Az európai fogyasztók jólétének az elemzése: Vizsgálatok gázpiaci modellezés segítségével

Napjainkban több okból is különös figyelem övezi az európai gázpiaci történéseket. A lehetséges okok között említhető többek között az orosz-ukrán konfliktus, az egyre növekvő globális gázpiaci kínálat miatt az oroszokra nehezedő nyomás, valamint a folyamatos európai szabályozói törekvések, hogy elősegítsék a minél versenyzőbb és hatékonyabb integrált nagykereskedelmi gázpiac kialakulását. Jelen disszertáció a piacmodellezés segítségével végzett gázpiaci elemzéseim közül foglal össze néhányat, melyeket a REKK által fejlesztett Európai Gázpiaci Modell felhasználásával végeztem. Ezek az elemzések elsősorban az orosz beszállítóval kötött hosszú távú szerződésekhez köthető piaci torzításokkal, illetve az orosz fél stratégiai viselkedésével kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak, mely tényezők kulcsfontosságúak a nagykereskedelmi gázárak és ezáltal a fogyasztók jólétének alakulása szempontjából. Az első elemzés néhány rövid távon alkalmazható szabályozói eszköz hatását vizsgálja a fogyasztók jólétére ellátásbiztonsági válsághelyzetben, amikor megszűnik az Ukrajnán keresztül történő orosz gázszállítás. A főbb eredmények: A vizsgált szabályozói eszközök hozzájárulnak a gázszállítói infrastruktúra hatékonyabb kihasználásához, ami végső soron a fogyasztók jólétének növekedését eredményezi. Míg a csak egy-egy vezetéket érintő intézkedéseknek (rövid távú (spot) kereskedelem és virtuális ellenirányú kereskedelem engedélyezése) jellemzően kedvező hatása inkább lokális, addig a vezetékek kétirányúvá alakítása, a nyugati piacokkal való jobb összeköttetés révén jelentősen növeli a teljes kelet-közép-európai régió ellátásbiztonságát. A szabályozói eszközök együttes vizsgálata során azt találtuk, hogy Magyarországnak – mivel a számszerűsített haszon jelentős részét a magyar fogyasztók realizálják – érdekében áll az európai uniós piaci szabályozás támogatása. A második elemzés célja, hogy azonosítsa azokat a kulcs infrastruktúra-elemeket, amelyek leginkább elősegítik az európai piac integrációját. Ezt követően számszerűsítettük ezeknek a beruházásoknak a várható jóléti hatását, majd összevetettük azt a becsült beruházási költségekkel. Megvizsgáltuk azt is, hogyan módosulna a kulcs infrastruktúra-elemek listája abban az esetben, ha az oroszok megváltoztatják a hosszú távú szerződések szállításának feltételeit. A főbb eredmények a következők: Mindössze néhány infrastruktúra elem megvalósításával biztosítható az európai gázpiaci integráció. A 2020-as piaci környezetben az azonosított kulcs infrastruktúra-projektek megvalósítása nemcsak régiós, de uniós szinten is jelentős jólétnövekedést eredményez, amely jólétnövekedés messze meghaladja a beruházási költségeket. Amennyiben az orosz hosszú távú szerződések szállítási útvonalait megváltoztatjuk (uniós határokra történő szállítás Ukrajna megkerülésével), többszörösére nő a projektek megépítésének köszönhető jólétnövekedés. Így a szerződéses feltételek orosz részről történő megváltoztatása akár a versenyzőbb és hatékonyabb európai piaci működést is elősegítheti. A disszertáció harmadik elemzése a globális gázpiaci kínálatbővülés hatását vizsgálja, ami az ázsiai gázkereslet csökkenésével együtt egyre inkább növeli az európai gázpiacok relatív vonzerejét az ázsiai piachoz képest, így várhatóan új belépők piacra lépéséhez vezet. Egy egyszerű játékelméleti keretben szintén piaci modellezés segítségével vizsgáltam, hogy mi lehet az amerikai cseppfolyósított földgázt szállító kereskedők optimális európai piacra lépési stratégiája, valamint, hogy milyen stratégiai válaszok várhatóak az európai kínálatbővülésre az orosz fél részéről. A főbb eredmények a következők: Magas, illetve alacsony amerikai LNG-árakat feltételezve a spot piacon olcsón történő értékesítés az oroszok számára a legmagasabb profitot eredményező válaszlépés. Ezen eredmények fényében a Gazprom által 2015 szeptemberében megtartott és a 2015 végére szintén tervezett aukciók akár egy későbbi stratégiai válaszlépés kipróbálásaként is értelmezhetők. Az eredmények szerint ugyanakkor az amerikai LNG-árnak létezik egy olyan középutas szintje, amely mellett az orosz félnek nem érdemes stratégiai válaszlépéseket tenni az amerikaiak piacról történő kiszorítása érdekében

