebb legyen. A tanulmány keretében igyekszünk feltárni a kapcsolódó fogalmak között fennálló ok-okozati összefüggéseket, értelmezzük a legfontosabb fogalmakat és ismertetjük a mérésre alkalmazható mutatószámokat azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ezek a hatékonysági elemzések mellett később a vállalati szintű versenyképesség mérésére is alkalmazhatók legyenek. ---------- One of the main tasks and responsibilities of the science of economics is to reveal the conditions and framework for scarce resource management. In other words, economics should give a scientific answer to three basic questions. Namely: what, how, and to whom to produce. The scientific answer to these questions cannot be given without the proper understanding of the concepts of competitiveness, efficiency, productivity, etc., and the methods of quantification and assessment. The concepts involved and the widely applied indicators have not been universally accepted and understood in the same way. However, it is easy to see that the properly defined indicators may be powerful tools in answering the three basic questions. We are convinced that this is a major justification for developing an interpretation for the concepts and indicators, which is as generally accepted as possible. The paper intends to reveal the causal relationship between the related concepts, and interpret the meanings of these, together with indicators suitable for measuring them. Our unhidden aim is to make these tools suitable not only for efficiency analyses, but for company-level assessments of competitiveness

A hatékonyságot befolyásoló tényezők kapcsolata a versenyképességgel

A szűkös erőforrásokkal való gazdálkodás, az erőforrások megfelelő felhasználási céljának és módjának meghatározása a versenyképesség alapvető kérdése. Ezért a versenyképesség szoros kapcsolatban áll a termelékenység és hatékonyság fogalmaival, bár számos más tényező is befolyásolja azt. A versenyképesség mérését megnehezíti, hogy számos jelenleg még nehezen mérhető, számszerűsíthető tényező is jelentősen befolyásolhatja alakulását, ezért is van kiemelt jelentősége a számszerűsíthető elemek pontos értékelésének, köztük a termelékenységet és hatékonyságot befolyásoló tényezőknek. A jelen tanulmány a szerzők egy korábbi, a hatékonyság és termelékenység fogalmát vizsgáló tanulmánya folytatásának tekinthető, az ott elemzett mutatószámoknak a versenyképességgel való kapcsolatát, a versenyképességi vizsgálatokban való megjelenését kívánja elemezni. --------- Managing scarce resources, defining the purpose and the manner of resource use is a fundamental issue of competitiveness. Therefore, competitiveness is closely related to the concepts of productivity and efficiency, although it is also influenced by numerous other factors. The factors that are currently difficult to measure and quantify, but significantly influence the development of competitiveness, make it difficult to measure competitiveness. Therefore, the accurate assessment of quantifiable factors - including productivity and efficiency - is of importance. This study can be considered the continuation of the authors' previous study discussing the concept of efficiency and productivity, and aims to analyse the relationship between competitiveness and efficiency indicators, and the appearance of these indicators in competitiveness studies