Solving the ‘Malay Problem’ in Singapore – A Lesson for Hungary: Focus on change in attitude

The ‘Malay Problem’, an expression often used by Malay leaders, gradually began to spread within the Malay community in Singapore in 1971 when it was first used. This expression refers to and includes educational underachievement, drug abuse, disadvantaged and dysfunctional families, poor socio-economic standing and low skills of Malay workers. After a short introduction of the ‘Roma issue’ in Hungary, the aim of this study is to introduce the joint efforts undertaken by Malay leaders and the government of Singapore to cope with the challenges emerging within the context of the ‘Malay problem’ in Singapore. Lessons to learn from this study are as follows: focusing simultaneously on change in attitude within the underprivileged minority combined with support from the majority of the society can help close the achievement gap. Focusing only on one of these two factors, however, would be insufficient based on the double-looped-vicious-circle concept. This study provides detailed insight on how Singapore narrowed the achievement gap between Malays and non-Malays, and it provides policy advice related to Hungarian efforts based on the success of Singaporean Malays

Hálózati struktúra és nem teljes információ egy monopolisztikus versenyre épülő modellben

A tanulmányban egy olyan modellt ismertetünk, amelyben a piaci szereplők nem teljes informáltságát hálózati megközelítéssel modellezzük. Ennek érdekében egy monopolisztikus versenyen alapuló, egyszerű makromodellbe vezetjük be a piaci hálózatot, majd ennek segítségével elemezzük a hálózati struktúra és az aggregált teljesítmény összefüggését. Azt találjuk, hogy a hálózat nemteljessége jóléti veszteséget okoz azáltal, hogy felerősíti a szereplők monopolerejét, ám ezt részben ellensúlyozhatja a szereplők heterogén termelékenysége, amennyiben a magasabb termelékenységű szereplők a centrálisabbak a hálózatban. Általánosságban az látszik, hogy a hálózat tökéletlensége erősíti a piac monopolisztikus és gyengíti annak versenyző jellegét, vagyis a monopolpiac irányába tolja el a piaci struktúrát.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: D43, D52, L13, L14

A fogászati ellátás finanszírozása Németországban, az Egyesült Királyságban, Magyarországon és Lengyelországban

Absztrakt Bevezetés: Az egészségügyi ellátások közül a fogászati beavatkozások száma a legmagasabb, és a finanszírozása is jelentős kiadásokat jelent. Célkitűzés: A vizsgálat célja négy európai ország egészségügyi rendszerének összehasonlítása a közösségi fogászati ellátás oldaláról. Módszer: A fogászati ellátásra fordított összegek és módszerek összehasonlításának alapját az egészségbiztosítók által biztosított adatok képezték. A vizsgálatban a következő indikátorokat értékelték: a közösségi fogászat arányszámait és a legfontosabb, szájegészséghez kapcsolódó indexeket. Az általános fogászati ellátások közül a prevenciós, konzerváló fogászati, endodonciai és szájsebészeti beavatkozásokat választották. Eredmények: Az egy aktív fogorvosra jutó lakosok száma Németországban (1247 lakos/fogorvos) a legkedvezőbb, míg Magyarországon (2020 lakos/fogorvos) a legrosszabb. A szájegészséghez kapcsolt indikátorok szignifikáns különbséget mutatnak a nyugat- és kelet-európai országok között. Ezzel ellentétben a teljes foghiányos lakosok százalékában nincsenek jelentős különbségek. A közösségi fogászati ellátás finanszírozására fordított összeg jelentősen magasabb Németországban és az Egyesült Királyságban. Következtetések: A fogászati ellátás finanszírozása jelentősen különbözik a vizsgált országokban. Orv. Hetil., 2016, 157(14), 547–553

Cardiovascular risk factors differently affect the survival of patients undergoing manual or mechanical resuscitation

L

Shooter localization and weapon classification with soldier-wearable networked sensors

The paper presents a wireless sensor network-based mobile countersniper system. A sensor node consists of a helmetmounted microphone array, a COTS MICAz mote for internode communication and a custom sensorboard that implements the acoustic detection and Time of Arrival (ToA) estimation algorithms on an FPGA. A 3-axis compass provides self orientation and Bluetooth is used for communication with the soldier’s PDA running the data fusion and the user interface. The heterogeneous sensor fusion algorithm can work with data from a single sensor or it can fuse ToA or Angle of Arrival (AoA) observations of muzzle blasts and ballistic shockwaves from multiple sensors. The system estimates the trajectory, the range, the caliber and the weapon type. The paper presents the system design and the results from an independent evaluation at the US Army Aberdeen Test Center. The system performance is characterized by 1-degree trajectory precision and over 95 % caliber estimation accuracy for all shots, and close to 100 % weapon estimation accuracy for 4 out of 6 guns tested