Az ukrán válság rövid távú hatásai Kelet-Közép-Európa és Magyarország gázellátás-biztonságára

A tanulmány az európai gázpiac ellátásbiztonságának kínálati oldali alkalmazkodását modellezi. Rövid és hosszabb távú válságforgatókönyvek esetén vizsgálja az egyes szabályozói eszközök hatását az orosz gázszállítás bizonytalanságainak leginkább kitett kelet-közép-európai országok nagykereskedelmi gázáraira és a fogyasztók jólétére. Míg a csak egy-egy vezetéket érintő intézkedéseknek – például rövid távú (spot) kereskedelem és virtuális ellenirányú kereskedelem engedélyezése – jellemzően kedvező hatása inkább lokális, addig a vezetékek kétirányúvá alakítása, a nyugati piacokkal való jobb összeköttetés révén jelentősen fokozza az ellátás biztonságát. Magyarországnak – mivel a számszerűsített haszon jelentős részét a magyar fogyasztók realizálják – érdekében áll az európai uniós piaci szabályozás támogatása. Az elemzés arra is rámutat, hogy a magyar stratégiai tárolói készlet felszabadítása egy ellátásbiztonsági válság esetén jelentősen enyhítheti annak negatív hatását nemcsak Magyarországon, hanem a régió más országaiban is

A top-down approach to identify the most important natural gas cross-border infrastructure projects

Well-conceived infrastructure development is the key to a fully integrated gas market as depicted in the Energy Union Package. Physical interconnection is the hardware that enables security of supply, which has become a particularly high priority issue, especially in the new Member States. The Energy Union package provides financial tools to accelerate the implementation of key PCI projects. Yet, at the same time, gas demand is declining in most European countries, and energy efficiency policies might even accelerate this process. The aim of this paper is to identify the most important missing natural gas interconnections under varying market circumstances

Gambler's fallacy in the classroom?

Does students' hand tremble after marking three consecutive identical answers in a multiple choice test? We design an experiment to study if the likelihood to change incorrectly to a different answer than the last one depends on the number of identical previous answers. We do not find a clear treatment effect, but observe that indeed the likelihood to change to an incorrect answer increases in the number of identical previous answers given by the student, even after controlling for how prepared (s)he was overall and how certain (s)he was that the answer to a given multiple choice question is correct. We claim that this behavior possibly is a reasonable reaction to previous exam experience

Az Északi Áramlat-2 gázvezeték megépítésének hatása a gázárakra és a versenyre

A tanulmány gázpiaci modellezéssel elemzi az Északi Áramlat–2 gázvezeték hatását az európai országok nagykereskedelmi gázáraira és az európai gázpiaci versenyre. Megvizsgálja azt is, hogy mindez hogyan változtatja meg a kelet-közép-európai régióban tervezett infrastruktúraprojektek várható megtérülését. Az eredmények azt mutatják, hogy az Északi Áramlat kibővítése a hosszú távú szerződéses útvonalak módosulása miatt csökkenti azokat a kapacitásokat, amelyek lehetővé teszik a régió hozzáférését a nyugati likvid gázpiacokhoz. Ez növeli a jelenlegi árkülönbséget Európa keleti és nyugati régiói között, hátráltatva a gázpiaci integrációt. A kibővítés jóléti hatásai összességében negatívak lesznek, s a jólétcsökkenés legnagyobb részét a kelet-közép-európai fogyasztók és rendszerüzemeltetők szenvedik el. Az elemzés arra is rámutat, hogy a hosszú távú szerződéses útvonalak módosításával várhatóan kialakuló nyugat–keleti szűkületek új szállítási útvonalak megépítését teszik indokolttá, ami összesen közel egymilliárd euró többletberuházást igényel a kelet-közép-európai régióban

