An Opto-electronic sensor for detecting soil microarthropods and estimating their size in field conditions

Methods to estimate density of soil-dwelling arthropods efficiently, accurately and continuously are critical for investigating soil biological activity and evaluating soil management practices. Soil-dwelling arthropods are currently monitored manually. This method is invasive, and time- and labor-consuming. Here we describe an infrared opto-electronic sensor for detection of soil microarthropods in the size range of 0.4–10 mm. The sensor is built in a novel microarthropod trap designed for field conditions. It allows automated, on-line, in situ detection and body length estimation of soil microarthropods. In the opto-electronic sensor the light source is an infrared LED. Two plano-convex optical lenses are placed along the virtual optical axis. One lens on the receiver side is placed between the observation space at 0.5–1 times its focal length from the sensor, and another emitter side lens is placed between the observation space and the light source in the same way. This paper describes the setup and operating mechanism of the sensor and the control unit, and through basic tests it demonstrates its potential in automated detection of soil microarthropods. The sensor may be used for monitoring activities, especially for remote observation activities in soil and insect ecology or pest control

A Pannon Magbank program (2010–2014) maggyűjtési, tárolási, előzetes életképesség vizsgálati eredményei és módszerei

A 2010-2014 között megvalósuló Pannon Magbank program a Pannon Biogeográfiai Régió őshonos, vadon élő magvas növényeinek ex situ, magbankban történő hosszú távú megőrzését szolgálja. A program megvalósítása érdekében 2014. december 31-ig a következő célkitűzéseket tettük: (1) a hazai flóra legalább 800, magbanki tárolásra alkalmas (ortodox), őshonos, vadon élő fajának begyűjtése és hűtött magbanki tárolása, (2) a tárolásra szánt magtételek életképességének vizsgálata, (3) a rövid távú tárolás életképességre gyakorolt hatásának tesztelése egy reintrodukciós kísérlet keretében. Jelen munkában az (1) – (2) célkitűzéseket tárgyaljuk. A projekt keretében összesen 910 növényfaj 1853 tétele került begyűjtésre és tárolásra. Ezek magukba foglalják 204 védett növényfaj 364 tételét, valamint 45 fokozottan védett növényfaj 76 tételét. A tételek tárolása a génbanki szabványoknak megfelelően 0 °C-on működtetett aktív, illetve -20 °C-on üzemeltetett bázis tárolókban valósul meg. A csíráztatási kísérletek adatokat szolgáltattak néhány növényfaj csíráztatási módszerének hazai ökológiai viszonyokra történő alkalmazhatóságáról

Lágyszárú vegetáció- és magbank vizsgálatok egy észak-magyarországi cseres-tölgyes szegélyzónájában

Lágyszárú vegetáció- és magbank vizsgálatok a síkfőkúti cseres-tölgyes erdő szegélyzónájábanrégi képzésbiológus/ökológusg

Egy cseres-tölgyes lágyszárú növényzetének válasza avarmanipulációra

Tanulmányi rendszerbe betöltv

Lágyszárú magbank vizsgálatok két bükki cseres-tölgyes állományban

Tanulmányi rendszerbe betöltv

Kunhalmok védelmének helyzete Békés megyében

Cumanian mounds, „kurgans” have a great importance in the history of the Carpathian Basin from cultural and nature conservai on, landscape, archaeological, botanical and zoological viewpoints. The kurgans are more thousands years nai onal values heritages. In Hungary these appear with the highest number in the fi eld of Great Hungarian Plain. Their size and relai ve height about 1-12 m. Unfortunately, the diff erent agricultural aci vii es resulted in their coni nuous degradai on and their number also decreased over the past centuries. There were remarkable changes in agricultural regulai on concerning Cumanian mounds in the EU – and in Hungary too – in 2010. They were declared protected landscape elements therefore they became part of cross-compliance. In our research we will check the results of the new regulai on in relai on to the changes in the state of Cumanian mounds in Békés County.A kunhalmok tájképi, régészeti, botanikai, zoológiai és kultúrtörténeti szempontból kiemelkedően értékes, több ezer éves kultúrtörténeti emlékek. A Kárpát-medence számos vidékén találkozhatunk velük. A legnagyobb számban alföldi területeken fordulnak elő. Méretük változó, relatív magasságuk 1-12 m. Mivel számuk napjainkra jelentősen megfogyatkozott, jelen cikk céljai szorosan összefüggnek a kunhalmok védelméről szóló régi és új jogszabályokkal, és ezen szabályozások hatékonyságával. Az új szabályozásoknak történő megfelelés érdekében elengedhetetlenül szükséges a magyarországi, köztük a Békés megyében fellelhető halmok jelenlegi állapotának értékelése, és ennek tükrében megválaszolható az a kérdés, hogy az új intézkedések hogyan módosítottak a halmok állapotán