Cardiopulmonary Resuscitation With Mechanical Chest Compression Device During Percutaneous Coronary Intervention. A Case Report

Sudden cardiac death is a leading cause of death worldwide, whereby myocardial infarction is considered the most frequent underlying condition. Percutaneous coronary intervention (PCI) is an important component of post-resuscitation care, while uninterrupted high-quality chest compressions are key determinants in cardiopulmonary resuscitation (CPR). In our paper, we evaluate a case of a female patient who suffered aborted cardiac arrest due to myocardial infarction. The ambulance crew providing prehospital care for sudden cardiac arrest used a mechanical chest compression device during advanced CPR, which enabled them to deliver ongoing resuscitation during transfer to the PCI laboratory located 20 km away from the scene. Mechanical chest compressions were continued during the primary coronary intervention. The resuscitation, carried out for 2 h and 35 min, and the coronary intervention were successful, as evidenced by the return of spontaneous circulation and by the fact that, after a short rehabilitation, the patient was discharged home with a favorable neurological outcome. Our case can serve as an example for the effective and safe use of a mechanical compression device during primary coronary intervention

A kardiológiai rehabilitáció teljesítménymutatói Magyarországon = Performance indicators of cardiac rehabilitation in Hungary

Absztrakt Bevezetés: Az akut kardiológiai események túlélésének javulásával, az életkor kitolódásával egyre nagyobb igény mutatkozik a kardiológiai rehabilitációs ellátásokra. Célkitűzés: Elemzésünk célja a társadalombiztosítási rendszer keretében közfinanszírozott kardiológiai rehabilitációs fekvőbeteg-ellátás teljesítménymutatóinak feltérképezése Magyarországon. Adatok és módszerek: Elemzésünkhöz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisát használtuk. Az elemzés a 2014 és 2017 közötti időszakot öleli fel. Vizsgáltuk a kardiológiai rehabilitációs ágyak megoszlását, a betegforgalmat, az aktív ellátást követő rehabilitációs arányt. Eredmények: Magyarországon 2017-ben összesen 1765 közfinanszírozott kardiológiai rehabilitációs ágy volt (1,8 ágy/10 000 lakos). A legalacsonyabb ágyszámot Szabolcs-Szatmár-Bereg (0,27 ágy/10 000 lakos), Hajdú-Bihar (0,28) és Fejér (0,6) megyében találtuk. A legmagasabb ágyszámot Veszprém (11,47), Győr-Moson-Sopron (4,94) megyében és Budapesten (2,27) találtuk. Az éves betegszám 2014 és 2017 között 24 834 és 26 146 között, az elszámolt ápolási napok száma 510 ezer és 542 ezer között ingadozott. Az egy betegre jutó átlagos ápolási idő kismértékű emelkedést mutatott, a 2014. évi 19,2 nap/beteg értékről 20,2 nap/beteg értékre nőtt 2017-ben. Az aktív ellátásban akut szívinfarktus miatt hospitalizált betegek 6,6–7,6%-a részesült kardiológiai rehabilitációs fekvőbeteg-ellátásban. Következtetés: Mind a kardiológiai rehabilitációs kapacitásokhoz való hozzáférésben, mind ezen egészségügyi szolgáltatások igénybevételében jelentős területi egyenlőtlenségeket találtunk, melyek mérséklése szakmapolitikai eszközökkel megfontolandó. Az akut szívinfarktuson átesett betegek igen alacsony (6,6–7,6%) részvételi arányát a kardiológiai rehabilitációs ellátásban jelentősen emelni szükséges. Orv Hetil. 2019; 160(Suppl 1): 6–12. | Abstract Introduction: With the improvement of the survival of acute cardiac events and the increasing age, there is a higher demand for cardiac rehabilitation care. Aim: The aim of our study is to analyse the performance indicators of cardiac inpatient rehabilitation care in Hungary financed by the statutory public health insurance system. Data and methods: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund of Hungary. We analysed the period between 2014 and 2017. We investigated the distribution of cardiac rehabilitation hospital beds, the patient turnover and the rehabilitation rate following acute care. Results: In 2017, there were 1765 publicly financed cardiac rehabilitation hospital beds in Hungary (1.8 beds/10 000 population). We observed the lowest number of hospital bed number in Szabolcs-Szatmár-Bereg (0.27 beds/10 000 population), Hajdú-Bihar (0.28) and Fejér (0.6) counties. We found the highest number of hospital beds in Veszprém (11.47 beds/10 000 population), Győr-Moson-Sopron (4.94) counties and in Budapest (2.27). Between 2014 and 2017, the annual number of patients was between 24 834 and 26 146, while the number of nursing days varied between 510 thousand and 542 thousand. The average length of stay showed a moderate increase from 19.2 days/patient (2014) to 20.2 days/patient (2017). Only 6.6–7.6% of the patients who underwent acute myocardial infarction received cardiac rehabilitation care. Conclusion: We found significant regional inequalities in both the capacities and the access to and utilization of cardiac rehabilitation healthcare services, which should be mitigated by health policy activities. The low proportion (6.6–7.6%) of patients who underwent acute myocardial infarction and received cardiac rehabilitation care, should be increased. Orv Hetil. 2019; 160(Suppl 1): 6–12