Oroszország gázpiaci erejének vizsgálata Európában a közös EU-stratégia tükrében

Az ukrajnai orosz invázióra válaszul az Európai Bizottság az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség jelentős csökkentését és megszüntetését tervezi. Piaci modellezés segítségével értékeljük, hogy milyen lehetőségei vannak Oroszországnak a profit-maximalizálásra, valamint Európának az egyik legfontosabb csővezetékes szállítójának elvesztéséből eredő hatások enyhítésére. Oroszország stratégiai magatartását az Európába irányuló gázértékesítés korlátozások nélküli, teljes korlátozás, valamint 55 milliárd köbméter/év-ben korlátozott gázértékesítés eseteiben modellezzük. Az eredmények alapján amennyiben az egységes európai gázpiacon korlátozzák Oroszország eladásait, akkor csak a saját profitja rovására képes a kereslet visszafogásával Európa gázszámláját növelni. A kereslet csökkentésével, alternatív csővezetékek és LNG-források együttes bevezetésével Európa sikeresen mérsékli Oroszország képességét arra, hogy az európai gázszámlát érdemben befolyásolja

A magyar gázpiaci liberalizáció 15 éve = Fifteen years of gas market liberalisation in Hungary

Az első szabadpiaci fogyasztók 2004-es megjelenése óta a gázpiaci értéklánc minden szegmensében jelentős tulajdonosi, szabályozási és működésbeli változások mentek végbe, eleinte a többszereplős verseny, majd bizonyos szegmensekben az újra erősödő állami szerepvállalással együtt a növekvő koncentráció irányába. Jelen cikk hiánypótló jellegű, mivel nem készült olyan áttekintés a magyar gázpiaci fejleményekről, ami átfogóan mutatná be a 2004-es piacnyitás óta végbement változásokat. Ebben a cikkben a magyar földgázpiaci szabályozás szubjektív, fogyasztói értékelésen alapuló indexét (MPI) és a piacszerkezeti adatok alapján történő szakértői becslésre épülő indexét (ETCR) vetik össze a szerzők, majd a kis- és nagykereskedelmi piaci árak változásának vizsgálatával kiegészítve értékelik a magyar földgázpiaci szabályozás fejlődését. ------ Since the opening of the natural gas market in 2004, profound changes have taken place in ownership, regulation and operation of the natural gas market. After morphing to a multi-player competition market structure, some market segments returned to strong centralisation and state control. This article enriches the literature on the developments of the Hungarian natural gas market from 2004 as no other analysis has done so far. To describe the history of the sector, the authors compare the indicator of Hungarian natural gas market regulation based on consumer experience (MPI) with the expert evaluation market structure index (ETCR) and the development of wholesale and retail prices

Designing a future-proof gas and hydrogen infrastructure for Europe – A modelling-based approach

Hydrogen has been at the centre of attention since the EU kicked-off its decarbonization agenda at full speed. Many consider it a silver bullet for the deep decarbonization of technically challenging sectors and industries, but it is also an attractive option for the gas industry to retain and future-proof its well-developed infrastructure networks. The modelling methodology presented in this report systematically tests the feasibility and cost of different pipeline transportation methods – blending, repurposing, and dedicated hydrogen pipelines - under different decarbonization pathways and concludes that blending is not a viable solution and pipeline repurposing can lead to excessive investment outlays in the range of EUR 19–25 bn over the modelled period (2020–2050) for the EU-27

What can the EU do to address the high natural gas prices?

Natural gas prices worldwide increased on the back of the COVID economic recovery in 2021. European prices skyrocketed when the dominant external supplier, Gazprom, started to withhold supplies in Q4 2021. This analysis uses market modelling to assess and compare the effectiveness of various measures to mitigate the gas – and by extension energy – price crisis in the short and longer term. First, the realization of the 5th PCI package adopted by the European Commission in November 2021 would significantly reduce EU prices, especially in the Eastern Member States that tend to be more dependent on the single external supplier. At the same time, the billions of euros that would be poured in risk becoming stranded assets in the long-term with tightening climate regulations. Secondly, uniform voluntary demand response has significant potential to reduce prices, especially in the Eastern Member States. Thirdly, the introduction of European strategic gas reserves can bring temporary price relief but is not a cost-efficient solution. However, security of supply considerations can outweigh the negative economic outcomes