Near-infrared fluorescence guided surgery: State of the evidence from a health technology assessment perspective

Different applications of near-infrared fluorescence-guided surgery are very promising, and techniques that help surgeons in intraoperative guidance have been developed, thereby bridging the gap between preoperative imaging and intraoperative visualization and palpation. Thus, these techniques are advantageous in terms of being faster, safer, less invasive, and cheaper. There are a few fluorescent dyes available, but the most commonly used dye is indocyanine green. It can be used in its natural form, but different nanocapsulated and targeted modifications are possible, making this dye more stable and specific. A new active tumor-targeting strategy is the conjugation of indocyanine green nanoparticles with antibodies, making this dye targeted and highly selective to various tumor proteins. In this mini-review, we discuss the application of near-infrared fluorescence-guided techniques in thoracic surgery. During lung surgery, it can help find small, non-palpable, or additional tumor nodules, it is also useful for finding the sentinel lymph node and identifying the proper intersegmental plane for segmentectomies. Furthermore, it can help visualize the thoracic duct, smaller bullae of the lung, phrenic nerve, or pleural nodules. We summarize current applications and provide a framework for future applications and development

A Barrett nyelőcső klinikai és kísérletes vizsgálata = Clinical and experimental investigation of Barrett's esophagus

Klinikai vizsgálatok Megvizsgáltuk a laparoscopos Nissen féle fundoplicatio hatékonyságát Barrett-nyelőcső (BNY) miatt operált betegeken (n=78). A műtét után 64 beteg utánkövetése történt, átlagosan 42±16.19 hónapig. Vizsgálataink szerint a low-grade dysplasia kialakulásában szerepet játszik a súlyos epés reflux. A kontroll vizsgálatok 10 esetben mutatták a Barrett-metaplasia (BM) teljes regresszióját. Részleges regresszió 9 esetben volt, 34 betegnél nem volt progresszió, 11 esetben volt progresszió (cardiális vagy intestinális metaplasia kialakulása). Az antireflux műtétek a betegek nagy részében kontrollálják a reflux betegséget, megakadályozzák a BM progresszióját és elősegítik a BM regresszióját. In vitro vizsgálatok Kísérleti rendszert dolgoztunk ki, amely alkalmas a humán nyelőcső epitél sejtek (NYES) iontranszport folyamatainak karakterizálására és toxikus ágensek NYES kifejtett hatásának a vizsgálatára. Kidolgoztunk egy új módszert, melynek során nyelőcső biopsziás mintákból enzimatikus úton NYESeket tudunk izolálni, mikrofluorometriás módszerrel karakterizáltuk a Na+/H+ és a Cl-/HCO3- kicserélő és a Na+/HCO3- kotranszporter jelenlétét. Humán NYES vonalon kimutattuk a pH regulációs transzporterek jelenlétét, megvizsgáltuk az epesav terhelés hatását a sejtek intracelluláris pH-jára, összehasonlítottuk a NYES ion transzportját más gasztrointesztinális epitél sejtek működésével. | Clinical studies: We investigated the efficacy of laparoscopic Nissen fundoplication in patients with Barrett’s esophagus (BE) (n=78). We assessed effect of fundoplication on symptoms of reflux disease, the changes of Barrett’s metaplasia (BM) in these patients. Clinical follow-up was available in the case of 64 patients at a mean of 42±16.19 months after surgery. Check-up examination revealed total regression of BM in 10 patients. Partial regression was seen in 9 cases, no further progression in 34 patients, and progression into cardiac or intestinal metaplasia in 11 patients. No cases of dysplastic or malignant transformation were registered. Severe biliary reflux is presumed to be a factor in the development of low grade dysplasia.Antireflux surgery can appropriately control the reflux disease and it may inhibit the progression and induce the regression of BM in these patients. In vitro studies: We developed a system for the characterization of ion transport mechanisms of human oesophageal epithelial cells (HOEC) and to study the effects of toxic agents on them. We used a novel method for the isolation of HOEC from oesophageal biopsy samples and characterized the presence of Na+/H+, Cl-/HCO3- exchanger and Na+/HCO3- cotransporter on HOEC. We confirmed the presence of pH regulatory transporters in HOEC line. We studied the effect of bile acids on the intracellular pH of HOEC and compared the HCO3- transport mechanisms of HOEC to those of other epithelial cells

Óriás mellékvesetumorok eltávolítása laparoszkópos transperitonealis technikával három sikeres eset kapcsán | Removal of giant adrenal tumors using the laparoscopic transperitoneal technique. A report of three successful cases