A neuromusculoskeletalis rehabilitáció szakmapolitikai indikátorai Magyarországon = Health policy indicators of neuromusculosceletal rehabilitation in Hungary

Absztrakt Bevezetés: A mozgásszervi és bizonyos agyi keringési zavarokhoz kapcsolódó kórképek előfordulási gyakoriságának emelkedésével egyre nagyobb igény mutatkozik a neuromusculoskeletalis rehabilitációs ellátásokra. Célkitűzés: Elemzésünk célja a neuromusculoskeletalis rehabilitációs fekvőbeteg-ellátás szakmapolitikai indikátorainak feltérképezése Magyarországon. Módszerek: Elemzésünkhöz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisát használtuk. Az elemzés a 2014 és 2017 közötti időszakot öleli fel. Vizsgáltuk a rehabilitációsmedicina-ágyak megoszlását, a betegforgalmat, a betegutakat. Elemeztük a rehabilitációs ellátások hozzáférésének (ágyszám) és igénybevételének (betegszámok) területi egyenlőtlenségeit. Eredmények: Magyarországon 2017-ben a közfinanszírozott rehabilitációs medicina alaptevékenység végzéséhez összesen 6798 ágy állt rendelkezésre (6,94 ágy/10 000 lakos). A legalacsonyabb ágyszámot Komárom-Esztergom (1,5 ágy/10 000 lakos), Somogy (2,0) és Pest (2,7) megyében találtuk. A 10 000 lakosra jutó legmagasabb ágyszámot Zala (12,6 ágy/10 000 lakos), Győr-Moson-Sopron (12,2) és Baranya (11,5) megyében találtuk. A 10 000 lakosra jutó több mint kétszeres igénybevételi különbségek (Komárom-Esztergom megye: 52,3 beteg; Győr-Moson-Sopron megye: 136 beteg) is területi egyenetlenséget igazolnak. A beteg- és esetszám 2014 és 2017 között növekedő tendenciát mutat, míg az átlagos ápolási idő 21,8 és 22,4 nap között változott évente. A 10 000 lakosra jutó ágyszám és betegszám közötti összefüggés korrelációs együtthatója igen magas, 0,798-as érték. Következtetés: A neuromusculoskeletalis rehabilitáció területén jelentős területi egyenlőtlenségeket találunk mind az ágyszámkapacitásokban, mind az igénybevételi betegforgalmi mutatókban. Orv Hetil. 2019; 160(Suppl 1): 13–21. | Abstract Introduction: With the increasing number of the incidence of neuromusculoskeletal and brain circulation disorders, there is a higher demand for neuromusculoskeletal rehabilitation care. Aims: The aim of our study is to analyse the performance indicators of neuromusculoskeletal rehabilitation care in Hungary financed by the statutory public health insurance system. Methods: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund of Hungary. We analysed the period between 2014 and 2017. We investigated the distribution of neuromusculoskeletal rehabilitation hospital beds, the patient turnover and patients’ pathways. We analysed the regional inequalities in the access to (hospital beds) and utilization (number of patients) of rehabilitation care. Results: In 2017, there were 6798 publicly financed neuromusculoskeletal rehabilitation hospital beds in Hungary (6.94 beds/10 000 population). We observed the lowest number of hospital bed in Komárom-Esztergom (1.5 beds/10 000 population), Somogy (2.0) and Pest (2.7) counties. We found the highest number of hospital beds in Zala (12.6), Győr-Moson-Sopron (12.2) and Baranya (11.5) counties. The more than 2-fold difference in the utilization (Komárom-Esztergom: 52.3 patients/10 000 population; Győr-Moson-Sopron: 136 patients/10 000 population) confirms regional inequalities. Between 2014 and 2017, the annual number of patients showed an increasing tendency, while the average length of stay varied between 21.8 and 22.4 days/patient. The correlation coefficient between hospitals beds and the number of patients was very high (0.798). Conclusion: We found significant regional inequalities in the access to and utilization of neuromusculoskeletal rehabilitation. Orv Hetil. 2019; 160(Suppl 1): 13–21