Economics students’ migrations in the Hungarian higher education system

The Hungarian Higher Education has faced several structural challenges since the regime change of 1990. The ‘golden age’ seems to be over and the government tends to impose severe limits on institutions regarding the number of state-financed students, the minimal application points and the institutions’ missions. These new aspects influence the application procedures, as students are eager to achieve the highest price-value combination on the education market, which leads to internal and external migrations. In this study, we focus on the former, by using the agglomeration analysis of higher education institutions. We apply a modified Universal Law of Gravity to gather information about social and/or economic phenomena. On the level of single individuals, these types of decisions are random, but on the collective level, they can be characterized by certain principles and rules. This study explores the changes in the agglomeration areas and the limiting factors related to colleges and universities, offering economic education between 2004 and 2014. This period is adequate, as to identify the peculiarities and different influences of the market, the government, and the global trends and to identify the new spatial roles of the institutions

Nemzetközi pályakövetési gyakorlatok és a magyar pályakövetési rendszer – A Diplomás Pályakövető Rendszernek az Állami Adminisztratív Adatbázisok Integrációjával való egyezőségének vizsgálata

A felsőoktatás környezete – mint minden – állandóan változik, azonban az elmúlt évtizedekben erőteljesebb és jelentősebb átrendeződésnek lehettünk tanúi. Mára már vitathatatlan az egyetem gazdasági-társadalmi beágyazottsága, szerepe és súlya, ugyanakkor a 20. század közepétől megfigyelhető, a ’70-es, ’80-as évektől felgyorsuló hallgatói létszámexpanzió megtorpant a fejlett országokban. A felfutó szakaszban az oktatás képzési kínálata gyorsan reagált az igény növekedésére, most viszont ismét válaszút előtt állnak az intézményi vezetők: merre tovább? A demográfiai tényezők mellett egyéb hatások is jelentősen befolyásolják a hallgatói létszámokat, mint az egyre erősödő hazai és nemzetközi verseny, az online képzések előretörése, nemzetközi mobilitás stb. Ezekre reagálni kellett, újraértelmezve az intézmény stratégiáját, pozícióját. Más oldalról megközelítve, a legtöbb országban állami szerepvállalás révén valósulhatott meg a különböző társadalmi rétegek által széleskörűen elérhető felsőoktatás. Az intézmények támaszkodtak és számítottak erre a forrásra, így sok esetben függőség alakult ki. Ebből adódóan, amikor a gazdasági változások következtében csökkenteni kellett az oktatási kiadásokat, illetve az oktatásra fordított kiadások megtérülése, azaz a hatékonyság került előtérbe, akkor az oktatáspolitikai döntéshozók is nehéz kérdéssel szembesültek: melyik intézményt, milyen módon finanszírozzák? A felsőoktatás továbbra is stratégiai jelentőségű, mivel a munkaerőpiac által elvárt képességek fejlesztésének legfőbb helyének tekintik. Ezt támasztja alá az Európai Unió elvárása is, azaz hogy 2020-ra a 30–34 éves lakosság 40%-a rendelkezzen felsőfokú végzettséggel, Magyarország 30,3%-ot vállalt, amelyet 2015-ben 34%-ra növelt

A munkaelégedettség Herzberg-modelljének továbbfejlesztése a Frissdiplomások 2011-2014 adatbázisok alapján

A munkahelyi teljesítmény növelése, az ahhoz kötődő tényezők megfelelő mederbe terelésének kérdésköre végig követte a menedzsment kialakulását és fejlődését. A munkahelyi motiváció egyértelműen fontos a magyar menedzsmentirodalmon belül is, jelen tanulmányban egy speciális helyzetben lévő csoportot, a frissdiplomásokat helyezte vizsgálata fókuszába a szerző. Az ő esetükben kritikus, hogy milyen körülmények között lépnek ki a munkaerő-piacra, így azt a kérdést vizsgálta, hogyan jelentkezik náluk a motiváció manifesztációjaként a munkaelégedettség hatása. A motivációs elméletek áttekintése után Herzberg kéttényezős modelljét választotta ki, amelyben az elégedettséget okozó és az elégedetlenséget megszüntető motivátor- és higiénés tényezőkre vezette vissza a munkahelyi elégedettséget. A Diplomás Pályakövető Rendszer Frissdiplomások 2011-2014-es adatbázisban egyértelműen azonosította ezeket a faktorokat, és további kategorizálás révén MH, M, H és DeMH-vezérelt csoportokat hozott létre. A felbontás igazolásaként a munkával kapcsolatos tényezőkön vizsgálta meg a jellemzőiket, az eredmények alapján átfogóbb képet kaphat az olvasó a belső elvárásoknak megfelelő munkaerő-piaci életút megvalósításához szükséges tényezőkről és a tanulmányokon túltekintő tevékenységekről

Faculty of Business and Economics, University of Pécs graduates on the labor market

The topic of the study is the human resource management regarding the different areas of job finding questions of the newly entrants to the market, precisely the graduates, particularly those of the University of Pécs, Faculty of Business and Economics (UP FBE). The Graduate Follow-Up System can be mentioned among the labor-market fit related researches, which is an obligatory task for the higher education institutes. In the analysis I use the research data of the last two years conducted at the University of Pécs. I identify peculiarities, to which we can obtain such cluster groups that allow the creation of an effective support system. The focused energy and resource investment is more effective if it is based on specific training and education packages offered within the Alumni framework. It can increase the results of an even more successful Alma Mater service; furthermore it can improve the self-identification of the institution. From the several motivation-theories, I evaluate the results of the labor-related scores with the findings of Herzberg’s two-factor model. I hypothesized that in general the motivator and hygiene factors can be shown as well, and within the motivator-guided graduates, we can observe an advantage comparing to the hygiene-guided ones. The sample is representative which allows to deduce some findings about the main characteristics of the graduates of the Faculty of Business and Economics. Due to the Bologna Process a new higher education system is raising and formulating which pushes the students to face new challenges, and to create different types of expectations about the goals of their studies. The study on the one hand is a guide for future students who can have a first-hand experience from the graduates working on the labor market, on the other hand the researches can observe the sample of ‘Pécsiközgáz’ graduates