Absztrakt: A laparoszkópos adrenalectomia fejlődésével a benignus, kisméretű elváltozásokra korlátozódó indikációs kör mára nagyobb malignus mellékvesetumorok eltávolítására is kiterjed. Három esetben vizsgáltuk óriás (>10 cm) mellékvese-daganatok laparoszkópos eltávolításának eredményeit. Módszer: Három betegnél (két nő, egy férfi; átlagéletkor 49,33 év, BMI 31) végeztünk óriás méretű (>10 cm) mellékvese-elváltozás miatt laparoszkópos transperitonealis adrenalectomiát, kisméretű kiegészítő Pfannenstiel-metszésből. Az átlagos műtéti idő 126,66 perc volt, 150 ml átlagos intraoperatív vérveszteséggel. A végleges szövettani vizsgálat két esetben adrenocorticalis carcinomát, egy esetben neurofibromát igazolt. Az átlagos kórházi tartózkodás négy nap volt, perioperatív szövődmény nélkül. Mindhárom esetben R0 reszekció történt. Az átlagos 24 hónapos utánkövetés során sem lokális recidívát, sem távoli metasztázisképződést nem észleltünk. Megfelelő feltételek esetén, nagyméretű malignus mellékvesetumorok laparoszkópos transperitonealis technikával történő eltávolítása biztonságos és az onkológiai irányelveket maradéktalanul kielégítő eljárás. Orv Hetil. 2017; 158(45): 1802–1807. | Abstract: With the development of laparoscopic adrenalectomy, indications for resection gradually span from small and benign to bigger and even malignant lesions. We studied the results of laparoscopic adrenalectomy for giant (>10 cm) adrenal tumors in three cases. Three patients (2 female, 1 male, mean age 49.33 years, BMI 31) underwent laparoscopic transperitoneal adrenalectomy due to giant (>10 cm) adrenal lesions with a limited size Pfannenstiel incision. Mean operative time was 126.66 minutes, with a mean intraoperative blood loss of 150 ml. Final histology confirmed adrenocortical carcinoma in two cases, and neurofibroma in one case. Mean hospital stay was 4 days, without perioperative complications. R0 resection was carried out in all cases. During a mean follow-up period of 24 months no local or distant metastasis occurred. Under appropriate conditions adrenalectomy performed by the laparoscopic transperitoneal technique for giant malignant tumors proved to be a safe method fulfilling oncological requirements. Orv Hetil. 2017; 158(45): 1802–1807

Emlődaganatos nőbetegek komplex támogató terápiája. Egy pszichológiai intervenciós kutatás előzetes eredményei = Complex supportive care of patients with breast cancer. The preliminary results of a psychological intervention study

Absztrakt: Bevezetés: Interdiszciplináris kutatásokkal igazolták, hogy a daganatos betegség diagnózisa és a diagnózist követő hosszú terápiás folyamat olyan negatív és megterhelő érzelmi állapotot hozhat létre, amely hátráltathatja a páciens fizikai és pszichés felépülését. Célkitűzés: Kutatásunk célja egy komplex pszichológiai intervenciós program kidolgozása emlődaganatos nőbetegek számára és az előzetes eredmények bemutatása. Módszer: 6 hetes vizsgálatunkban 50, sebészeti műtétre váró emlődaganatos páciens került a mintába. A páciensek közül 20 fő az intervenciós csoportba került, 30 fő pedig a kontrollcsoportba. Mérőeszközként szolgált a Beck Depresszió Kérdőív (BDI), a Spielberger-féle Állapot- és Vonásszorongás Kérdőív (STAI), a Sebészeti Beavatkozástól Való Félelem Kérdőív (SFQ), a Vizuális Analóg Skála (VAS), az Emlődaganatos Betegekre Kifejlesztett Életminőség Skála (FACT-B) és az Emlőrákkezelés Hatását Mérő Skála (BITS). Terápiás eszközként két újszerű eljárás, a PRISM-D rajzteszt és a Testképszobor Teszt került alkalmazásra. Eredmények: A kapott eredmények szerint az intervenció ígéretesnek mutatkozik, a programba bevont személyek a műtéttel kapcsolatos alacsonyabb félelmekről és állapotszorongásról számoltak be 6 héttel a műtét után, mint a kontrollcsoport tagjai. A műtét típusa jelentősen befolyásolta a testkép változásával kapcsolatos stressz mértékét. Következtetés: A kutatás a műtét előtti és a műtét utáni pszichológiai intervenció fontosságára hívja fel a figyelmet emlődaganatos nőbetegek körében. Orv Hetil. 2019; 160(18): 700–709. | Abstract: Introduction: Interdisciplinary studies confirm that the traumatic nature of cancer diagnosis and the long course of treatment may often lead to a series of emotional problems among cancer patients, this way precluding physical and psychological recovery. Aim: The aim of the study was to create a complex psychosocial intervention program for breast cancer patients and to present our preliminary results. Method: In our 6 week long study, 50 breast cancer patients were assessed. The intervention group comprised of 20 patients, the control group comprised of 30 patients. Measurements included the Beck Depression Inventory (BDI), the Spielberger State and Trait Anxiety Inventory (STAI), the Surgical Fear Questionnaire (SFQ), the Visual Analogue Scale (VAS), the Functional Assessment of Cancer Therapy – Breast (FACT-B) and the Breast-Impact of Treatment Scale (BITS). Therapeutic tools used were the PRISM-D and the Body-Sculpture Test. Results: Our results indicate that the psychological interventions may have an instant stress-relieving and calming effect on our patients, this way providing social support. The type of surgery significantly influenced the levels of body change stress. Conclusion: Our results highlight the importance of early psychological screening among breast cancer patients before and after surgery as well. Orv Hetil. 2019; 160(18): 700–709

Clinical benefits of oral capecitabine over intravenous 5-fluorouracyl regimen in case of neoadjuvant chemoradiotherapy followed by surgery for locally advanced rectal cancer

Background: During the last decade, one of the most important treatment options for locally advanced, potencially resectable rectal tumours was neoadjuvant chemoradiotherapy (CRT) followed by surgery