A török hódoltság művelődéstörténetének kutatása = Researches on the Cultural History of the Ottoman Hungary

Kutatásaim célja a török hódoltság művelődéstörténetéről való ismereteink elmélyítése volt. Három területen értem el eredményeket. 1. Összegyűjtöttem és áttekintettem a hódoltságra vonatkozó oszmán verses krónikákat (közülük egyet lefordítottam). 2. Átírtam a török énekmondás legkorábbi dallamgyűjteményét, valamint elemeztem három hangszer keleti kapcsolatait (citera, koboz, dob). 3. Elkészítettem a hódoltsági muszlim imahelyek, türbék, és bektasi kolostorok adattárát. Részletesen – önálló monográfiában - elemeztem a pécsi Jakováli Haszan pasa-dzsámi történetét. Számos tanulmányt adtam közre Evlia cselebi útleírásának részproblémáiról. | My aim was to enhance our knowledge on the cultural history of the period of Ottoman domination in Hungary. My research work can be divided into three fields. 1. I have collected and examined all the Ottoman narrative poems having any reference to the Ottoman domination in Hungary. One of these sources have been translated into Hungarian. 2. I have transcribed the earliest musical collection from the period and surveyed the history of three instruments (zither, koboz, drum) with a special focus on the possibility of their oriental origin. 3. I have prepaired a database of Muslim shrines, mausoleums and Bektashi convents of Ottoman dominated Hungary. I have published a book on the history of the Hasan Pasha Jami and wrote several articles analyzing various passages of Eviya Chelebi’s Travelogue

A váradi török tartomány első évei (1660–1665)

Nagyváradot az oszmán csapatok 1660-ban vették be hosszú ostrom után. Ezt az új tartomány kiépítése követte, amely azonban cseppet sem volt egyszerű, már csak azért sem, mert a térségben még évekig folyt a háború. A tanulmány azt tekinti át, hogy hogyan és kiknek a munkája révén szilárdult meg a tartomány

Egy kisiklatott hadjárat. Fázil Ahmed pasa nagyvezír 1664. évi hadműveleteiről

1664 tavaszán a török nagyvezír, Fázil Ahmed pasa újabb hadjáratra készült: az előző évben elfoglalt Érsekújvárra támaszkodva folytatni kívánta az előrenyomulást nyugat felé. Zrínyi Miklós kíméletlen, következetes stratégiája Kanizsa ellenében azonban eltérítette a nagyvezírt eredeti útvonalától, nehezen megoldható ellátási problémák elé állította, s végül tarthatatlan helyzetbe kényszerítette. Ezzel megakadályozta, hogy közvetlen és jól előkészített támadás induljon Pozsony, Győr vagy akár Bécs ellen. Fázil Ahmed hadjárata kisiklott. A hadjárat méreteihez képest szinte semmilyen eredménnyel nem járt, török szempontból egyetlen haszna Kanizsa térségének a konszolidálása volt, miközben északon értékes területek vesztek el. Úgy is fogalmazhatunk, hogy amikor Zrínyi „magára húzta” a török fősereget, akkor megmentette az országot: a nagyvezír nem verhette tovább azt az éket, amelyet Érsekújvárnál a Magyar Királyság területébe már beleütött. De Zrínyi nagy árat fizetett: óriási szenvedést zúdított Nyugat-Magyarországra, és dédelgetett tervétől, Kanizsa elfoglalásától messzebb került, mint valaha. Paradox módon valószínűleg mégis ezzel mentette meg Magyarországot a teljes felaprózódástól és pusztulástól

A hatalom csúcsain. Magyarországi származású renegátok az oszmán birodalom poltikai elitjében

Az Oszmán Birodalom szinte minden náció számára lehetőséget kínált a felemelkedéshez, természetesen a birodalomhoz való teljes lojalitás esetén. A magyar kutatás viszonylag csekély figyelmet fordított a renegátok kérdésére, Szakály Ferenc úttörő tanulmánya óta kevés munka jelent meg e témában. Pedig a magyarok éppúgy megtalálták a helyüket az Oszmán Birodalomban, mint a bosnyákok, az albánok vagy a grúzok. A 16. század végére egészen komoly magyar csoport mutatható ki a felső vezetésben, s valószínűleg két nagyvezír is magyar származású volt. Jelenlétükkel a történeti kutatásokban mindenképpen számolni kell

Who was Hasan-pasha Jakovali?

U radu se na temelju iscrpna uvida u izvornu građu rasvjetljuje identitet, biografija i obiteljska pozadina osmanskog velikaša Hasan-paše Jakovalija (‘Ðakovčanina’) koji je u Pečuhu oko 1630. utemeljio sakralni kompleks s danas najbolje očèuvanom džamijom nastalom na području osmanske Ugarske. Prijevod: Balázs Sudár, „Ki volt Jakováli Haszan pasa?“, Pécsi Szemle IX(2006), 1, p. 27-34.Who was Hasan-pasha Jakovali? Translation: Balázs Sudár, „Ki volt Jakováli Haszan pasa?“, Pécsi Szemle IX(2006), 1, p. 27-34

Who was Hasan-pasha Jakovali?

U radu se na temelju iscrpna uvida u izvornu građu rasvjetljuje identitet, biografija i obiteljska pozadina osmanskog velikaša Hasan-paše Jakovalija (‘Ðakovčanina’) koji je u Pečuhu oko 1630. utemeljio sakralni kompleks s danas najbolje očèuvanom džamijom nastalom na području osmanske Ugarske. Prijevod: Balázs Sudár, „Ki volt Jakováli Haszan pasa?“, Pécsi Szemle IX(2006), 1, p. 27-34.Who was Hasan-pasha Jakovali? Translation: Balázs Sudár, „Ki volt Jakováli Haszan pasa?“, Pécsi Szemle IX(2006), 1, p. 27-34